Újszeged
Újszeged | |
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete Újszegeden | |
Közigazgatás | |
Település | Szeged |
Városhoz csatolás | 1880 |
Korábbi rangja | mezőváros |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
Újszeged Szeged egyik városrésze. A Tisza bal partján található.
1550 körül Királicának hívták. Izabella királynénak volt a birtoka. A hódoltság után a katonai közigazgatás alá került. 1779-ben Torontál vármegyéhez tartozott. 1771-ben Szeged bérbe vette.
Újszeged 1796-ban lett mezőváros, 1880. június 5-én csatolták Szegedhez. 1918. november 17-én a szerb hadsereg osztaga, 1919. február 5-én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921. augusztus 20-áig tartott. Ma megközelítőleg 25 300 ember lakja a városrészt.
Újszeged saját vasútállomással rendelkezik. Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. Újszeged állomás Szőreg után található. Azoknak, akik vonattal kívánnak továbbutazni helyi közlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásig, mivel a szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben lebombázta a szövetséges légierő, és az azóta sem épült újjá. Szeged vasúti hídja a Pest-Szeged vasútvonal Temesvár-Orsova-Bukarest felé irányuló folytatásaként épült 1858-1859-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa látható Újszegeden, az Alsókikötő soron. [1]
Itt található a Szabadtéri Színpad, a Vakok Intézete, a Népliget, az Egyetemi Füvészkert, a Gabonatermesztési Kutató Intézet (GKI), a Ligetfürdő, a Partfürdő és a lebontott Termálfürdő (Gomba), a Forrás szálló és termálfürdője, valamint a városi Sportcsarnok.
Galéria
-
A régi vasúti híd rajza Somorjai Ferenc-től
-
Egyetemi Füvészkert I., Újszegeden
-
Egyetemi Füvészkert II., Újszegeden
-
Majális az újszegedi ligetben
-
Vasútállomás
Jegyzetek
- ↑ Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok.) Budapest, 2002. A szegedi vasúti hídról ld. 222. o.
Források
- Bálint Sándor: Szeged városa (Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003) 2. kiadás, 178 o. ISBN 9639416495
- Somorjai Ferenc: Szeged (Medicina, 2002) [A fényképeket készítette, valamint a grafikákat rajzolta Somorjai Ferenc; a térképeket rajzolta Zsiga Attila László] 3. javított és bővített kiadás (Ser. Panoráma: magyar városok, ISSN 0134-1812) 325 p. ill. Bibl.: pp. 316. ISBN 9632438604