Ugrás a tartalomhoz

„Árokrendszer (választási rendszerek)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Választási rendszerek}}Az '''árokrendszer''' a [[vegyes választási rendszer]]ek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két különálló rendszer alapján választják meg egy kamarába. Az árokrendszert időnként '''párhuzamos szavazás'''ként (angolul: ''parallel voting''), továbbá leggyakoribb típusát '''vegyes többségi képviseleti rendszer'''nek is nevezik''',''' az angol '''mixed-member majoritarian (representation)''' elnevezés (rövidítve: '''MMM''') alapján. Az árokrendszer egy nem kompenzációs vegyes választási rendszer.
{{Választási rendszerek}}Az '''árokrendszer''' a [[vegyes választási rendszer]]ek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen '''párhuzamos szavazás'''ként (angolul: ''parallel voting'') ismerik, ezzel szemben a magyar a német ''Grabenwahlsystem'' kifejezéssel azonos. Az árokrendszer a '''nem kompenzációs''' vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait '''vegyes többségi képviseleti rendszer'''nek is nevezik.


Leggyakoribb fajtája ötvözi a [[Relatív többségi szavazás|relatív többségi szavazást]] és a pártlistás [[arányos képviselet]]et. A rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztásakor alkalmazták különböző helyeken, például [[Japán|Japánban]], [[Dél-Korea|Dél-Koreában]], [[Kínai Köztársaság|Tajvanon]], [[Litvánia|Litvániában]], [[Oroszország|Oroszországban]], [[Argentína|Argentínában]] és [[Mexikó|Mexikóban]].
Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a [[Relatív többségi szavazás|relatív többségi szavazást]] és a pártlistás [[arányos képviselet]]et. Ezt a rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztához alkalmazzák például [[Japán|Japánban]], [[Kínai Köztársaság|Tajvanon]], [[Oroszország|Oroszországban]] és [[Argentína|Argentínában]]. Európában [[Andorra]] listás blokkszavazással, [[Litvánia]] kétfordulós rendszerrel, Olaszország pedig egyszavazatos változatban használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől általában az árokrendszer arányossága nagyban változó<ref>Reynolds et al (2008), ''Electoral System Design: The New International IDEA Handbook'', Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104</ref>


Az árokrendszer (avagy vegyes többségi rendszer) különbözik egy másik vegyes választási rendszertől, az úgynevezett [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|vegyes arányos képviselettől]] (MMP), ahol egyetlen választásra kerül sor, és a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak ''összesen'' a törvényhozásban. Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás a párhuzamos rendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.
Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|vegyes arányos képviseletnek]] (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak ''összesen'' a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.


Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.<ref>{{Cite web |title=1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról - Törvények és országgyűlési határozatok |url=https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000064.TV |work=mkogy.jogtar.hu |accessdate=2022-06-16 |language=hu |first= |last= |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref> Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi - az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendert írt elő a törvény<ref>{{Cite web |title=1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok |url=https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400062.TV |work=mkogy.jogtar.hu |accessdate=2022-06-16 |language=hu |first= |last= |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>.
A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán mozog; [[Dél-Korea|például Dél-Koreában]] 18,7%, [[Kínai Köztársaság|Tajvanon]] 30%, [[Japán|Japánban]] [[Örményország|37,5% és Örményországban]] 68,7%.<ref>Reynolds et al (2008), ''Electoral System Design: The New International IDEA Handbook'', Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104</ref>


== Használat ==
== Használat ==
12. sor: 12. sor:
{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
!Ország
!Ország
!Testület
!Egyéni mandátumok száma
!Egyéni mandátumok száma
!%
!%
!rendszer
!Pártlistás (arányos) mandátumok száma
!Pártlistás (arányos) mandátumok száma
!%
!%
!rendszer
!Egyéb mandátumok száma
!Egyéb mandátumok száma
!%
!%
|-
|-
|[[Andorra]]
|'''{{Flagicon|Andorra}}''' [[Andorra]]
|Völgyek Általános Tanács
|14
|14
|50%
|50%
|[[Pártlistás blokkszavazás|listás blokkszavazás]]
|14
|14
|50%
|50%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
| rowspan="4" |'''{{Flagicon|Argentína}}''' [[Választások Argentinában|Argentína]]
|[[Kínai Köztársaság|Kínai Köztársaság (Tajvan)]]
|Cordoba provincia törvényhozó tesülete
|73
|65%
|26
|34
|37%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|30%
|3
|44
|5%
|63%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|-
|Rio Negro provincia törvényhozó tesülete
|24 (3 mandátumos kerületek)
|52%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|22
|48%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|-
|San Juan provincia törvényhozó tesülete
|19
|53%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|17
|47%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|-
|Santa Cruz provincia törvényhozó tesülete
|14
|58%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|10
|42%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|-
|-
|[[Grúzia]]
|'''{{Flagicon|Grúzia}}''' [[Grúzia]]
|Parlament
|30
|30
|20%
|20%
|[[Kétfordulós szavazás|kétfordulós]]
|120
|120
|80%
|80%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Guinea]]
|'''{{Flagicon|Guinea}}''' [[Guinea]]
|Nemzetgyűlés
|38
|38
|26%
|26%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|76
|76
|74%
|74%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|'''{{Flagicon|Tajvan}}''' [[Kínai Köztársaság|Kínai Köztársaság (Tajvan)]]
|[[Olaszország]]
|Törvényhozó gyűlés
|147
|37%
|73
|253
|65%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|63%
|34
|30%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|3
|5%
|-
|'''{{Flagicon|Kirgizisztán}}''' [[Kirgizisztán]]
|Legfelsőbb Tanács
|36
|40%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|54
|60%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Japán]]
| rowspan="2" |'''{{Flagicon|Japán}}''' [[Japán]]
|Képviselőház
|289
|289
|62%
|62%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|176
|176
|38%
|38%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|Felsőház
|[[Dél-Korea]]
|253
|147
|84%
|60%
|[[Egyetlen nem-átruházható szavazat|SNTV]]
|47
|16%
|98
|40%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Litvánia]]
|'''{{Flagicon|Litvánia}}''' [[Litvánia]]
|Parlament
|71
|71
|50%
|50%
|[[Kétfordulós szavazás|kétfordulós]]
|70
|70
|50%
|50%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|'''{{Flagicon|Nepál}}''' [[Nepál]]
|[[Mexikó]]
|Képviselőház
|300
|60%
|200
|40%
|
|
|-
|[[Nepál]]
|165
|165
|60%
|60%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|110
|110
|40%
|40%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|'''{{Flagicon|Szenegál}}''' [[Oroszország]]
|[[Palesztina]]
|Állami Duma (képviselőház)
|132
|50%
|132
|50%
|
|
|-
|[[Oroszország]]
|225
|225
|50%
|50%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|225<ref>{{Cite news|url=https://www.nytimes.com/2013/01/03/world/europe/putin-orders-new-system-for-russian-parliamentary-elections.html|title=Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com|date=2013-01-03|accessdate=2014-09-09}}</ref>
|225<ref>{{Cite news|url=https://www.nytimes.com/2013/01/03/world/europe/putin-orders-new-system-for-russian-parliamentary-elections.html|title=Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com|date=2013-01-03|accessdate=2014-09-09}}</ref>
|50%
|50%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Szenegál]]
|'''{{Flagicon|Szenegál}}''' [[Szenegál]]
|Nemzetgyűlés
|105
|105
|64%
|64%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|60
|60
|36%
|36%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Seychelle-szigetek]]
|'''{{Flagicon|Fülöp-szigetek}}''' [[Fülöp-szigetek]]
|Képviselőház
|25
|76%
|253
|8
|24%
|
|
|-
|[[Pakisztán]]
|272
|80%
|80%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|70
|63
|20%
|20%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|'''{{Flagicon|Tádzsikisztán}}''' [[Tádzsikisztán]]
|[[Fülöp-szigetek]]
|Képviselőház
|253
|80%
|41
|63
|65%
|[[Kétfordulós szavazás|kétfordulós]]
|20%
|22
|35%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|
|
|
|
|-
|-
|[[Tanzánia]]<ref>{{Cite web |title=Art. 66, Constitution of Tanzania |url=https://www.constituteproject.org/constitution/Tanzania_1995?lang=en#857 |work=Constitute Project}}</ref>
|'''{{Flagicon|Tanzánia}}''' [[Tanzánia]]<ref>{{Cite web |title=Art. 66, Constitution of Tanzania |url=https://www.constituteproject.org/constitution/Tanzania_1995?lang=en#857 |work=Constitute Project}}</ref>
|Nemzetgyűlés
|264
|264
|67%
|67%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|113
|113 (női listák)
|29%
|29%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|16
|16
|4%
|4%
|-
|-
|[[Venezuela]]<ref>{{Cite web |url=http://www.avn.info.ve/contenido/113-diputados-ser%C3%A1n-electos-voto-nominal-y-51-voto-lista-parlamentarias |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151022023104/http://www.avn.info.ve/contenido/113-diputados-ser%C3%A1n-electos-voto-nominal-y-51-voto-lista-parlamentarias |archivedate=22 October 2015 |title=113 diputados serán electos por voto nominal y 51 por voto lista en parlamentarias |work=Agencia Venezolana de Noticias |date=7 May 2015 |accessdate=29 March 2019}}</ref>
|'''{{Flagicon|Venezuela}}'''[[Venezuela]]<ref>{{Cite web |url=http://www.avn.info.ve/contenido/113-diputados-ser%C3%A1n-electos-voto-nominal-y-51-voto-lista-parlamentarias |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151022023104/http://www.avn.info.ve/contenido/113-diputados-ser%C3%A1n-electos-voto-nominal-y-51-voto-lista-parlamentarias |archivedate=22 October 2015 |title=113 diputados serán electos por voto nominal y 51 por voto lista en parlamentarias |work=Agencia Venezolana de Noticias |date=7 May 2015 |accessdate=29 March 2019}}</ref>
|Nemzetgyűlés
|113
|113
|68%
|68%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|51
|51
|31%
|31%
|[[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos]]
|3
|3
|2%
|2%
|-
!Ország
!Testület
!Egyéni mandátumok száma
!%
!rendszer
!Többségi képviseleti mandátumok száma
!%
!rendszer
!Egyéb mandátumok száma
|
|-
|'''''Új Zéland'''''
|'''{{Flagicon|Niue}}''' Niue Országház
|14
|70%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|6
|30%
|[[Többszörös nem-átruházható szavazat|relatív többségi blokkszavazás]]
|
|
|-
| rowspan="3" |'''''Brit tengerentúli területek'''''
|{{Flagicon|Anguilla}} [[Anguilla]]
|9
|69%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|4
|69%
|[[Többszörös nem-átruházható szavazat|relatív többségi blokkszavazás]]
|
|
|-
|Turks és Caicos Szigetek
|10
|48%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|5
|24%
|[[Többszörös nem-átruházható szavazat|relatív többségi blokkszavazás]]
|4 kinevezett + 2 ''ex officio''
|28%
|-
|Brit Virgin Szigetek
|9
|69%
|[[Relatív többségi szavazás|relatív többségi]]
|4
|69%
|[[Többszörös nem-átruházható szavazat|relatív többségi blokkszavazás]]
|
|
|}
|}


=== Hibrid használat ===
=== Hibrid használat és hasonló rendszerek ===
[[Dél-Korea]] 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.


A magyar [[Országgyűlés]] olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján ténylegesen arányosan kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében.<ref>Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf</ref>
* A magyar [[Országgyűlés]] olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.<ref>Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf</ref>
* [[Dél-Korea]] 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
* Seychelle-szigetek
* Mexikó
* Monaco
* Pakisztán
* Jersey (Egyesült Királyság)
* Olaszország


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2022. június 16., 09:27-kori változata

Választási rendszerek
Többségi rendszerek

Relatív többségi szabály

Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás

Többfordulós

Kétfordulós szavazás
Egyenkénti kieséses szavazás

Preferenciális

Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat
Condorcet-módszer
Schulze-módszer
Rangsorolt párok módszere
Pozíciós szavazás
Bucklin-módszer
Preferenciális blokkszavazás

Kardinális

Elfogadó szavazás
Pontozásos szavazás

Arányos rendszerek

Egyéni

Egyetlen átruházható szavazat
Arányos elfogadó szavazás

Pártlistás

Legmagasabb átlag alapú módszerek:
D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill

Legnagyobb maradék alapú módszerek:
Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff

Egyéb

Biproporcionális mandátumelosztás

Félarányos és vegyes rendszerek

Nem vegyes félarányos

Egyetlen nem-átruházható szavazat
Korlátozott blokkszavazás

Nem kompenzációs vegyes

Árokrendszer
Többségi bónusz

Kompenzációs vegyes

Vegyes arányos rendszer
Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló
Egyszavazatos módszerek

Magyar országgyűlési (2010−)
Magyar országgyűlési (1989−2010)

Egyéb

Pártlisták

Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista

Választási rendszerek összehasonlítása
Választási rendszerek országonként

Sablon:Választási rendszerek

Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting) ismerik, ezzel szemben a magyar a német Grabenwahlsystem kifejezéssel azonos. Az árokrendszer a nem kompenzációs vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik.

Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. Ezt a rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztához alkalmazzák például Japánban, Tajvanon, Oroszországban és Argentínában. Európában Andorra listás blokkszavazással, Litvánia kétfordulós rendszerrel, Olaszország pedig egyszavazatos változatban használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől általában az árokrendszer arányossága nagyban változó[1]

Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a vegyes arányos képviseletnek (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.

Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.[2] Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi - az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendert írt elő a törvény[3].

Használat

Jelenlegi használat

Ország Testület Egyéni mandátumok száma % rendszer Pártlistás (arányos) mandátumok száma % rendszer Egyéb mandátumok száma %
Andorra Andorra Völgyek Általános Tanács 14 50% listás blokkszavazás 14 50% pártlistás arányos
Argentína Argentína Cordoba provincia törvényhozó tesülete 26 37% relatív többségi 44 63% pártlistás arányos
Rio Negro provincia törvényhozó tesülete 24 (3 mandátumos kerületek) 52% pártlistás arányos 22 48% pártlistás arányos
San Juan provincia törvényhozó tesülete 19 53% relatív többségi 17 47% pártlistás arányos
Santa Cruz provincia törvényhozó tesülete 14 58% relatív többségi 10 42% pártlistás arányos
Grúzia Grúzia Parlament 30 20% kétfordulós 120 80% pártlistás arányos
Guinea Guinea Nemzetgyűlés 38 26% relatív többségi 76 74% pártlistás arányos
Tajvan Kínai Köztársaság (Tajvan) Törvényhozó gyűlés 73 65% relatív többségi 34 30% pártlistás arányos 3 5%
Kirgizisztán Kirgizisztán Legfelsőbb Tanács 36 40% relatív többségi 54 60% pártlistás arányos
Japán Japán Képviselőház 289 62% relatív többségi 176 38% pártlistás arányos
Felsőház 147 60% SNTV 98 40% pártlistás arányos
Litvánia Litvánia Parlament 71 50% kétfordulós 70 50% pártlistás arányos
Nepál Nepál Képviselőház 165 60% relatív többségi 110 40% pártlistás arányos
Szenegál Oroszország Állami Duma (képviselőház) 225 50% relatív többségi 225[4] 50% pártlistás arányos
Szenegál Szenegál Nemzetgyűlés 105 64% relatív többségi 60 36% pártlistás arányos
Fülöp-szigetek Fülöp-szigetek Képviselőház 253 80% relatív többségi 63 20% pártlistás arányos
Tádzsikisztán Tádzsikisztán Képviselőház 41 65% kétfordulós 22 35% pártlistás arányos
Tanzánia Tanzánia[5] Nemzetgyűlés 264 67% relatív többségi 113 (női listák) 29% pártlistás arányos 16 4%
VenezuelaVenezuela[6] Nemzetgyűlés 113 68% relatív többségi 51 31% pártlistás arányos 3 2%
Ország Testület Egyéni mandátumok száma % rendszer Többségi képviseleti mandátumok száma % rendszer Egyéb mandátumok száma
Új Zéland Niue Niue Országház 14 70% relatív többségi 6 30% relatív többségi blokkszavazás
Brit tengerentúli területek Anguilla Anguilla 9 69% relatív többségi 4 69% relatív többségi blokkszavazás
Turks és Caicos Szigetek 10 48% relatív többségi 5 24% relatív többségi blokkszavazás 4 kinevezett + 2 ex officio 28%
Brit Virgin Szigetek 9 69% relatív többségi 4 69% relatív többségi blokkszavazás

Hibrid használat és hasonló rendszerek

  • A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.[7]
  • Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
  • Seychelle-szigetek
  • Mexikó
  • Monaco
  • Pakisztán
  • Jersey (Egyesült Királyság)
  • Olaszország

Jegyzetek

  1. ↑ Reynolds et al (2008), Electoral System Design: The New International IDEA Handbook, Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104
  2. ↑ 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról - Törvények és országgyűlési határozatok (magyar nyelven). mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
  3. ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok (magyar nyelven). mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
  4. ↑ „Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com”, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.) 
  5. ↑ Art. 66, Constitution of Tanzania. Constitute Project
  6. ↑ 113 diputados serán electos por voto nominal y 51 por voto lista en parlamentarias. Agencia Venezolana de Noticias, 2015. május 7. [2015. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
  7. ↑ Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallel voting című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árokrendszer_(választási_rendszerek)&oldid=25020716”