Ugrás a tartalomhoz

Árokrendszer (választási rendszerek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rankedchoicevoter (vitalap | szerkesztései) 2021. december 18., 14:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két különálló rendszer alapján választják meg egy kamarába. Az árokrendszert időnként párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting), továbbá leggyakoribb típusát vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik, az angol mixed-member majoritarian (representation) elnevezés (rövidítve: MMM) alapján. Az árokrendszer egy nem kompenzációs vegyes választási rendszer.

Leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. A rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztásakor alkalmazták különböző helyeken, például Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon, Litvániában, Oroszországban, Argentínában és Mexikóban.

Az árokrendszer (avagy vegyes többségi rendszer) különbözik egy másik vegyes választási rendszertől, az úgynevezett vegyes arányos képviselettől (MMP), ahol egyetlen választásra kerül sor, és a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban. Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás a párhuzamos rendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.

A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán mozog; például Dél-Koreában 18,7%, Tajvanon 30%, Japánban 37,5% és Örményországban 68,7%.[1]

Használat

Jelenlegi használat

Ország Egyéni mandátumok száma % Pártlistás (arányos) mandátumok száma % Egyéb mandátumok száma %
Andorra 14 50% 14 50%
Kínai Köztársaság (Tajvan) 73 65% 34 30% 3 5%
Grúzia 30 20% 120 80%
Guinea 38 26% 76 74%
Olaszország 147 37% 253 63%
Japán 289 62% 176 38%
Dél-Korea 253 84% 47 16%
Litvánia 71 50% 70 50%
Mexikó 300 60% 200 40%
Nepál 165 60% 110 40%
Palesztina 132 50% 132 50%
Oroszország 225 50% 225[2] 50%
Szenegál 105 64% 60 36%
Seychelle-szigetek 25 76% 8 24%
Pakisztán 272 80% 70 20%
Fülöp-szigetek 253 80% 63 20%
Tanzánia[3] 264 67% 113 29% 16 4%
Venezuela[4] 113 68% 51 31% 3 2%

Hibrid használat

Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.

A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján ténylegesen arányosan kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében.[5]

Jegyzetek

  1. Reynolds et al (2008), Electoral System Design: The New International IDEA Handbook, Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104
  2. Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com”, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.) 
  3. Art. 66, Constitution of Tanzania. Constitute Project
  4. 113 diputados serán electos por voto nominal y 51 por voto lista en parlamentarias. Agencia Venezolana de Noticias, 2015. május 7. [2015. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
  5. Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallel voting című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.