Csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy, más néven timusz (latinul thymus) egy nyirokszerv, a T-limfociták érésének legfőbb helye. A mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött. Emberben a pubertáskorra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan elzsírosodik.
A csontvelőből származó T-limfocita-előalakok a csecsemőmirigyben pozitív majd negatív szelekción esnek át, melyek során kb. 99%-uk apoptózist (programozott sejthalált) szenved. A pozitív szelekció során azok a sejtek pusztulnak el, melyek nem képesek az antigén-felismerésre, s így haszontalanok. A negatív szelekció során pedig azok pusztulnak el, amelyek az egyed saját molekulát is antigénként ismerik fel, s ily módon veszélyesek.
Az emberi csecsemőmirigy fejlődéstana
A csecsemőmirigy hámja a harmadik pár garattasak elülső szárnyaiból száll le végleges helyére, a későbbi mellkasba, ahol a kétoldali timuszlebeny egyesül. Ezt követően (a 7-8. embrionális héten) a kraniális dúclécből származó mezenchimális tok veszi körül a hámtelepet, és sövényeket bocsát belé. Később (a 10-11. héten) T-limfocita-előalakok és az ún. járulékos sejtek telepednek meg a fejlődő csecsemőmirigyben.
Forrás
- Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai. 3. kiad. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963-9214-17-5
