Arimaszpok
Az arimaszposzok ókori mítikus óiráni nevű nép volt az Uráltól keletre. Részletesen írt róluk Ariszteasz Arimaszpeia című eposza és Hérodotosz Szküthikája. [1]
Szállásterületük
Utóbbi leírása szerint északon sok arany van, amelyet griffek őriznek, s tőlük rabolják el az arimaszposzok, akik aztán Európába juttatják. Aiszkhülosznál a griffek szomszédai az egyszemű, lovas arimaszposzok. Nevük Hérodotosz szerint is egyszeműt jelent, szkíta nyelven.
Modern kutatások szerint Kína határain lakó ural-altaji néptörzs lehetett, talán épp a hunok őse. Az egyszeműség csupán vadságuk híréből keletkezett, nevük sem a Hérodotosz által állított arima=egy és spon=szem összetételből ered, hanem iráni név, Arimászpa, jelentése vad, lovakkal bíró nép. Más kutatók a mongol nyelvből hegylakónak fordítják nevüket.
Források
- ↑ Harmatta Magyarok görög forr: Harmatta János. A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban, Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest. ISBN 963 506 108 0 (1997)
- ↑ Pecz: Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
