„Abarisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
helyesírás javítás |
Új tartalom |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Abarisz Hüperboreiosz''' (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt. Az i. e. 8., 7. vagy 6. században élt, és talán a Délkelet-Európában honos trák–szkíták, azaz a [[géták]] közül származott. Atyja nevét (Seuthes) is feljegyezték. A Seuthes, illetve Zoltes címet a Keleti-Balkánon letelepedett trák–szkíták több főembere viselte. |
|||
'''Abarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz" [[latin nyelv|latinul: ''hyperboraeus'']], vagyis "északon túli", északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló - feltehetőleg [[mítosz|mitikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. [[Iamblikhosz]] szerint [[Apollón]]tól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak: jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. [[Hérodotosz]] szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának [[Spárta|Spártában]] templomot épített. |
|||
Abarisz a görögök hagyományai szerint [[Apollón]] – a szkíták hite szerint Goitoszürosz (Goitosyros) istenség – azaz a Nap megszemélyesítőjének felkentje volt. Mai fogalmaink szerint vallási vezetőnek is nevezhetnénk. A neki tulajdonított cselekedetek némelyike félig-meddig hihető, többségük azonban, bár lehet valóságos alapjuk, mesének tűnik. |
|||
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szülőföldjeként. [[Publius Ovidius Naso]], a római aranykor költője például a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázust]] említi ''Metamorphoses'' című művében, amikor "Caucasuson született Abarisként"<ref>[http://mek.niif.hu/03600/03690/03690.htm Publius Ovidius Naso: Metamorphoses fordította: Devecsery Gábor]</ref> hivatkozik rá. [[Aristeausz]] az [[Altaj|Altáj-hegység]] vidékén kereste ''Hyperboreát'' és „Boreas mögötti terület” értelmet tulajdonított a ''hüperboreusz'' névnek és Abariszt ''Hyperboreából'' származtatja. Görög történetírók Abariszt szittyának/szkítának mondták és személyét a [[Püthagoreusok|Püthagoreusi]] iskola alapításával kapcsolták össze. |
|||
Abariszt gyakorta Damigeron, Eudoxosz, Kharmondasz stb., illetve [[Szamolxisz]] társaságában említik. Előbbiekről nemigen lehet eldönteni, léteztek-e valójában. Szamolxisz ellenben valóságos személy volt: szkíta hitújító, az Erdélyi-medencében élő trák–szkíták, azaz a [[dákok]] vallási vezetője; kortársa [[Püthagorasz]]nak és talán Abarisznak is. |
|||
==Jegyzetek== |
|||
<references/> |
|||
| ⚫ | |||
== Mesébe illő szerepei == |
|||
{{Pecz|url=http://mek.niif.hu/03400/03410/html/9.html}} |
|||
Abarisz neve először [[Pindarosz]] művében szerepel. [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] is megemlékezik személyéről ''Sztrómata'' című alkotásában. Helyet kapott Giovanni Pico de Mirandola ''De dignitate hominis'' című munkájában is. |
|||
[[Iamblikhosz]] szerint Abarisz az Apollóntól ajándékba kapott arany nyílra kapaszkodva képes volt repülni. [[Hérodotosz]], görög elbeszélőkre hivatkozva, nagyjából ugyanezt mondja: Abarisz nyílra kapaszkodva körbejárta a világot, és közben nem vett ételt magához. |
|||
== További információk == |
|||
Orvosi és másféle csodatettei is voltak: jóslatok, gyógyítás ráolvasással, varázsigékkel. Kóré Szóteirának Spártában – ha hihetünk a tudósításnak – templomot épített. |
|||
== Északon túl országa == |
|||
Hüperboreia a görögöknek eleinte a trákok országának északi tájait jelentette, és az azon túl elterülő ismeretlen vidéket. [[Kallimakhosz]] szerint a [[Balkán-hegység]] egyik barlangjában lakik [[Boréasz]], a tél és az északi szelek ura. Ám ahogyan gyarapodtak a földrajzi ismeretek, úgy került e mesés ország mind távolabbra, az ismert világ ködbe burkolózó északi pereméhez. |
|||
[[Ariszteasz]] ''Arimaspeia'' című hőskölteményében Hüperboreia az [[isszédok]] és az egyszemű [[arimaszpok]] országán túl található. Az isszédok az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] keleti oldalán, az arimaszpok pedig – mesébe illő nevük dacára hús-vér emberek – valószínűleg az [[Altaj]] vidékén laktak. |
|||
A mondottak ellenére [[Publius Ovidius Naso]], a római aranykor költője – élve az alkotó képzelet szabadságával – „Kaukázuson született” jelzővel illeti Abariszt ''Metamorphoses'' című költeményében. |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[géták]] |
|||
* [[Szamolxisz]] |
|||
* [[szkíták]] |
|||
* [[szkíta szokások]] |
|||
| ⚫ | |||
* [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf6858.pdf László Gyula (1946): A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. ''Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve'' 1943 (2): 63–105.] |
|||
* Moravcsik Gyula (1936): Abaris, Priester von Apollo. ''Körösi Csoma-Archívum'' suppl. 1: 104–118. |
|||
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/3769.html Pecz Vilmos (szerk.) (2001): ''Ókori lexikon.'' (Elektronikus dokumentum.) Budapest.] |
|||
* [http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm Publius Ovidius Naso ''in'' Devecseri Gábor (ford.) (1982): ''Metamorphoses''. Budapest.] |
|||
* [https://archive.org/details/dictionaryofgre01smituoft Schmitz, L. (1870): Boreas. P. 501. ''In'' Smith, W. (ed.): ''A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.'' In three volumes. Vol. I. Boston.] |
|||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
||
A lap 2016. október 18., 21:35-kori változata
Abarisz Hüperboreiosz (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt. Az i. e. 8., 7. vagy 6. században élt, és talán a Délkelet-Európában honos trák–szkíták, azaz a géták közül származott. Atyja nevét (Seuthes) is feljegyezték. A Seuthes, illetve Zoltes címet a Keleti-Balkánon letelepedett trák–szkíták több főembere viselte.
Abarisz a görögök hagyományai szerint Apollón – a szkíták hite szerint Goitoszürosz (Goitosyros) istenség – azaz a Nap megszemélyesítőjének felkentje volt. Mai fogalmaink szerint vallási vezetőnek is nevezhetnénk. A neki tulajdonított cselekedetek némelyike félig-meddig hihető, többségük azonban, bár lehet valóságos alapjuk, mesének tűnik.
Abariszt gyakorta Damigeron, Eudoxosz, Kharmondasz stb., illetve Szamolxisz társaságában említik. Előbbiekről nemigen lehet eldönteni, léteztek-e valójában. Szamolxisz ellenben valóságos személy volt: szkíta hitújító, az Erdélyi-medencében élő trák–szkíták, azaz a dákok vallási vezetője; kortársa Püthagorasznak és talán Abarisznak is.
Mesébe illő szerepei
Abarisz neve először Pindarosz művében szerepel. Órigenész is megemlékezik személyéről Sztrómata című alkotásában. Helyet kapott Giovanni Pico de Mirandola De dignitate hominis című munkájában is.
Iamblikhosz szerint Abarisz az Apollóntól ajándékba kapott arany nyílra kapaszkodva képes volt repülni. Hérodotosz, görög elbeszélőkre hivatkozva, nagyjából ugyanezt mondja: Abarisz nyílra kapaszkodva körbejárta a világot, és közben nem vett ételt magához.
Orvosi és másféle csodatettei is voltak: jóslatok, gyógyítás ráolvasással, varázsigékkel. Kóré Szóteirának Spártában – ha hihetünk a tudósításnak – templomot épített.
Északon túl országa
Hüperboreia a görögöknek eleinte a trákok országának északi tájait jelentette, és az azon túl elterülő ismeretlen vidéket. Kallimakhosz szerint a Balkán-hegység egyik barlangjában lakik Boréasz, a tél és az északi szelek ura. Ám ahogyan gyarapodtak a földrajzi ismeretek, úgy került e mesés ország mind távolabbra, az ismert világ ködbe burkolózó északi pereméhez.
Ariszteasz Arimaspeia című hőskölteményében Hüperboreia az isszédok és az egyszemű arimaszpok országán túl található. Az isszédok az Urál hegység keleti oldalán, az arimaszpok pedig – mesébe illő nevük dacára hús-vér emberek – valószínűleg az Altaj vidékén laktak.
A mondottak ellenére Publius Ovidius Naso, a római aranykor költője – élve az alkotó képzelet szabadságával – „Kaukázuson született” jelzővel illeti Abariszt Metamorphoses című költeményében.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- László Gyula (1946): A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943 (2): 63–105.
- Moravcsik Gyula (1936): Abaris, Priester von Apollo. Körösi Csoma-Archívum suppl. 1: 104–118.
- Pecz Vilmos (szerk.) (2001): Ókori lexikon. (Elektronikus dokumentum.) Budapest.
- Publius Ovidius Naso in Devecseri Gábor (ford.) (1982): Metamorphoses. Budapest.
- Schmitz, L. (1870): Boreas. P. 501. In Smith, W. (ed.): A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. In three volumes. Vol. I. Boston.
