„Abarisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
helyesírás javítás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Abarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz" [[latin nyelv|latinul: ''hyperboraeus'']], vagyis "északon túli", északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló -feltehetőleg [[mítosz|mitikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. [[Iamblikhosz]] szerint [[Apollón]]tól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. [[Hérodotosz]] szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának [[Spárta|Spártában]] templomot épített. |
'''Abarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz" [[latin nyelv|latinul: ''hyperboraeus'']], vagyis "északon túli", északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló - feltehetőleg [[mítosz|mitikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. [[Iamblikhosz]] szerint [[Apollón]]tól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak: jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. [[Hérodotosz]] szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának [[Spárta|Spártában]] templomot épített. |
||
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz |
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szülőföldjeként. [[Publius Ovidius Naso]], a római aranykor költője például a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázust]] említi ''Metamorphoses'' című művében, amikor "Caucasuson született Abarisként"<ref>[http://mek.niif.hu/03600/03690/03690.htm Publius Ovidius Naso: Metamorphoses fordította: Devecsery Gábor]</ref> hivatkozik rá. [[Aristeausz]] az [[Altaj|Altáj-hegység]] vidékén kereste ''Hyperboreát'' és „Boreas mögötti terület” értelmet tulajdonított a ''hüperboreusz'' névnek és Abariszt ''Hyperboreából'' származtatja. Görög történetírók Abariszt szittyának/szkítának mondták és személyét a [[Püthagoreusok|Püthagoreusi]] iskola alapításával kapcsolták össze. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2015. június 4., 16:09-kori változata
Abarisz (4. század), „hüperboreusz" latinul: hyperboraeus, vagyis "északon túli", északi mágus. Kharmondasz, Damigeron, Eudoxosz és hasonló - feltehetőleg mitikus bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, Szamolxisz követőjét. Először Órigenész tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később Giovanni Pico de Mirandola említi a „De dignitate hominis"-ban. Iamblikhosz szerint Apollóntól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak: jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. Hérodotosz szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának Spártában templomot épített.
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szülőföldjeként. Publius Ovidius Naso, a római aranykor költője például a Kaukázust említi Metamorphoses című művében, amikor "Caucasuson született Abarisként"[1] hivatkozik rá. Aristeausz az Altáj-hegység vidékén kereste Hyperboreát és „Boreas mögötti terület” értelmet tulajdonított a hüperboreusz névnek és Abariszt Hyperboreából származtatja. Görög történetírók Abariszt szittyának/szkítának mondták és személyét a Püthagoreusi iskola alapításával kapcsolták össze.
Jegyzetek
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
