Kerka-vidék

Kerka-vidék
A Kerka-vidék elhelyezkedése
Elhelyezkedés	Zalai-dombság
Besorolás	kistáj
Fontosabb települések	Lenti
Népesség
Népesség	18 558 fő (2001)
Népsűrűség	38,9 fő/km² (2001)
Városi népesség	45,8% (2001)
Községek átlagos népességszáma	265 fő (2001)
Településsűrűség	10,5 / 100 km²
Földrajzi adatok
Terület	477 km²
Legmagasabb pont	Nagy-Tenke (332 m)
Folyóvizek	Kerka
Résztájegységek	Lenti-medence, Szentgyörgyvölgyi-rög, Lendvai-hegy

A Kerka-vidék vagy Hetés a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas megyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található. A magyarországi részét tekintve 477 km²-es területű vidék a Kerka teraszos völgymedencéjét övező dombsági táj. Északról a Felső-Zala-völgy, keletről a Göcsej és az Egerszeg–Letenyei-dombság, délről a Mura bal parti sík határolja. Nyugati-délnyugati kiterjedését az Alsó-Mura-síknak a magyar–szlovén államhatárral nagyjából párhuzamos völgyválla jelöli ki.

Hetés szűkebb értelemben csak egy kisebb néprajzi táj a magyar-szlovén határ két oldalán.

Földtan és domborzat

A Kerka-vidék 3–3,5 km-es mélységben található, változatos összetételű alaphegységét jellemzően mezozóos képződmények alkotják. Az alapkőzetre az Ős-Mura és a Kerka hordalékkúpja épült fel a pleisztocén során, amelyre folyóvízi üledéksor (kavics, homok stb.) rétegződött. A későbbi földtörténeti korok szerkezeti mozgásai és az erózió eltérő intenzitással alakította a Kerka-vidék felszínalaktani képét. A kistáj északi és déli részén ma is féloldalasan megbillent tanúhegyek, pannon kori kavicstakarós rögök emelkednek: északon a Szentgyörgyvölgyi-rög (257 m) és a Haricsa-hegy (187 m), a déli Lendvai-hegyben a Nagy-Tenke (332 m) és a Lenti-hegy (262 m). A Lendvai-hegy egyúttal a Lispe–Lovászi-boltozatot lezáró rög, a 20. század második felében feltárt szénhidrogénkészletekkel, s itt metszi a Kerka-vidéket a Balaton-vonal néven ismert tektonikai törésvonal is. A kistáj központi részét mintegy 130 km²-en a Kerka süllyedékes völgymedencéje foglalja el. A medencealjzatot az Ős-Mura pleisztocén hordalékkúpjából származó, vastag üledéksor fedi, amelyre a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak holocén üledékei rétegződtek, teraszos szerkezetűvé alakítva a völgyet.

Az eróziós dombsági részek felszíne horizontálisan és vertikálisan egyaránt tagolatlan, a völgysűrűség és az átlagos relatív relief (26 m/km²) egyaránt alacsony. A Lenti-medence süllyedéke tökéletes síkság, átlagos relatív szintkülönbsége 5 m/km². A Kerka-vidék legmagasabb pontja a Lendvai-hegyben található Nagy-Tenke rögje (332 m), a legalacsonyabb tengerszint feletti magasság a kistáj déli végpontján, a Kerka völgyében mérhető (152 m).

A Kerka-vidék nagyobbik, északkeleti része a tájat északnyugat–délkeleti irányban átszelő Kerka közvetlen vízgyűjtőterületéhez tartozik, jelentősebb kistáji mellékágai a Kis-Kerka és a Cupi-patak. Bő vízfelesleggel rendelkező terület, ennek tudható be, hogy a Kerka Lentinél mért 2,2 m³/s-os középvízhozama pár kilométerrel lejjebb, Tormaföldénél már 4,8 m³/s-ra nő. A vidék délnyugati részének lefolyásait a Magyarország területén csak alig 6 km-es szakaszon folyó Lendva-patak veszi fel, amelynek Kerka-vidéki mellékvizei a Kebele-patak és a Szentgyörgyvölgyi-patak. A Lendva a kistáj határain kívül egyesül a Kerkával. A Kerka-vidék jelentős állóvízzel nem rendelkezik.

Éghajlat

Mérsékelten hűvös kistáj, az átlagos évi hőmérséklet 9,2–9,8 °C között alakul. A határértékek közötti jelentős különbség hátterében a hűvösebb északnyugati és enyhébb délkeleti peremvidékek átlaghőmérséklete közötti eltérés áll. A nyári félév 16,0–16,2 °C körüli átlaghőmérsékletében területi különbségek kevésbé kimutathatóak. Az évenkénti napsütéses órák száma 1850 és 1900 közé esik. A mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán elterülő kistáj, az évi átlagos csapadékmennyiség 760–780 mm közötti. A szélirányeloszlás kiegyenlített.

Talaj és növényzet

Területhasznosítás	Terület	Területarány
Lakott terület	1 844,8 ha	3,9%
Szántó	19 512,8 ha	40,9%
Kert	1 140,0 ha	2,4%
Szőlő	86,9 ha	0,2%
Rét, legelő	5 766,3 ha	12,1%
Erdő	19 172,3 ha	40,2%
Vízfelszín	160,0 ha	0,3%

Néprajz

A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a szomszédos Göcsejhez. A terület nagyobb része néprajzi szempontból Göcsejhez tartozik, egy kisebb része pedig a szűkebb értelemben vett hagyományos Hetés néprajzi tája, amely Szlovénia területére is átnyúlik.

Források

• Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8