Ugrás a tartalomhoz

Golesztán palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. augusztus 15., 09:12-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Golesztán palota
TelepülésTeherán
Hasznosítása
Felhasználási terület
Alapadatok
Alapterület53000 m²
Teljes terület262000 m²
Világörökség-azonosító1422
Elhelyezkedése
Golesztán palota (Irán)
Golesztán palota
Golesztán palota
Pozíció Irán térképén
é. sz. 35° 40′ 47″, k. h. 51° 25′ 13″35.679722°N 51.420278°EKoordináták: é. sz. 35° 40′ 47″, k. h. 51° 25′ 13″35.679722°N 51.420278°E
Térkép
Golesztán palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golesztán palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Golesztán palota (újperzsa: کاخ گلستان) az iráni uralkodócsalád épületcsoportjainak egyike. A Teheránban található palota a 18. század vége, a 19. század eleje körül épült, és az Iszlám Köztársaság megalakulásáig az iráni uralkodó hivatalos székhelye volt.

Története

[szerkesztés]

A Golesztán palota (Virágok Palotája) Teherán történelmi emlékeinek egyik darabja, amely az iráni uralkodócsalád épületcsoportjaihoz, Teherán(Arg) régi fellegvárához tartozik. Az Arg a Szafavida dinasztia (1502–1736), I. Tahmászp (1524–1576) uralkodása idején épült, később a Zand dinasztia megalapítója, Karim (kb. 1750–1779) újította fel és bővítette ki. A Kádzsár Aga Mohamed kán Teheránt választotta fővárosának, és a fellegvár a Kádzsárok (1794–1925) székhelyévé vált. Az udvar és a palota a Kádzsárok hivatalos rezidenciája lett, melyet 1865-ben Haji Abul Haszan Mimar Navai alakított át mai formájára. A Golesztán palotát 1925–1979 között, Reza Pahlavi korában csak hivatalos fogadásokra használták, a Pahlavi-dinasztia pedig saját palotáját Niavaranban építette fel (Niavaran komplexum). Teheránban vannak más paloták is, például a Szádábád palota, mely a sah nyári rezidenciája, és az újonnan létrehozott Niavaran palota is.

A Golesztán palotában a legfontosabb szertartás 1925-ben, Reza Pahlavi sah koronázása, majd 1967-ben fia, Mohammad Reza Pahlavi, Irán utolsó sahjának koronázása volt a „Márvány trón”on.

Reza Pahlavi sah idejében, 1925 és 1945 között az épületkomplexum nagy részét a sah parancsára lebontották, a régi épületek helyén az 1950-es és 1960-as évek modern stílusú kereskedelmi épületeket emeltek. A Golesztán palota megmenekült, ma múzeum található benne. A a Golestan palotát 2013. június 23-án az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek listájára is.

A Golesztán palota egyik terme, mely ma fotómúzeumként működik

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]