Homokkomárom

	Homokkomárom
	Légifelvétel a kegytemplomról
; Homokkomárom címere	; Homokkomárom zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Kistérség	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Bodó Tamás István
Irányítószám	8777
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	248 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	12,51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″
	Homokkomárom Pozíció Zala vármegye térképén
	Homokkomárom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2012. augusztus 28.) ezen a változaton alapul.

Homokkomárom község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

Fekvése

Zsákfalu, Nagykanizsától közúton 13 km-re északnyugatra, a Principális völgy peremén helyezkedik el.

Története

A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar néven. Mai elnevezése 1741-től ismeretes. Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. 1360-ban pálos szerzetesek telepedtek le ezen a helyen. A török megszállás alatt kolostoruk és templomuk teljesen elpusztult.

Schenkendorf József cs. k. ezredes a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fa kápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, illetve felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.
A templom kegyképe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint épségben az ott lévő hársfa gyökerei közül. A 40x60 cm-es nagyságú, a 17. századból származó képet, mely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, csodatevő képként tisztelték a 18. században. A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra (melyet a hársfa helyére építettek), és azóta is ott van.
Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Koptik Ottó egykori celldömölki apát közbenjárására Homokkomáromnak 1751-ben. Az ereklyét először Nagykanizsára vitték, majd onnan Pünkösd harmadnapján, június 2-n a jelenlegi helyére díszes körmenetben.
A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Strattmann László kegyúr költségén. 1990 márciusában érkezett a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség az üres kolostorépületbe Szendi József püspök meghívására.
A falu 1992-ben Szent Orbán szobrot állított a szőlőhegy védőszentjének tiszteletére.

Nevezetességei

A templom engesztelő napja minden hónap 13-án rendszeresen nagy tömegeket vonz nemcsak Magyarországról, de a határokon túlról is. Búcsúk: pünkösd, Kisboldogasszony (szept. 8.), és Szent Félix napján (július 10).
A templom mellett áll a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség kolostora, ahová egész évben érkeznek zarándokok.
A falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala.
A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete található itt.

Képgaléria

A templom légifotója
Homokkomárom légifotója
A templom légifotója
A templom belső tere

Jegyzetek

↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)