Michoacán
| |||||
| Térkép | |||||
| |||||
| Politika | |||||
| Ország |  Mexikó
| ||||
| ISO 3166-2 | MX-MIC | ||||
| Székhely | Morelia | ||||
| Kormányzó | Fausto Vallejo Figueroa (2012-től) | ||||
| Községek | 113 | ||||
| Természetföldrajz | |||||
| Terület | 58 643 km² | ||||
| Népesség (2010-ben) | |||||
| - Népesség | 4 351 037 | ||||
| Időzóna | UTC–6 | ||||
| - NYISZ | UTC–5 | ||||
| Egyéb | |||||
| Honlap | www.michoacan.gob.mx | ||||
Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama. A Csendes-óceán partvidékétől messze benyúlik a Sierra Madre hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Nyugaton Colima és Jalisco, északon Guanajuato és Querétaro, keleten México és Guerrero államokkal határos. Területe 58 643 km², lakosainak száma (2010) mintegy 4,4 millió[1]. Fővárosa Morelia, jelentősebb városai emellett: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, Heroica-Zitácuaro, Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puararán, Curacuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.
Nyugati határán találjuk a Lago de Chapala tavat, aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik. Guerrero állammal hosszú szakaszon a Río Balsas folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki a Presa del Infiernillo víztározót.
Népesség
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat[2]:
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 3 548 199 |
| 1995 | 3 870 604 |
| 2000 | 3 985 667 |
| 2005 | 3 966 073 |
| 2010 | 4 351 037 |
Nevezetességei
- Tzintzuntzan (taraszko vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos indián kulturális emléket tártak fel.
- Az állam keleti részén, Mexikóvárostól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a pompás királylepke (amerikai királylepke, Danaus plexippus) telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
- Az Uruapán Nemzeti Park pálmáiról és vízeséseiről híres.
- A Parícutin a világ egyik leghíresebb tűzhányója.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)
- ↑ SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
