„Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Jegyzetek |
→Román fennhatóság alatt: helyett: Az első világháború után |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
Az első világháború kitörése véget vetett az ígéretes autógyártásnak. Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő. |
Az első világháború kitörése véget vetett az ígéretes autógyártásnak. Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő. |
||
== Az első világháború után == |
|||
== Román fennhatóság alatt == |
|||
Az 1918-as impériumváltás után [[ASTRA (vagongyár)|ASTRA]] néven működött tovább |
Az 1918-as impériumváltás után a gyártelep [[ASTRA (vagongyár)|ASTRA]] néven működött tovább és az autógyártás nem folytatódott. Ekkkoriban már nem a Daimlerhez, hanem a [[Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.|Weitzerhez]] tartozott. A gyártást 1926-ban áttelepítették [[Brassó]]ba. |
||
Budapesten 1922-től folytatódott a taxiforgalom, de akkkor is úgy, hogy a hadseregtől kellett béreni 50 járművet. A Marta kiesése után 1924-től |
|||
a Magyar Általános Gépgyár Rt. (MÁG) foglalkozott a járművek pótlásával illetve korszerűsítésével. A [[Magomobil]] illetve [[Magotax]] nevű járműveknek a MÁG csupán az alvázait szállította, a kocsiszekrényeket a taxivállalat készítette saját, üzemében. Az 1920-as évek végén a még használható MARTA járműveket felújították, egyidejűleg új karosszériával is ellátva őket. Sajátos, hogy a járműpark újabb korszerűsítése alkalmával, 1938 és 1940 folyamán az egyszer már átalakított MARTA-kat újra elővették és átalakították.<ref>https://ntf.hu/index.php/2018/06/25/marta-az-elso-magyar-autogyar/</ref> |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2020. július 31., 22:00-kori változata
Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben Aradon Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer (más néven Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad, rövidítve: MARTA) néven avatták fel. A magyar autógyártás történetének egyik legjelentősebb típusa a cégnév rövidítéséből adódó nevet kapott.
Kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat, valamint egy Marta nevű személyautót gyártottak.
1912-ben a Westinghouse cég francia leányvállalata csődbe ment, a MARTA céget az Austro-Daimler vette át. A cég vezérigazgatója 1912-ben az okleveles gépészmérnök végzettségű Haltenberger Samu lett, aki már 1898-tól a Magyar Királyi Postánál dolgozott. Haltenbergernek kulcsszerepe volt abban, hogy a posta motorizálásának keretében a posta magyar gyártású gépjárműveket vásárolt. A Posta hamarosan a Martától rendelte meg 175 autóbuszból álló állományát. A megfelelő öt tonnás alváz licenciáját a német Daimler cégtől [1] vásárolták meg. [2]
1915-ben a német Benz cég (amely akkor még nem egyesült a Daimlerrel, hanem önálló autógyár volt) vásárolta meg a MARTA cég tulajdonjogát.[3]
Továbbra is Marta márkanév alatt Austro-Daimler személygépkocsikat gyártottak, többek között az első 150 budapesti taxit is, valamint Daimler teherautókat. [forrás?]
Modelljei
{{idézet|A főváros lakosságának, különösen a századfordulótól észlelt erőteljes növekedése, a forgalom, az utazási igények növekedését is magával hozta. Ezt látván határozott úgy 1912-ben a főváros tanácsa, hogy a több európai nagyvárosban már bevált laxiközlekedést Budapesten is bevezeti. Az előzetes puhatolódzó tárgyalások szerint két vállalat kapott volna taxigépkocsik forgalomba állítására engedélyt; a válságán túljutóban lévő aradi MARTA és az 1912-ben főként e célra létrehozott aszódi Lloyd gyárak. Az előbbi 200 benzinüzemű, az utóbbi 150 villamos hajtású gépkocsit üzemeltetett volna. Mind a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, mind a Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. úgy határozott, hogy az általuk üzemeltetni kívánt járműveket maguk fogják gyártani: a MARTA az Austro-Daimler, a Lloyd a brémai Lloyd autógyár licenciája alapján. Aradon 1912-ben beindult a taxigyártás, így azok első 25, sötétzöld színű példánya a fenti időpontban már forgalomba is állhatott.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref>
címke lezáró </ref>
része hiányzik
Források
- ntf.hu
- http://www.cimec.ro/Muzee/Auto/AUTO.HTM
- https://www.arad.zone/blog-ar/episoade-aradene-din-epoca-pionieratului-industriei-automobilistice-fabrica-de-automobile-marta-din-arad
- http://www.automobileromanesti.ro/Altele/Marta/
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Száz éve ketyeg a magyar taxaméter - Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)
- Zsupán István: Anno ... Autó-Motor, 1989. (42. évfolyam, 11. szám)
- A kocsipostától... - Autó-Motor, 1986. (39. évfolyam 15. szám)