Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad

MARTA 35-45 HP, double-phaeton karosszériával

Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben Aradon Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer (más néven Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad, rövidítve: MARTA) néven avatták fel. A magyar autógyártás történetének egyik legjelentősebb típusa a cégnév rövidítéséből adódó nevet kapott.

Kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat, valamint egy Marta nevű személyautót gyártottak.

1912-ben a Westinghouse cég francia leányvállalata csődbe ment, a MARTA céget az Austro-Daimler vette át. A cég vezérigazgatója 1912-ben az okleveles gépészmérnök végzettségű Haltenberger Samu lett, aki már 1898-tól a Magyar Királyi Postánál dolgozott. Haltenbergernek kulcsszerepe volt abban, hogy a posta motorizálásának keretében a posta magyar gyártású gépjárműveket vásárolt. A Posta hamarosan a Martától rendelte meg 175 autóbuszból álló állományát. A megfelelő öt tonnás alváz licenciáját a német Daimler cégtől vásárolták meg.

1915-ben a német Benz cég (amely akkor még nem egyesült a Daimlerrel, hanem önálló autógyár volt) vásárolta meg a MARTA cég tulajdonjogát.

Továbbra is Marta márkanév alatt Austro-Daimler személygépkocsikat gyártottak, többek között az első 150 budapesti taxit is, valamint Daimler teherautókat. ^[forrás?]

Modelljei

„A főváros lakosságának, különösen a századfordulótól észlelt erőteljes növekedése, a forgalom, az utazási igények növekedését is magával hozta. Ezt látván határozott úgy 1912-ben a főváros tanácsa, hogy a több európai nagyvárosban már bevált laxiközlekedést Budapesten is bevezeti. Az előzetes puhatolódzó tárgyalások szerint két vállalat kapott volna taxigépkocsik forgalomba állítására engedélyt; a válságán túljutóban lévő aradi MARTA és az 1912-ben főként e célra létrehozott aszódi Lloyd gyárak. Az előbbi 200 benzinüzemű, az utóbbi 150 villamos hajtású gépkocsit üzemeltetett volna. Mind a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, mind a Magyar Lloyd Automobil- és Motorgyár Rt. úgy határozott, hogy az általuk üzemeltetni kívánt járműveket maguk fogják gyártani: a MARTA az Austro-Daimler, a Lloyd a brémai Lloyd autógyár licenciája alapján. Aradon 1912-ben beindult a taxigyártás, így azok első 25, sötétzöld színű példánya a fenti időpontban már forgalomba is állhatott.<ref>Zsuppán István: Anno.../ref>”

A négyhengeres 20 LE teljesítményű motorral ellátott modellt a Budapesten 1913-ban megalakult első taxi-vállalat (a Szürketaxi) is használta. is ezeket használta. A másik, 18/22 jelű modellnek négyhengeres, vízhűtéses, 2,3 l-es motorja és limuzin- vagy túrakocsi-karosszériája volt. Bár ezek az autók nehézkesek voltak, ám kiválóan állták a Magyarországon akkoriban az autózás szempontjából kiépítetlen utak viszontagságait is.

Az első világháború kitörése véget vetett az ígéretes autógyártásnak. Az első világháború alatt a gyár már csak repülőgépmotorokat állított elő.

Román fennhatóság alatt

Az 1918-as impériumváltás után ASTRA néven működött tovább a gyártelep. Ekkkoriban már nem a Daimlerhez, hanem a Weitzerhez tartozott. A gyártást1926-ban áttelepítették Brassóba.

Források

• ntf.hu
• http://www.cimec.ro/Muzee/Auto/AUTO.HTM
• https://www.arad.zone/blog-ar/episoade-aradene-din-epoca-pionieratului-industriei-automobilistice-fabrica-de-automobile-marta-din-arad
• http://www.automobileromanesti.ro/Altele/Marta/

Kapcsolódó szócikkek

• Haltenberger Samu

További információk

• Száz éve ketyeg a magyar taxaméter - Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)
• Zsupán István: Anno ... Autó-Motor, 1989. (42. évfolyam, 11. szám)
• A kocsipostától... - Autó-Motor, 1986. (39. évfolyam 15. szám)