Nem-verbális kommunikáció

Metakommunikációnak nevezik a kommunikációs folyamatban a nem verbális jelek használatát. Fajtái: mimika, vokális kommunikáció, tekintet, mozgásos kommunikáció, testtartás, térköz.

A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét - atmoszféráját - tükrözi. Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát (hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a résztvevő-résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához. A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció folyamatában. A kommunikációnak számos eszköze van, ezek egyike a verbális nyelv. A kommunikációnak két alfaja van: verbális (tehát szavakkal való kommunikáció) és non-verbális kommunikáció (azaz a testbeszéd, például gesztusok, mimika, stb.) A metanyelvet lényegesen nagyobb arányban (65-70%) használjuk, mint a verbális jeleket.

Megjegyzendő, hogy a terminológia zavaros. A metanyelven a nyelvészek nem is olyan régen még a nyelvi leírás nyelvét értették (nyelvet leíró nyelv). A görög "meta" előtag általában a valamin túl/kívül/felül stb. levő dolgokra vonatkozik. '

Ezek nem metakommunikációs, hanem kommunikációs eszközök. Az állatok is kommunikálnak, és az állati kommunikáció is ugyanazt az eszköztárat veszi igénybe, mint az emberi, csak éppen, mivel minden kommunikáló állatnak mások az a képességei, igényei, motivációja, célja stb., más tételeket válogat ki belőle.

Mimika

Összesen hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és az érdeklődés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére. Ezek a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai.

A mimika ösztönösen működik. A különböző kultúrákban az érzelmek ugyanúgy jelennek meg az arcon. Még a vakon születettek arcjátéka sem különbözik az épekétől.

Tekintet

A tekintet mint kommunikációs csatorna egyes állatoknál is megfigyelhető. A tekintet az, amelyből észlelni lehet, hogy a másik lény percepciós (észlelhető) terében vagyunk-e. A tekintet arról kelt képet, hogy a másik mit észlel, mit vesz észre és ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan. A tekintetnek szabályozó szerepe van, befolyásoló jelzéseket tartalmazhat.

Vokális kommunikáció

Ide tartoznak az úgynevezett paralingvisztikai tényezők (azaz a nyelven túli), például hangnem, hanghordozás, hanglejtés, hangsúly. A hangból megállapíthatjuk a közlő nemét, korát, karakterét, természetét, illetve a használt dialektust.

Mozgásos kommunikáció

A mozgásos kommunikációs csatornák, (négyféle ilyen csatornát különböztetünk meg): gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kinezika.

A gesztusok közé a fej, kezek és a karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. E mozgásoknak jelentésük van, egy részük tudatos, másik felük öntudatlan. A gesztusok szabályozó funkciót töltenek be, a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, magyarázatát kérve. A gesztusok nagyon sok zavarjelet közvetítenek, például a feszültség jelét. A gesztusokban gyakran tükröződnek a szimbólumok, például a karikagyűrűjével játszó nő a házasságának gondjaival küzd.

Testtartás

Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározó testtartás kívánatos. Az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük egymás testtartását.

A testtartásnak (proxemia) ezen belül az állásmódnak megnevezései: egyenes, peckes állás, púpos, görnyedt, roggyant, alázatos, kevély, tartózkodó tartás, délceg, katonás stb. testtartás a testi állapot mellett lelki tulajdonságokra is utalnak. A kommunikációs folyamat során legcélravezetőbb az egyenes testtartás, a pici terpesz- vagy „pihenj” állás (bár ez utóbbi „ingadozást” eredményezhet).

Térközszabályozás - Proxemika

Zónatávolságok

Itt találhatóak azok a Metakommunikációk zónák és távolságaik, melyeket érdemes a kommunikációban figyelembe venni. Az értékek kultúrafüggőek!

Intim zóna

15-45 cm. Csupán az érzelmileg közelállóknak szabad az intim zónába behatolni. Ide tartoznak a szülők, házastárs, közeli barátok. Létezik egy belső zóna is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtől és csupán fizikai érintkezés során érhető el, ez a szoros intim zóna.

Személyes zóna

46 cm - 1,2 m. Ekkora távolságra állunk másoktól koktélpartikon, hivatalos és társas összejöveteleken és társas találkozókon.

Társadalmi zóna

1,2 m - 3,6 m. Ekkora távolságra állunk idegenektől, mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé.

Nyilvános zóna

3,6 m- . Ez a megfelelő távolság, ha nagy létszámú csoporthoz intézzük szavainkat.

Kinezika

A kinezika a kifejező erejű testmozdulatok vizsgálatának tudománya, magában foglalja a mimika és a gesztusmozgások, valamint a testtartások jelenségeit is és még sokkal több, más finom megnyilvánulásokat. A kinezikus mozgások értelmezése öntudatlan, spontán a mindennapi életben.

Kronémika

Az interakció időviszonya, vagyis hogy a beszélgetés résztvevői a beszélgetési szakaszokra, mint a búcsú, üdvözlés, hogy ezekre mennyi időt fordítanak.

Metakommunikáció és fogyatékosság

A kommunikációnak számos eszköze van, ezeknek csak egyike a verbális nyelv.

• A siketek a hangnyelvet és a jelnyelvet egyaránt használják. A metakommunikáció hangzó részét nem észlelik, de a látható részét jobban tudják értelmezni, mint a hallók.
• A vakok a tekintetet nem képesek használni, és nem észlelik a mimikát, a mozgásos kommunikáció nagy részét, a tekintetet.
• Az autistáknak nemcsak a verbális, hanem a metakommunikációs képességeik is zavart szenvednek.
• A mozgássérülteknek a metakommunikáció mozgásos részével vannak gondjaik, mert egyes mozdulatokat nem tudnak kivitelezni.
• A beszédfogyatékosok jobban rászorulnak a metakommunikáció használatára, mint a jól beszélők.

Külső hívatkozások

• Tér és térhasználat mint a non-verbális kommunikáció eleme
• Non-verbális kommunikáció

Forrás

David Crystal: A nyelv enciklopédiája