Ugrás a tartalomhoz

Művészeti anatómia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Malatinszky zoknibábja (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. december 6., 05:19-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Bp. cseréje Budapestre)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Leonardo da Vinci tanulmánya

A művészeti anatómia az emberi test csont- és izomrendszerét valamint a bőrtakarót ábrázoló anatómia, amely (nem úgy, mint az orvosi) nem foglalkozik a belső szervekkel, a zsigerekkel, ezzel szemben érdekli a különböző szemszögekből való eltérő láttatás.

Az európai képzőművészetben, a reneszánsz idején tudatosodott a művészekben az az igény, hogy a képzőművészet lehetőleg minél hűebben ábrázolja a valóságot. Az emberábrázolásban ez – eleinte titkos – anatómiai kutatásokat igényelt. Leonardo da Vinci ilyen irányú tevékenysége a legismertebb e téren. Tanulmányrajzok sorában örökítette meg boncolásai eredményeit.

A művészeti anatómia a művészeti akadémiákon alapvető tantárggyá vált. A világ egyik legjelentősebb alapműve e tárgykörben Barcsay Jenő Művészeti anatómia (1953) című műve.

Barcsay, az akkor gyakorló művész-tanár eredetileg főiskolai pályája segítésére állította össze. Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Barcsay Jenő: Művészeti anatómia, Budapest, 1953; Corvina Kiadó, 2001
  • Dr. Fehér György (szöveg), Szunyoghy András (rajz): Az ember művészeti anatómiája, Kossuth Kiadó, Budapest
  • Szunyoghy András: A ló művészeti anatómiája, Budapest, Kossuth, 1998 ISBN 9630940353

További információk

[szerkesztés]