Ugrás a tartalomhoz

Szent István-bazilika (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pasztilla (régi) (vitalap | szerkesztései) 2006. december 31., 11:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kép beszúrása)
Fájl:Bazilika Budáról.jpg
A Szent István-bazilika látképe a budai Várhegyről

A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom (a budapesti köznyelvben egyszerűen Bazilika) Budapest belvárosában, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, A Szent István téren található. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a magyar főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

Története

Az 1810-es években merült fel először az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját plébániatemploma legyen. Ekkor meg is indult a gyűjtés, több terv is készült a jövőbeni templomról (pl. Brein Ignácé). 1845-ben Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek újbóli kidolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével.

Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel.

Az épület

Külső hivatkozások