Szunda-krokodil

Szunda-krokodil
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Krokodilok (Crocodilia);
Család:	Gaviálfélék (Gavialidae);
Alcsalád:	Tomistominae;
Nem:	Tomistoma; S. Müller, 1846
Faj:	T. schlegelii;
Tudományos név
	Tomistoma schlegelii; S. Müller, 1838
Szinonimák
	Crocodilus (Gavialis) schlegelii Müller, 1838; Tomistoma schlegelii King & Burke, 1989; Tomistoma schlegelii Cox et al., 1998; Tomistoma schlegelii Chan-Ard et al., 1999;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szunda-krokodil témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szunda-krokodil témájú médiaállományokat és Szunda-krokodil témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. július 6.) ezen a változaton alapul.

A Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii) a hüllők (Reptilia) osztályába krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozó faj. Tudományos nevét Hermann Schlegel német ornitológusról kapta.

Rendszertani besorolása

A legújabb rendszerbesorolás szerint a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozik. Nemének egyetlen élő faja.

Előfordulása

Manapság, már csak Indonézia és Malajzia területén honos. Thaiföld déli részéről már eltűnt, és Malajziában is a kipusztulás fenyegeti az illegális vadászat és élőhelyének elpusztítása miatt. Rendkívül veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Hasonlít a gangeszi gaviálra, de arcorra sokkal fokozatosabban keskenyedik el és csúcsán nem visel húsos kinövést. Sötétbarna alapszínén halvány fekete keresztsávok látszanak. Az egyetlen sárgásbarna szivárványhártyájú krokodil.

4,5-5 méteresre is megnőhet.

Életmódja

Édesvízű folyók és tavak lakója. Halakkal, emlősökkel táplálkozik.

Szaporodása

A fészkébe rendszerint 30-60 tojást rak.

Képek

Portré
Kitömött példány

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
Határozó kézikönyvek: Mark O'Shea, Tim Halliday-Hüllők és kétéltűek

További információk

Képek az interneten a fajról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap