Krasznatótfalu
Krasznatótfalu (Sârbi) | |
Krasznatótfalu görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Felsőszék |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőszék |
Irányítószám | 457303 |
SIRUTA-kód | 142658 |
Népesség | |
Népesség | 250 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 397 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Krasznatótfalu település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, Krasznától délre, Ballaháza és Tuszatelke között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Krasznatótfalu nevét az oklevelek 1481-ben, majd 1497-ben említették először Tothfalu néven, mint a Losonczi Bánffy család birtokát.
1481-ben Losonczi Bánffy András, bácsi nagyprépost itteni birtokát elzálogosította Losonczi Bánffy Mihálynak.
1564-1565 között a krasznavármegyei Meszesalja kerülethez tartozott, s Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkas kapta adományul a falut II. János királytól. A falu előtte Paksi Jób és neje Bánffy Dorottya birtoka volt, aki azt felségsértés vádja miatt vesztette el.
1590-ben a birtok Valkó várának tartozéka volt, s Bánffy Pál birtoka, kinek halála után az a család férfi tagjaira szállt.
A Bánffyak után Rákóczi birtok, majd a kincstáré lett.
1733-ban Kraszna-Tótfaluban (Szirbj) 14 oláh családot számoltak össze.
1795-ben a Kincstár a birtokot Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
1808-ban végzett összeíráskor Tótfalu nagyobb birtokosai: gróf Bánffy, gróf Teleki és Boros nemes családok.
1847-ben 246 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 381 lakosa volt, melyből 7 magyar, 374 oláh. Ebből 371 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 7 izraelita. A házak száma 76 volt.
Krasznatótfalu s trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemplom
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 683–685. o. Online elérés