Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:L.Adam2005/Szaidzsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaidzsó (西条市)
A város nevezetes temploma (Nisijama Korjudzsi)
A város nevezetes temploma (Nisijama Korjudzsi)
L.Adam2005/Szaidzsó zászlaja]]
L.Adam2005/Szaidzsó zászlaja
Közigazgatás
Ország Japán
RégióSikoku
PrefektúraEhime prefektúra
KörzetTojo
Rangváros
KerületeiIjo-Szaidzsó
Isizucsijama
Ijo-Himi
Ijo-Komacu
Tamanoe
Nyúgava
Ijo-Mijosi
Alapítás éve2004
PolgármesterTamai Tosihisza
Irányítószám〒793-8601
Testvérvárosok
Lista
Paoting,  Kína
Népesség
Teljes népességAz értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Népsűrűség199 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület509,98 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Szaidzsó weboldala

Szaidzsó, (Hepburn-átírásban: Saijō), (japánul:西条市) egy város Japánban, Sikoku szigetén, Ehime prefektúrában, melyet nyugatról a Szeto-beltenger határol, keleti irányból pedig Nyugat-Japán legmagasabb helycsúcsa az Isizucsi magasodik fölé.

Története

[szerkesztés]

2004 után

[szerkesztés]

Modern kori története mindössze 2004. november 1-ig nyúlik vissza, mikor is a közigazgatási rendeletek értelmében e név alatt egyesítették a korábbi Szaidzsó, Tojo, Komacu, Suszo, és Tanbara városokat.

2004 előtt

[szerkesztés]
A város legrégebbi iskolájában 1896-ban kezdődött meg az oktatás

Az város területén számos évezredes sír található, melyek hozzávetőlegesen nagyjából a 20 ezer éves korhoz közelítenek. A középkorban már feltehetőleg hasonlóan neveztetett a település elődje, méghozzá a helyi hűbérúr családneve után. A Meidzsi-restauráció után a város is a fokozatos modernizáció útjára lépett, és 1921-ben megnyílt a helyi vasútállomás. Az település azonos nevű jogelődje 1941. április 29-én nyert városi rangot, melynek nyomán a következő évtizedekben vasútállomás.

Földajzi adottságok, éghajlat

[szerkesztés]

Az éghajlat egész évben párás (szubtrópusi), emellett rengeteg csapadék hull az esős évszakon (梅雨) kívül is, főleg szeptemberben. Nyáron az átlagos napi középhőmérséklet elérheti a 27°C-os is. Télen a tenger közelsége miatt erős széllökések jellemzőek, és a nem ritka a havazás sem.

éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,023,127,932,034,336,837,537,836,732,925,621,337,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,610,113,619,024,026,630,831,827,722,617,212,020,5
Átlaghőmérséklet (°C)5,76,09,114,018,922,526,627,423,718,412,97,916,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,91,94,69,114,119,123,223,820,314,58,84,012,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−4,5−7,7−3,30,45,310,216,417,911,44,70,4−3,2−7,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)536911010312720918612523015271591494
Havi napsütéses órák száma1251321631862011401772041401501281201866

A várost keletről egy hegyvonulat határolja, melynek lánchegység jellegéből adódó hirtelen emelkedése nyomán a település sűrűn lakott része sík terepen helyezkedik el.

A város látképe a hegyek felől, háttérben a Szetó-beltengerrel

Vízrajz

[szerkesztés]

A városban két természetes, és egy mesterséges (duzzasztógáttal létrehozott) tó található. Továbbá keresztülszeli a helységet több helyen is, a hegyekből leiramló Nakajama folyó.

Légifelvétel Szaidzsóról




Demográfia

[szerkesztés]

A város lakossága az 1960-as évektől az ezredfordulóig nagyjából stagnált. Ekkor indult meg egy csökkenő tendencia, mely a mai napig tart.

A városháza épülete
Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1960 116 523 —    
1970 108 270 −7,1%
1980 112 961 +4,3%
1990 115 251 +2,0%
2000 114 548 −0,6%
2010 112 134 −2,1%
2023 101 240 −9,7%

Kultúra

[szerkesztés]

A városban számos általános,- és középiskola működik, egy Régészeti Múzeum is található a településen, a pályaudvar mellett pedig egy Vasúttörténeti Múzeum üzemel. A városmodernizációs program keretében 1996-ban egy 2000 fő befogadására alkalmas koncerttermet, és egy könyvtárat avattak fel. Minden évben ősszel megrendezésre kerül a helyi fesztivál "Szaidzsómacuri" (西条祭り), mely nagy jelentősséggel bír a város életében.

Városi Régészeti Múzeum
Vasúttörténeti Múzeum

Oktatás

[szerkesztés]

A városban 26 állami általános iskola, és 10 állami középiskola működik, melyeket az önkormányzat tart fenn. Illetve további 5 állami középiskolát a Prefektúra üzemeltet.

Nyelvjárás

[szerkesztés]

A japán nyelv viszonylag homogén, ám bizonyos helyeken eltérő hanglejtéssel, különböző ejtéssel beszélik, esetleg helyi tájszavakat használnak. Szaidzsóban a Tojo nyelvjárás egy változatát az úgy nevezett "Szaidzsó-ben"-t (西条弁) beszélik.

Gazdaság

[szerkesztés]

Az lokális gazdaság legjelentősebb ágazat a talán a mezőgazdaság, melynek profilja főként a gabona,- és gyümölcstermesztés. Emellett a halászat is számottevő, főként polipot és kagylót fognak a közeli vizeken.

A gyár,- és nehézipar is igen sarkalatos. Korábban egy rézbánya működött a környéken, ami mára már megszűnt, ám a vaskohászati üzemek szakadatlanul, és állhatatosan működnek tovább.

Szumito Vaskohászati Üzem
Az Imabari Hajóépítő Vállalat szaidzsói gyára

A legmegkerülhetetlenebb mégis talán a hajógyártás, mely a város bevételének tetemes részét adja. Valamint elektronikai cégek is itt bejegyezve működnek. További érdekesség, hogy a jókora talajvízkészletek miatt a helyieknek nem kell fizetniük a csapvízért.

Közlekedés

[szerkesztés]

A településnek repülőtere nincsen, de közúton, kötött pályán, és hajóval egyaránt megközelíthető.

Közút

[szerkesztés]

Szaidzsó a prefektúra központjától, Macujamától 50 kilométerre észak-keletre terül el, mellyel számos főút köti össze.

  • E56-os Macujama felé vezető gyorsforgalmi út
  • E76-os Imabari-Komacu gyorsforgalmi út
  • 11-es számú országos főútvonal
  • 192-es számú országos főútvonal
  • 194-es számú országos főútvonal
  • 196-es számú országos főútvonal

Vasút

[szerkesztés]

Macujama és Szaidzsó között egypályás, villamosítatlan vasúti pálya is fekszik, melyen főként személyforgalom zajlik. A város területén 6 vasúti megállóhely és 1 vasútállomás található.

Ijo-Szaidzsó vasútállomás
  • Joszan-vonal: Ijo-Szaidzsó - Isizucsijama - Ijo-Himi - Ijo-Komacu - Tamanoe - Nyúgava - Ijo-Mijosi

Közvetlen vasúti járat visz továbbá Takamacu és Okajama városokba, melyeket a régiós monopóliumot élvező JR Sikoku vasúti vállalat üzemeltet.

Buszjáratok

[szerkesztés]

Közvetlen nappali és éjszakai buszjáratok közlekednek Macujamába, Hirosimába, ész Kobén át Ószakába.

Továbbá a tojoi kikötő és Ószaka között kompjáratot üzemeltet az Orange Ferry tengerhajózási társaság.

Kifutni készülő komp a tojoi kikötőben

Kötélvasút

[szerkesztés]

Az Isizucsi-hegy csúcsára drótkötélpályás felvonóval lehet feljutni.

A helyi "libegő"

Turizmus

[szerkesztés]

Szaidzsóban számos szentély, múzeum, és kirándulásra alkalmas hely található. A téli szezonban sokan a hegyekben lévő sípályákat meglátogatni érkeznek a városba. De a nyáron és az őszi fesztivál alkalmából is sokan látogatnak a városba.

Nevezetes szaidzsóiak

[szerkesztés]

Közeli Városok

[szerkesztés]

Forrás

[szerkesztés]
A fordítás fő forrása a megfelelő japán Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.