Ugrás a tartalomhoz

elektron

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛlɛktron]

Főnév

elektron

  1. Az atom része, negatív töltésű elemi részecske.

Származékok

Fordítások

Ragozás

elektron ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset elektron elektronok
tárgyeset elektront elektronokat
részes eset elektronnak elektronoknak
-val/-vel elektronnal elektronokkal
-ért elektronért elektronokért
-vá/-vé elektronná elektronokká
-ig elektronig elektronokig
-ként elektronként elektronokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben elektronban elektronokban
-on/-en/-ön elektronon elektronokon
-nál/-nél elektronnál elektronoknál
-ba/-be elektronba elektronokba
-ra/-re elektronra elektronokra
-hoz/-hez/-höz elektronhoz elektronokhoz
-ból/-ből elektronból elektronokból
-ról/-ről elektronról elektronokról
-tól/-től elektrontól elektronoktól
elektron birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én elektronom elektronjaim
a te elektronod elektronjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
elektronja elektronjai
a mi elektronunk elektronjaink
a ti elektronotok elektronjaitok
az ő elektronjuk elektronjaik

Főnév

elektron

  1. elektron

Kiejtés

  • IPA: [ˈɛlɛktron]

Főnév

elektron hn

  1. elektron

Főnév

en elektron kn

  1. elektron

Kiejtés

  • IPA: /ˈelektron/

Főnév

elektron

  1. elektron

Főnév

elektron sn

  1. elektron

Főnév

elektron hn (cirill írás електрон)

  1. elektron

Kiejtés

  • IPA: /ɛˈlɛk.trɔn/

Főnév

elektron hn

  1. elektron

Főnév

elektron

  1. elektron

Főnév

elektron hn

  1. elektron

Főnév

elektron kn

  1. elektron

Kiejtés

  • IPA: [ˈelektron]

Főnév

elektron hn

  1. elektron

Főnév

elektron

  1. elektron