Ugrás a tartalomhoz

beszéd

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛseːd]

Főnév

beszéd

  1. Hangos emberi kommunikáció.
  2. hadova beszélgetés fecsegés szóbeszéd közlés szónoklat előadás

Etimológia

  • A szláv beseda szóból.[1]
  • A szláv szó talán egy odakint ülés jelentésű összetétel (*be- + *seda).

Fordítások

Ragozás

beszéd ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset beszéd beszédek
tárgyeset beszédet beszédeket
részes eset beszédnek beszédeknek
-val/-vel beszéddel beszédekkel
-ért beszédért beszédekért
-vá/-vé beszéddé beszédekké
-ig beszédig beszédekig
-ként beszédként beszédekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben beszédben beszédekben
-on/-en/-ön beszéden beszédeken
-nál/-nél beszédnél beszédeknél
-ba/-be beszédbe beszédekbe
-ra/-re beszédre beszédekre
-hoz/-hez/-höz beszédhez beszédekhez
-ból/-ből beszédből beszédekből
-ról/-ről beszédről beszédekről
-tól/-től beszédtől beszédektől
beszéd birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én beszédem beszédeim
a te beszéded beszédeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
beszéde beszédei
a mi beszédünk beszédeink
a ti beszédetek beszédeitek
az ő beszédük beszédeik

Származékok

Szókapcsolatok

Forrás

  1. TESz, Akadémiai Kiadó, 1976