„III. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

A gyermektelen királynak [[1584]]. [[június 10.|június 10-én]] elhunyt az öccse, a trónörökös [[Anjou Ferenc]], ezzel viszont a Valois-ház kihalása vált valószínűvé. A megbuktatásától tartó király [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]]kel, a hugenották vezérével bocsátkozott alkudozásokba: megígérte, hogy a katolizálásért cserébe trónörökösnek ismeri el Navarrai Henriket. A Guise-ek, amikor értesültek az eseményekről, háborút robbantottak ki („három Henrik háborúja”). A megrémült, és átokkal fenyegetett király [[1585]]. [[július 7.|július 7-én]] [[Nemours]]-ban visszatért a Ligához, és a Liga parancsára a hugenottákat ismét számkivetésre és birtokvesztésre ítélte. [[1588]] [[január]]jában a Liga fejei [[ultimátum]]ot terjesztettek Henrik elé, melyben követelték az [[inkvizició]] behozatalát Franciaországba az eretnekség kiirtására; illetve a Ligának való feltétetlen engedelmeskedést. A király tőle szokatlan határozottsággal visszautasította a követeléseket, és a saját védelmére 4000 svájci [[zsoldos]]t csoportosított [[Párizs]]ban. Ekkor következett be az úgynevezett [[torlaszok napja]] ([[május 12.]]): a Liga és a fellázított tömeg [[Louver]]ban ostrom alá fogta a királyt, aki csak nagy nehezen tudott [[Chartres]]-ba menekülni. A diadalittas Liga ezt követően Bourbon bíborost jelölte ki királlyá, [[I. Henri de Guise|Guise Henrik]] pedig a kormányzói méltóságot öltötte magára. Henrik királyt a határozatok aláírására kényszerítették, majd esküt kellett tennie [[Blois]]-ban vállalásai megtartásáról. A király mindenbe belement, ráadásul engedélyt adott a Ligának az eretnekek elleni irtó háborúra.

 

 

== Családfa ==