„Kemény Lajos (orvos)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.3
42. sor:
[[1998]]-ban megszerezte az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[Doktorátus|doktora]] fokozatot. [[2001]]-ben vendégprofesszorként a [[düsseldorf]]i Heinrich Heine Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján folytatott kutatást. [[2002]]-ben [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést kapott. [[2004]]-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán tanszékvezetői beosztásba került. [[2006]]-tól [[2014]]-ig az SZTE ÁOK dékánhelyettese, majd [[2014]]-től az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. [[2007]]-től az SZTE ÁOK Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola vezetője. 2019-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották.
 
A fényterápia, a biotechnológia és a molekuláris biológia kapcsán 23 szabadalommal rendelkezik.<ref>{{hiv-web |url= https://psorinet.hu/index.php/hu/component/tags/tag/25-kem%C3%A9ny-lajos |cím= Kemény Lajos. 7 szegedi a száz legjobb hazai orvos között |elérés= 2018-2-17 |családnév= |keresztnév= |munka= psorinet.hu |nyelv= magyar |archívurl= https://web.archive.org/web/20180217202931/https://psorinet.hu/index.php/hu/component/tags/tag/25-kem%C3%A9ny-lajos |archívdátum= 2018-02-17 }}</ref>
 
„Elsők között mutatott ki HHV8 vírust klasszikus [[Kaposi-szarkóma|Kaposi-sarcomában]] és [[Merkel-sejt]]es [[Polyomaviridae|polyomavírust]] Merkel-sejtes carcinomában. Elsőként azonosított bőr és [[hüvely]] [[nyálkahártya]] hámsejtjein baktériumok felismerésére szolgáló Toll-like receptorokat, leírta a természetes immunitásban betöltött szerepüket. Megállapította, hogy a bőrben a P. acnes filotípus specifikus módon fokozza a gyulladástkeltő [[citokin]]ek képződését, és hozzájárul az akneban látott gyulladás kialakulásához. Hámsejtekben az UV sugárzás sejtszintű hatásában fontos szerepet betöltő fehérjét (COP1) azonosított. Kutatócsoportja fejlesztette ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid [[Excimerlézer|excimer lézerkezelést]]. Elsőként alkalmazott xenon-klorid excimer lézerkezelést [[pikkelysömör]]ben, festékhiány-betegségben és [[atopiás dermatitis]]ben. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgozott ki a szénanátha kezelésére. ”<ref>{{cite journal|last =|first=|title= Levelező tagságra ajánlva. Kemény Lajos|journal=[[Magyar Tudomány]]. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] folyóirata|pages=|volume=|issue=|year=2015|url=http://www.matud.iif.hu/2015/12/05.htm|accessdate=2018-2-20|language= magyar}}</ref>