„Linzi béke” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

[ellenőrzés folyamatban]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

A lap 2017. április 16., 03:28-kori változata szerkesztés Akela (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 229 238 szerkesztés →‎Lásd még: nk, pt ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2023. december 16., 05:55-kori változata szerkesztés visszavonás Jozsi77d (vitalap \| szerkesztései) 337 szerkesztés →‎Források: tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(14 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: {{Szerződés infobox A '''linzi béke''' [[III. Ferdinánd magyar király\|III. Ferdinánd]] magyar király és [[I. Rákóczi György]] [[erdélyi fejedelem]] által [[1645]]. [[december 16.\|december 16-án]] megkötött [[békeszerződés]].<ref>Katona István, Horváth Mihály és Szalay József tévesen a szeptember 16-iki dátumot említik; Szalay László, Toldy Ferenc, Szilágyi Sándor a helyes adatot közlik.</ref> ▼ \| név = Linzi békeszerződés<br/>Linzer Frieden \| kép = Blaeu 1645 - Transylvania Sibenburgen.jpg \| képaláírás = Erdély térképe 1645-ben \| kép2 = \| képaláírás2 = \| típus = kétoldalú békeegyezmény \| megszövegezés dátuma = \| aláírás dátuma = [[1645]]. [[augusztus 22.]] (Rákóczi)<br/>[[1645]]. [[december 16.]] (a császár) \| aláírás helye = [[Linz]], [[Osztrák Hercegség]] \| aláírók = [[Fájl:Coa Hungary Country History (14th century).svg\|25px]] [[Magyar Királyság]]<br/>[[Fájl:Coa Transylvania Country History (shaded).svg\|25px]] [[Erdélyi Fejedelemség]] \| ratifikációs okmányok leadása = \| életbelépés = 1647. június \| nyelvek = <!-- Wikidata: p407 --> \| weboldal = <!-- Wikidata: p856 vagy http:// nélkül --> }} ▲A '''linzi béke''' [[III. Ferdinánd magyar király\|III. Ferdinánd]] császár, magyar király és [[I. Rákóczi György]] [[Erdélyi fejedelmek listája\|erdélyi fejedelem]] által [[1645]]. [[december 16.\|december 16-án]] megkötött [[~~békeszerződés~~béke]]szerződés, a [[harmincéves háború]] idején.<ref>[[Katona István (történetíró)\|Katona István]], [[Horváth Mihály (történész)\|Horváth Mihály]] és [[Szalay József (történész)\|Szalay József]] tévesen a szeptember 16-iki dátumot említik; [[Szalay László (jogász, 1813–1864)\|Szalay László]], [[Toldy Ferenc,]] és [[Szilágyi Sándor (történész)\|Szilágyi Sándor]] a ~~helyes~~ma helyesnek tartott adatot közlik.</ref> ==Előzményei== {{csonk-szakasz}} Az ellenreformáció egyre erőszakosabbá vált Magyarországon is, és az előző békék vallásgyakorlással kapcsolatos törvényeit nem tartották be a rendek tiltakozása ellenére sem, vagy elszabotálták. 1644-ben, a harmincéves háború keretében, I Rákoczi György szövetségben a Svéd Királysággal megindította hadait III. Ferdinánd ellen. A váltakozó sikereket hozó első év után, 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez. A szultán azonban visszaparancsolta Rákóczi hadait a Magyar Királyság keleti részére, így a fejedelem inkább a békekötést választotta. ==A béke megkötése== Rákóczi követei, [[Lónyay Zsigmond]] és [[Kemény János erdélyi fejedelem\|Kemény János]] már [[1644]] májusában tárgyalásokat folytattak Ferdinánd képviselőivel, [[Lippay György]] [[esztergomi érsek]]kel és [[Esterházy Miklós (nádor)\|Esterházy Miklós ~~nádor~~nádorral]]~~ral~~, [[Szendrő (Magyarország)\|Szendrő]] várában, ezek azonban – többek között a [[nádor]] heves magatartása miatt – nem vezettek eredményhez. [[1644]] júniusában újabb kísérlet történt a békekötésre a nádor sárosi táborában (a fejedelem részéről Lónyay Zsigmond, [[Serédy István]] és [[Klobusiczky András]] jelentek meg), a következő tárgyalássorozatot pedig [[1644]] szeptemberétől [[1645]] márciusáig [[Nagyszombat (település)\|~~Nagyszombat~~Nagyszombatban]]on tartották., ~~Ezek~~ám ~~a tárgyalások~~ezek is sikertelenek maradtak, a Ferdinándot képviselő főpapok és németek akadékoskodása, Esterházy nádor fennhéjázó eljárása és a fejedelem kielégítésének kérdésében tanúsított ellenállása, illetve a másik részről az erdélyi küldöttek makacskodása miatt. Ezt követően Ferdinánd -– részben a külföldi háborús események kényszerítő hatása alatt -– nagyobb engedményekre volt hajlandó, és [[1645]] júniusában az indulatos, makacs nádor helyett az ügyes, simulékony Tőrös János kamarai tanácsost bízta meg az alkudozások befejezésével. Tőrös teljesítette a rábízott feladatot, és hosszas viták közepette, 1645 június-augusztusa között létrehozta a megegyezést. Rákóczi augusztus 22-én írta alá a kicserélendő békeokmányokat, ~~melyeket~~amelyeket nagy követség vitt [[Linz]]be, ahol [[1645]] ~~dec.~~december 16-án Ferdinánd is aláírta őket. Az [[1646]] augusztusában kezdődő országgyűlés végül [[1647]] júniusában törvénybe iktatta a béke pontjait. ==Tartalma== A linzi béke 9 pontban biztosította a vallásgyakorlat teljes szabadságát az urak, városok, községek és – első ízben – a [[jobbágy]]ok számára; elrendelte a háború alatt jogtalanul elfoglalt [[protestantizmus\|protestáns]] templomok visszaszolgáltatását, a függőben levő többi vallásügyi kérdést ([[tized]], [[Jézus Társasága\|jezsuiták]] stb.) a legközelebbi [[országgyűlés]] elé utalta. Rákóczi élete végéig megtarthatta a [[Bethlen Gábor]] fejedelem birtokában volt hét vármegyét (~~Abauj~~Abaúj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár), azzal a kikötéssel, hogy halála után ezek a koronára szállnak, Szabolcs és Szatmár kivételével, ~~melyeket~~amelyeket fiai is halálukig megtarthatnak. Ezen felül Rákóczi kárpótlás címén megkapta [[Tokaj]] és [[Regéc]] várát, [[Tarcal (település)\|Tarcal]] városával és több apró helységgel, Bethlen István és Péter magvaszakadása esetére [[Ecsedi vár\|Ecsed várát]] is Felső- és Nagybányával. ==Következmények== {{csonk-szakasz}} ==Jegyzetek== {{~~források~~jegyzetek}} ==~~Forrás~~Források== * [[A Pallas nagy lexikona]] https://rubicon.hu/kalendarium/1645-december-16-a-linzi-beke https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=64700005.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?keyword%3D1647 1647. évi V. törvénycikk a nagyságos erdélyi fejedelemmel, Rákóczy György urral kötött békéről kiállitott királyi oklevelet az ország közönséges törvényei közé iktatják ==Kapcsolódó szócikkek== ~~==Lásd még==~~ * [[Harmincéves háború]] * [[Lónyay család]] * [[Esterházy Miklós (nádor)]] {{harmincéves háború}} {{nemzetközi katalógusok}} {{portál\|Németország\|-\|történelem\|\|hadtudomány\|i }} {{DEFAULTSORT:Linzibéke}} [[Kategória:1645]]