„Nyugati gótok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
30. sor:
A hispániai gót államot [[Amalarich nyugati gót király|Amalarich]] (507-531) szervezte meg, székhelye [[Sevilla]] volt.
 
[[531]]-ben Amalarich meggyilkolásával kihalt a 136 évig uralkodotturalkodó [[Balthing-ház]], és ettől kezdve 180 éven át választott királyok uralkodnak. [[I. Rekkared nyugati gót király|Rekared]] alatt ([[586]]-[[601]]) a [[Római katolikus egyház|római egyházhoz]] csatlakoztak, és Rekared már a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] áldásával koronáztatta meg magát. Ettől kezdve, bár keresztényüldözők is akadtak, a kereszténység erős gyökeret vert a gótok között, és a főpapság jelentős politikai tényezővé vált. Ezért Wamba király ([[672]]-[[681]]) törekvése a papi [[klérus]] gyöngítésére eredménytelen maradt. Witiza ([[701]]-[[710]]), aki örökölhető királyságot akart alapítani, nem tudta megalakítani ezt a klérus és a nemesség megtörésével, sőt meg is fosztották uralmától. A trónbitorló [[Roderich nyugati gót király|Roderich]] ellen a király fiai az [[arabok]]at hívták be. A [[Tárik ibn-Zijád]] által vezetett arab sereg azonban segítőből ellenség lett: 711-ben [[Jerez de la Frontera]] mellett Roderichet legyőzték, de a csatában Witiza fiai is elestek, és az [[arabok]] lettek [[Hispánia|Hispania]] urai. Ezzel megszűnt a Gót Birodalom, csak a neve maradt fenn [[Katalónia]] nevében.
 
A nyugati gótok királysága nem volt öröklődő és nem is sikerült ilyenné tenni, bár néha apáról fiúra szállt az uralom. A király volt a legfőbb hadvezér, és az összes hivatalt ő töltötte be. A nép [[nemesség]]re és [[jobbágyság]]ra oszlott (szabadok és szolgák). A nemesség további osztályokra tagozódott: Az első a ''duces'' ''(Herzöge)'', eredetileg katonai, később kormányzói tiszt is, ez alatt a ''comites'' ''(Grafen)'' hasonló, de kisebb hatalommal, a ''gardingok'' udvari méltóságok viselői, végül a többi nemes, akik a bíráskodás jogát és bizonyos büntetésektől való mentességet élveztek. A jobbágyok az előkelők telkein kisebb részeket műveltek, és ennek fejében évenként fizetéssel, szolgálattal tartoztak.