Telkibánya

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A lap korábbi változatát látod, amilyen 195.225.228.70 (vitalap) 2019. december 27., 08:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Telkibánya
Telkibánya a levegőből
Telkibánya a levegőből
Telkibánya címere
Telkibánya címere
Telkibánya zászlaja
Telkibánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán
Irányítószám3896
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség575 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,82 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[2]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°E
Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Telkibánya
Telkibánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Telkibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén. Tengerszint feletti magassága 403 méter.

Címere

A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

Története

1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Telkibánya és környéke


Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
567
553
549
549
537
575
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Irodalom

Régi képek Telkibányáról

Galéria

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk