Telkibánya
Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.
Telkibánya | |||
Telkibánya a levegőből | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Zoltán | ||
Irányítószám | 3896 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 575 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 11,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,82 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[2] | ||
Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja[2] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″48.482861°N 21.356589°E | |||
Telkibánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén. Tengerszint feletti magassága 403 méter.
Címere
A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
Története
1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.
Telkibánya és környéke
- Vártemplom
- Kopjafás temető
- Telkibánya, helytörténeti kiállítás
- Koncfalvai ipartörténeti rom
- Érc- és Ásványbányászati Múzeum
- Szent Katalin-ispotály és kápolna
- Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
- Aranyásók útja
- Jegesbarlang [1], [2]
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 567 | 553 | 549 | 549 | 537 | 575 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Irodalom
- Benke István: Telkibánya bányászatának története
- Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya
- Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000.
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html
- http://www.turautak.com/cikkek/turautak/aranyasok-utja-tanosveny--telkibanya.html
- http://pihenek.blog.hu/2009/04/20/jegbarlang_magyarorszagon_de_hol
- http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html
- https://web.archive.org/web/20161125174635/http://www.csobogo.hu/olvasosarok/170-zoeldvilag-egyedueallo-jelenseg-a-jegbarlang
Régi képek Telkibányáról
-
Nagy utca
Galéria
-
Kopjafás temető a református templom alatt
-
Vártemplom
-
Szent Katalin ispotály és kápolna romjai
-
Kopjafás temető a református templom mögött
-
Református templom a Bizsókáról
-
Adventista templom homlokzati felirata
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001