„Telkibánya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

A lap 2018. május 18., 13:44-kori változata szerkesztés Kaboldy (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 19 633 szerkesztés svg címer Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2024. június 13., 07:37-kori változata szerkesztés visszavonás Solymári (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 58 628 szerkesztés a →‎Polgármesterei
(39 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: {{Magyar település infobox \| név = Telkibánya \| kép = Telkibánya_légifotó.jpg \| képaláírás = Telkibánya a levegőből \| címer = HUN Telkibánya Címer.svg \| régió = Észak-Magyarország \| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén \| járás = Gönci \| rang = [[község]] \| polgármester = Szabó Zoltán (független)<ref name="19önkvál" /> \| polgármester = Kassai Zoltán<ref>{{cite web \|url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T313/tjk.html \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2014-11-18 \|accessdate=2015-05-03 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar}}</ref>▼ \| irányítószám = 3896 \| körzethívószám = 46 \| népsűrűség = 11,58 \| földrajzi nagytáj = [[Északi-középhegység\|Észak-magyarországi-középhegység]] \| földrajzi középtáj = [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] \| földrajzi kistáj = [[Abaúji-Hegyalja]] \| terület = 46,82 \| szélességi fok = \| hosszúsági fok = \| szöveg pozíciója = lent \| szöveg pozíciója megyei = lent \| weboldal = www.telkibanya.hu \| KSH kód = 13763 }} '''Telkibánya''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén ~~megye~~vármegye]] [[Gönci járás]]ában. Az [[Árpád-kor]]i királyi bányák leghíresebbje található itt. == Fekvése == [[File:Map of NE Borsod-Zemplén.png\|thumb\|left\|210px\|A település környékének térképe]] ~~A falu~~ Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék ([[Eperjes–Tokaji-hegység]]) középső részében, a [[Hegyköz]]ben fekszik, a szlovák határ ~~mentén~~közelében. Tengerszint feletti magassága 403~~ ~~ méter. A közvetlenül határos települések: észak felől [[Pányok]], északkelet felől [[Füzér (település)\|Füzér]], kelet felől [[Nyíri]], délkelet felől [[Regéc]], délnyugat felől [[Fony]], nyugat felől [[Gönc]], északnyugat felől pedig [[Zsujta]] és [[Abaújvár]]. === Megközelítése === Csak közúton érhető el, [[Hidasnémeti]]-Gönc vagy [[Pálháza]]-[[Bózsva]] érintésével, a [[3708-as mellékút (Magyarország)\|3708-as út]]on. == Címere == 33 ⟶ 39 sor: == Története == [[1270]]-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint [[Füzér (település)\|Füzér]] tartozékát. A telkibányai [[arany (kémiai elem)\|arany]]bányászatról szóló legkorábbi írásos adat [[1341]]-ből származik. Telkibányát [[I. Lajos magyar király\|Nagy Lajos]] [[1341]]-ben [[bányaváros]]sá emelte. [[1367]] előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. [[1367]]-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy [[ispotály]]t építhessenek. [[1395]]-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok ([[Gölnicbánya]], [[Szomolnok]], [[Rudabánya]], [[Jászó]], [[Rozsnyó]], [[Igló]]) szövetségének a tagja. [[1447]]-ben [[Hunyadi János]] kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. [[1517]]-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli [[aranytelér]]ek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt [[1574]]-[[1757]] között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását [[Mária Terézia magyar királynő\|Mária Terézia]] rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, [[Bretzenheim Ferdinánd]] herceg [[Porcelán#Készítése\|porcelángyár]]at alapított Telkibányán, a környékbeli [[kaolinit\|kaolin]]-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak. == ~~Népcsoportok~~ Közélete== ===Polgármesterei=== A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok\|magyar]] lakossága van.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref>▼ * 1990–1994: Mester Lászlóné (független)<ref name=”90önkvál”>{{cite web \|url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=1990 \|accessdate=2020-02-21 \|publisher=Nemzeti Választási Iroda \|format=txt \|language=magyar }}</ref> * 1994–1998: Mester Lászlóné (független)<ref name="94önkvál">{{cite web \|url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=311&W=4 \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=1994-12-11 \|accessdate=2020-02-07 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar }}</ref> == Népesség ==▼ * 1998–2002: Mester Lászlóné (független)<ref name=”98önkvál”>{{cite web \|url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=05&TAZ=311&W=4 \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=1998-10-18 \|accessdate=2020-04-02 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar }}</ref> A település népességének változása:▼ * 2002–2006: Mester Lászlóné (független)<ref name=”02önkvál”>{{cite web \|url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=05&TAZ=313&W=4 \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2002-10-20 \|accessdate=2020-04-02 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar }}</ref> {{népességdiagram}}▼ * 2006–2010: Mester Lászlóné (független)<ref name=”06önkvál”>{{cite web \|url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=05&TAZ=313&W=4 \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2006-10-01 \|accessdate=2020-04-02 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar }}</ref> * 2010–2014: Mester Lászlóné (független)<ref name="10önkvál">{{cite web \|url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05313.htm \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2010-10-03 \|accessdate=2011-11-12 \|publisher=Országos Választási Iroda \|format=html \|language=magyar }}</ref> ▲ \|* ~~polgármester =~~2014–2019: Kassai Zoltán (független)<ref name="14önkvál">{{cite web \|url=~~http~~https://~~www~~static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T313/tjk.html \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2014-1110-1812 \|accessdate=~~2015~~2020-0502-0309 \|publisher=~~Országos~~Nemzeti Választási Iroda \|format=html \|language=magyar}}</ref> * 2019–2024: Szabó Zoltán (független)<ref name="19önkvál">{{cite web \|url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=05&TAZ=313&W=4 \|title=Telkibánya települési választás eredményei \|date=2019-10-13 \|accessdate=2024-06-13 \|publisher=Nemzeti Választási Iroda \|format=html \|language=magyar}}</ref> * 2024– : == Látnivalók Telkibányán és környékén== * Vártemplom * Kopjafás temető * Telkibánya, helytörténeti kiállítás * Jégbarlang * [[Koncfalvai ipartörténeti rom]] * Érc- és Ásványbányászati Múzeum * Szent Katalin -ispotály és kápolna▼ * Konczfalva romjai ▲* Szent Katalin ispotály és kápolna * [[Károlyi-vadászkastély]] - ma szállóként működik * Aranyásók útja * Jegesbarlang <ref>[https://brainmanpictures.piwigo.com/picture?/5089], [http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_index_hun.html] {{Wayback\|url=http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_index_hun.html \|date=20190120001103 }}</ref> <!--== Jégbarlang == EZEK A SZÖVEGEK DETTÓ MÁSOLMÁNYOK, a lényeget más szavakkal ki kellene szűrni belőlük: === Helyes megnevezés === Valójában megtévesztő ez a név, mert királykúti jeges barlangnak hívják. Helytállóan egy jeges bánya lenne, ugyanis egy 15-16. századbeli kutató aranybánya -vágatról van szó, amit az akkori bányászok 15-20 méter mélyen behajtottak a hegy gyomra felé. === A barlang felfedezése === 84 ⟶ 96 sor: A Veresvízi-altáró észak-északnyugat felé mintegy másfél km hosszban nyúlik be a Kánya-hegy alá. Több telért keresztez; utoljára okkeres agyagot fejtettek belőle az 1950-es években. Az altáró a mai napig betölti szerepét, amint azt a belőle kifolyó víz tanúsítja. A víz sok oldott fémet, elsősorban vasat tartalmaz, amely a felszínre lépve kicsapódik a mederben, és vörösre festi azt. A Veres-víz elnevezés tulajdonképpen ennek köszönhetően született a táró megnyitása után. Egy legenda is fűződik ehhez a névhez. A Protocollum (''(A mindenkori pap által vezetett hatalmas könyv, mely századok telkibányai történéseit jegyzi)'') feljegyzése alapján pünkösd előtt pár nappal, 1443-ban, egy gazdag telért fedeztek fel a kánya-hegyi bányában. A bányászok a felfedezett ezüst és arany gazdagságán fellelkesedve még a biztosításokat sem rakták be a vágatot hajtva, hogy gyorsabban haladjanak. Koncz bányatiszt, mikor ellenőrzés közben észlelte a bányaomlás jeleit, felszólította a bányászokat, hogy hagyják el bányát, de ők kinevették, gyávának csúfolták. Bennmaradtak, s hamarosan a bánya beomlott, maga alá temetve 360 bányászt. A vágatból folyó víz veresre váltott a bányászok kiömlő vérétől, azóta hívják Veres-víznek. A történet számos magyar költőt és írót megihletett, több irodalmi mű alapul vette ezt a tragédiát. Régi dokumentumok igazolják, hogy 1443. június 5-én volt egy földrengés ÉK-Magyarországon, ez a dátum egybeesik a Protocollumban leírt időponttal. Későbbi helyszíni kutatások is bizonyították a földrengés tényét. Ismerve a korabeli technológiát, nem valószínű, hogy 360 bányász egy időben a bányában tartózkodott volna, számuk legfeljebb 120 körül lehetett, mégis ez a tragédia leállította mintegy fél évszázadra a telkibányai bányász tevékenységet. 115 ⟶ 127 sor: A Teréz-táró elődjét valószínűleg a középkorban nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején a Lobkowitz-telér, vagy más néven "arany-telér" mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot. A XVIII. század közepén újrainduló Kincstári bányászat a tárót felújította és tovább hajtotta. E kor szokásainak megfelelően ekkor kapta az uralkodóról, Mária Teréziáról a Teréz-táró nevet, amelyet az akkori szállítási technológiának megfelelően 76 cm szélességű és 208 cm magasságú szelvénnyel hajtottak ki. A táró ezt az eredeti szelvényét megtartotta, de több helyen az 1950 és 60-as évek közepén folyt kutatások során a víz kifolyása érdekében kibővítették. A táró 102 m-nél érte el a Jószerencsét-telért, A Lobkovitz-telért 243 m-nél harántolja.  A bánya meddőhányóján többféle kőzettípus fordul elő. Legnagyobb mennyiségben a magas káliumtartalmú, illetve a zöldkövesedett andezittel találkozhatunk, de agyagásványosodott és kovás telérdarabok is előfordulnak. === Jó-hegyi horpamező === 127 ⟶ 139 sor: Az utóbbi években megnövekedett az illegális ásványgyűjtés. Magyarországon, miden nemű ásvány gyűjtése tilos a területen csak engedéllyel lehet. De így sok a megbolygatott újra feltárt korpa.--> ▲== Népesség == ▲A település népességének változása: ▲{{népességdiagram}} ▲A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok\|magyar]] lakossága ~~van~~volt.<ref>[http://www.~~nepszamlalas~~nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref> A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13763 Telkibánya] ''Helységnévtár''</ref> 2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlováknak, 0,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 47,7% református, 2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13763 Telkibánya] ''Helységnévtár''</ref> == Irodalom == 133 ⟶ 155 sor: * Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya * Pusztai Tamás: Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-1998. évi feltárásáról. Herman Ottó Múzeum évkönyve 2000. * http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html {{Wayback\|url=http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/terez/terez_index_hun.html \|date=20170820075320 }} * http://www.turautak.com/cikkek/turautak/aranyasok-utja-tanosveny--telkibanya.html * http://pihenek.blog.hu/2009/04/20/jegbarlang_magyarorszagon_de_hol * http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html {{Wayback\|url=http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/ice/ice_hu_photo.html \|date=20200424011952 }} * https://web.archive.org/web/20161125174635/http://www.csobogo.hu/olvasosarok/170-zoeldvilag-egyedueallo-jelenseg-a-jegbarlang ~~== Régi képek Telkibányáról ==~~ ~~<center><gallery perrow="6" caption="Régi képek Telkibányáról">~~ ~~Kép:Telkibánya, varhegy.jpg\|Nagy utca~~ ~~</gallery></center>~~ == Galéria == <center><gallery perrow="6" caption="Képek Telkibányáról"> ~~Kép~~Fájl:Kopjafas temeto 03.jpg\|Kopjafás temető a református templom alatt▼ ~~Kép~~Fájl:Vartemplom 01.jpg\|Vártemplom▼ ▲Kép:Kopjafas temeto 03.jpg\|Kopjafás temető a református templom alatt ~~Kép~~Fájl:Szent katalin ispotaly es kapolna.jpg\|Szent Katalin ispotály és kápolna romjai▼ ▲Kép:Vartemplom 01.jpg\|Vártemplom Fájl:Telkibanya Kopjafas temeto.jpg\|Kopjafás temető a református templom mögött ▲Kép:Szent katalin ispotaly es kapolna.jpg\|Szent Katalin ispotály és kápolna romjai ~~Kép~~Fájl:Telkibanya ~~Kopjafas~~Református ~~temeto~~templom.jpg\|~~Kopjafás~~Református ~~temető~~templom a ~~református templom mögött~~Bizsókáról File:Károlyi-kastély,_Telkibánya.jpg\|A Károlyi-kastély ~~Kép:Telkibanya Református templom.jpg\|Református templom a Bizsókáról~~ ~~Kép~~Fájl:Telkibánya, ~~Adventista templom~~varhegy.jpg\|~~Adventista~~Régi kép ~~templom~~a ~~homlokzati~~Nagy ~~felirata~~utcáról </gallery></center> == Jegyzetek == {{~~források~~jegyzetek}} == ~~Külső~~További ~~hivatkozások~~információk == * [http://www.telkibanya.hu/ Telkibánya Önkormányzatának honlapja] * [http://utazom.com/vendegvaro/telkibanya Telkibánya az utazom.com honlapján] * [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=755 Légifotók Telkibányáról] * [http://beszelo.c3.hu/98/09/12snagy.htm S. Nagy Katalin Telkibánya, 1977. Szociológiai tanulmány] * [http://www.telkibanyaitelkycsalad.eoldal.hu/oldal/telkibanya Telky család története]{{Halott link\|url=http://www.telkibanyaitelkycsalad.eoldal.hu/oldal/telkibanya \|date=2023-07 }} {{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}} 170 ⟶ 185 sor: {{Nemzetközi katalógusok}} {{portál\|Földrajz\|\|Magyarország\|-\|}} ~~{{csonk-dátum\|csonk-Borsod-Abaúj-Zemplén\|2005 novemberéből}}~~ {{DEFAULTSORT:Telkibanya}} [[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]▼ [[Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései]] ▲[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]] [[Kategória:Telkibánya\| ]]