„XII. Lajos francia király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
a Milánó hercegnéi kategória eltávolítva; Milánó uralkodói kategória hozzáadva (a HotCattel)
Peadar (vitalap | szerkesztései)
II. Ferenc breton herceg persze megvan magyarul, nem franciául kell írni az uralkodók neveit
40. sor:
=== A bolond háború ===
[[Fájl:Lowiedouze.JPG|bélyegkép|300px|Lajos király lovasszobra a [[blois-i kastély]] bejárata felett]]
XI. Lajos 1483-ban bekövetkezett halálakor nem a tizenhárom éves VIII. Károly, hanem nővére, [[Anne de Beaujeu|Anne]] és annak férje, [[Pierre de Beaujeu]] vette át régensként a hatalmat. A huszonegy éves orléans-i herceg azonban magának követelte a régensséget, és a központi hatalommal szembeszálló főnemesi szervezkedés élére állt. Ebben legfőbb szövetségese [[II. FrançoisFerenc debreton Bretagneherceg|II. FrançoisFerenc]], [[Bretagne]] uralkodóinak listája|Bretagne hercege]] volt, aki nekiígérte zsenge korú lányát, [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Annát]] feleségül – a sors fintoraként később valóban sor is került a házasságra, de addigra már [[I. Anna breton hercegnő|Anna]] viselte a francia királynéi koronát. Az [[1484]]–[[1488]] között zajló ún. [[bolond háború]] az arisztokraták vereségével végződött. A herceg, miután hiába követelte a régensi címet, megpróbálta elrabolni a királyt, majd kudarcát követően Párizsban próbált lázítani. Sikertelenségét látva [[Alençon]]ba menekült, és [[1485]] márciusában nyilvános bűnbánatot tartott. Ezután Orléans-ba zárkózott, ahonnan augusztus végén felkelést próbált indítani, de már szeptemberben leverték.
 
A novemberi egyéves fegyverszünet lejártát követően szélesebb körben kezdődött lázadás: még [[I. Miksa német-római császár|Habsburg Miksát]] is sikerült beszervezniük a résztvevőknek, 1486 júniusában indított támadását azonban visszaverték a Beaujeu-k, akik rövidesen [[Guyenne]]-ban is felszámolták a mozgalmat. Az orléans-i herceg [[1487]] nyarán sikeresen el tudott menekülni a királyi hadak elől Bretagne-ba, mire [[1488]]. [[január 20.|január 20-án]] a bretagne-i herceggel együtt felségsértés vétségében elítélte őket a [[párizsi parlament]], és áprilisban Lajos vagyonának elkobzását is kimondták. A mozgalomnak végül a [[Saint-Aubin-du-Cormier-i csata]] vetett véget [[1488]]. [[július 28.|július 28-án]], melynek során az orléans-i herceget elfogták. Lajost bebörtönözték, és csak [[1491]]-ben kegyelmezett meg neki a hatalmat személyesen átvevő VIII. Károly.