Santa Cruz de Tenerife
Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek második fővárosa. Lakossága több mint 220 000 fő (2010), és környező településekkel a Kanári-szigetek második legnagyobb településkörzetét alkotja mintegy 423 000 lakossal. A város meghatározó nevezetessége a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek.[2]
| Santa Cruz de Tenerife | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Kanári-szigetek | ||
| Tartomány | Santa Cruz de Tenerife | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Santa Cruz de Tenerife | ||
| Alapítás éve | 1494. május 3. | ||
| Polgármester | Miguel Zerolo Aguilar | ||
| Irányítószám | 38001-38010 | ||
| Körzethívószám | +34 922 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 209 395 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 4,947 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 4 m | ||
| Terület | 150,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′28.466667°N 16.250000°WKoordináták: é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′28.466667°N 16.250000°W | |||
| Santa Cruz de Tenerife weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Cruz de Tenerife témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA város Tenerife sziget északkeleti, tengerparti részén fekszik. Szomszédai La Laguna és El Rosario községek.
A Santa Cruz által felügyelt terület kiterjed a ritkán lakott Anaga-hegység keleti felére is.
Története
szerkesztésSanta Cruz de Tenerife mai területe a guancsok idején az Anagai Királysághoz tartozott A tordesillasi szerződésben Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével felosztotta a világot, és a Kanári-szigetek Spanyolországhoz kerültek. A tulajdonjog érvényesítéséhez ezt az utolsó szigetet is el kellett foglalni. Amikor partra szálltak azon a részen, ahol ma a Plaza España és a Plaza Candelaria található, Alonso Fernández de Lugo 1494-ben egy fakeresztet állított fel, majd itt épült az Añazo erőd. A La Matanza de Acentejo mellett elvesztett csata után a csapat maradéka innen menekült el hajóval. 1495-ben egy újabb csapat szállt partra Don Alonso Fernandez de Lugo vezetésével ugyanitt, és immár elfoglalta a szigetet.
1723-ban a Kanári-szigetek régió főkapitánya La Lagunából Santa Cruzba tette át székhelyét.
A kereskedelem a 17. század végére virágzott fel, miután Santa Cruz (1778-ban) a Kanári-szigetek egyetlen városaként megkapta a királyi jogot a kereskedésre Amerikával. A kikötő első mólóit 1755-ben építették.
A britek, akik stratégiai fontosságúnak tartották a kikötőt, 1657 és 1799 között próbálták sikertelenül katonai erővel bevenni Santa Cruzt. A legjelentősebb támadást 1797 júliusában vezette Nelson admirális. Bowen ellentengernagy 1200 emberrel szállt partra Santa Cruztól délre, de csak egy napig tudta tartani magát a spanyol védőkkel szemben, majd fogságba esett. A kikötői erődből érkező golyózáporban veszítette el a jobb karját Nelson. (Az „El Tigre“ nevű hajót, amely a britek zászlóshajójára tüzet nyitott, a mai napig megőrizték a katonai múzeumban.) Az erőd parancsnoka, Antonio Guitérrez meg nem támadási szerződést kötött Nelsonnal, ami után a brit katonákat szabadon engedték.
Spanyolország tartományokra felosztásánál 1833-ban Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány, azaz Kanári-szigetek fővárosa lett.
Francisco Bahamonde Franco, aki a demokratikus kormány elleni puccs és az abból kibontakozott spanyol polgárháború főszereplőinek egyike volt, 1936-ban a Kanári-szigetek katonai kormányzója volt Santa Cruzban.
1982 óta Santa Cruz Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek autonóm spanyol tartomány fővárosa. A két kormányzati székhely négyévente váltja egymást. Az autonóm spanyol tartomány parlamentjének állandó székhelye Santa Cruz de Tenerife.
Népesség
szerkesztésA népesség alakulása:
| Év | Lakosság | Népsűrűség |
|---|---|---|
| 1991 | 200 172 | 1 329,5 Fő/km² |
| 1996 | 203 787 | 1 353,5 Fő/km² |
| 2001 | 188 477 | 1 252,3 Fő/km² |
| 2002 | 217 414 | 1 444,6 Fő/km² |
| 2003 | 220 022 | 1 461,4 Fő/km² |
| 2004 | 219 466 | 1 457,3 Fő/km² |
| 2005 | 221 567 | 1 472,2 Fő/km² |
| 2006 | 223 148 | 1 482,1 Fő/km² |
| 2007 | 220 902 | 1 467,2 Fő/km² |
| 2008 | 221 956 | 1 474,2 Fő/km² |
| 2010 | 222 643 | 1 478,8 Fő/km² |
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 214 153 | 219 446 | 220 902 | 222 417 | 222 271 | 205 279 | 203 585 | 204 856 | 208 563 | 209 395 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Városrészei
szerkesztés| Dt. 1: Anaga Dt. 2: Centro Dt. 3: Salud | Dt. 4: Ofra Dt. 5: Suroeste |
Gazdasági élete
szerkesztésA város tengeri kikötő és a közeli Las Teresitas strandnak köszönhetően népszerű üdülőhely (a strandra a Szaharából hozták a homokot), csodás kilátással és enyhe, szubtrópusi időjárással. Világhírű Santa Cruz de Tenerife karneválja, amely a Rio de Janeiro-i után a világ második legnagyobb karneválja.
A karneválszezonon kívül a város számos mozit, piacot és galériát kínál a kikapcsolódáshoz. A turizmus szerepe azonban sokkal csekélyebb, mint a sziget északi oldalán fekvő Puerto de la Cruzban.
A kikötő a szigetcsoport többféle nyersanyagát exportálja. Santa Cruz körzetében sokféle ipar telepedett meg, közöttük a textil- és halfeldolgozó ipar, valamint néhány kőolajfinomító.
Közlekedése
szerkesztésSzomszédos települések: dél-délkeletre El Rosario, nyugat-északnyugatra San Cristóbal de La Laguna.
Santa Cruztól északra San Cristóbal de La Laguna mellett található a Los Rodeos észak-tenerifei repülőtér. Tenerife kikötője fontos tengeri kikötője a szigetnek, amelyen keresztül a kőolaj- és egyéb nyersanyagellátást biztosítják. Innen közvetlen kompjáratok indulnak a szomszédos szigetekre, így egyebek között Agaete de Gran Canaria-ra mintegy 60 perc (Agaetáből Las Palmas de Gran Canariára kb. 20 perc autóval a GC-2 autópályán), illetve az Acciona komp indul a dél-spanyolországi Cádizba is. Die TF-1 déli autópálya és a TF-5 északi autópálya itt ágazik ketté. Az új tenerifei villamosjáratot La Laguna felé 2007. június 2-án helyezték hivatalosan üzembe.
Látnivalók
szerkesztés- Kelet-nyugati irányban húzódik végig a városon a kedvelt sétálóutca, a „Rambla de Santa Cruz” (korábbi és ismertebb nevén Rambla del General Franco.[3] Hatalmas fáival, ülőalkalmatosságaival, kávézóival és üzleteivel a Rambla mind a helyiek, mind a turisták kedvence.
- A város szívében a Rambla mellett található Santa Cruz bikaviadal-arénája. Mivel a Kanári-szigetek parlamentje már évekkel ezelőtt betiltotta a bikaviadalokat, az arénát ma elsősorban koncertekre és egyéb előadásokra használják.
- A város leglátogatottabb bevásárlóutcája a Calle Castillo. Ez a Plaza Weyler-től vezet felfelé egészen a kikötő melletti Plaza de España-ig és a mellékutcáival együtt a jól ismert nemzetközi márkák mellett számos helyi üzletet és kávézót kínál.
- Az Iglesia de Nuestra Señora de la Concepción templom tornyát tartják a főváros jelképének. Az 1653-ban egy 1502-ben leégett kápolna helyén emelt templom kilátóhely volt: innen figyelmeztették a lakókat az idegen hajókra vagy a lehetséges kalóztámadásokra.
- A Plaza del Principe és a Calle Adelantado sarkán található vörös épület a volt dohánygyár. Ma már csak néhány ember sodorja ott a szivarokat (Puros).
- A 2003-ban megnyitott Auditorio de Tenerife a Santiago Calatrava építész által tervezett kongresszusi és koncertközpont.
- A Museo de la Naturaleza y el Hombre (Természeti és antropológiai múzeum). Jelentős tárgyi emlékek a guancs kultúrából és általános régészeti leletek.
- A fővárostól kb. 7 kilométerre található a korábban csak helyi ösvényen elérhető San Andrés halászfalu. A falu 3500 lakója elsősorban a mesterségesen kiépített Las Teresitas strand látogatóiból él. Itt a San Andrés kastély a spanyol nemzeti emlékmű.
- San Cristóbal-vár
- San Juan Bautista-vár
Képek
szerkesztés-
A Las Teresitas strand
-
A kongresszusi és koncertközpont (Auditorio de Tenerife)
-
A város jelképe, a templom tornya
-
Femme Bouteille - Joan Miró alkotása
-
A város híres szülöttei
szerkesztés- Pedro Mario Álvarez (1982) labdarúgó
- Rafael Arozarena (1923) író
- Juan Carlos Fresnadillo (1967) rendező
- Àngel Guimerà (1845–1924) író
- Fernando Fernández Martín (1943), politikus
- Adán Martín Menis (1943) politikus
- Luis Molowny (1925–2010) labdarúgó
- Leopoldo O’Donnell (1809–1867) politikus
- Sergio Rodríguez (1986) kosárlabdázó
- Pedro Rodríguez Ledesma (1987) labdarúgó
- Vitolo (1983) labdarúgó
- Teobaldo Power (1848–1884) zeneszerző
- Sonia Betancort (1977) költő, az irodalomtörténet doktora
Testvérvárosok
szerkesztésSanta Cruz de Tenerife az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot:[4]
Santa Cruz (Kalifornia), USA (1974)
Santa Cruz de la Sierra, Bolívia (1978)
Caracas, Venezuela (1981)
Cádiz, Spanyolország (1984)
Rio de Janeiro, Brazília (1984)
Nizza, Franciaország (1989)
Santa Cruz del Norte, Kuba (1997)
Guatemalaváros, Guatemala (2002)
Panoráma
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Santa Cruz de Tenerife című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Anuario estadístico de Puertos del Estado Archiválva 2010. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- ↑ http://www.islandconnections.eu/1000003/1000043/0/22886/daily-news-article.html Archiválva 2009. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Franco nevét lecserélték
- ↑ Santa Cruz de Tenerife testvérvárosai (spanyolul). [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 20.)