Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása

A cirill betűs szláv nyelvek átírására a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében az úgynevezett magyaros átírást írja elő. A rossz átírású cikkeket a {{cirillátír}}(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz cirill átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket ott találhatod. A szerb neveknek a latin betűs változatát használjuk, nincs szükség átírásra (megfeleltetési táblázathoz lásd a szerb ábécé szócikket).

Átírási táblázat

szerkesztés

A cirill betűs szláv nyelvek átírása meglehetősen szabályszerű. Általános céllal a következő táblázat használható (az OH. 252–253. oldala alapján).

Tudnivalók:

  • Az első oszlop a cirill betűt közli, az utána következők a megfelelő nyelvek esetén alkalmazandó átírást adják meg.
  • Ha egy betű átírása nem minden hangkörnyezetben azonos, azt az általában: szó jelzi; a speciális esetekben szükséges átírás ilyenkor a lábjegyzetben érhető el.
  • A hiányt jelző gondolatjel csak akkor van kitéve, ha az adott betű létezik a nyelvben, de a magyar átírásban jelöletlen marad.
  • Egyes cirill betűk alakilag egybeesnek bizonyos latin betűkkel, de ezekre is csak a cirill alakra keresve lehet rátalálni a táblázatban. Ilyenek (előbb a cirill, aztán a hasonló alakú latin betűt megadva): Аа (nem Aa), В (nem B), и (nem u), М (nem M), Н (nem H), Оо (nem Oo), Рр (nem Pp), Сс (nem Cc), Т (nem T), т (nem m), Хх (nem Xx), Ее (nem Ee), Ёё (nem Ëë). A tágabb értelemben vett cirill ábécét tekintve az alábbiak is idetartoznak: Іі (nem Ii), Јј (nem Jj), Ѕѕ (nem Ss). – Minimális különbség fedezhető fel az alábbi két betűnél: К (nem K), Уу (nem Yy).
  • Érdemes figyelembe venni, hogy a cirill betűk némelyikének dőlt betűs írása jelentősen eltér az álló formától: г – г, д – д, и – и, й – й, т – т.
Orosz Ukrán Belarusz Bolgár Macedón
А а а a a a a a
Б б б b b b b b
В в в v v v v v
Г г г általában: g
az -огo és -его
végződésekben: v
általában: h
néhány hangutánzó, illetve idegen szóban: g
általában: h
з után, illetve néhány idegen szóban: g
g g
Ґ ґ ґ g
Ѓ ѓ ѓ gj
Д д д általában: d
е, ё, и, ю, я és ь előtt: gy
általában: d
є, і, ю, я és ь előtt: gy
d általában: d
ю, я, ь előtt: gy
d
Е е е általában: e
szó elején, magánhangzó (а, е, ё, и, о, у, ы, э, ю, я), illetve ъ vagy ь után: je
e általában: e
szó elején, magánhangzó, illetve ь vagy ’ után: je
e e
Ё ё ё általában: jo
д, н, т, ж, ч, ш és щ után: o
általában: jo
н után: o
Є є є általában: je
д, н, т után: e
Ж ж ж zs zs zs zs zs
З з з z z z z z
Ѕ ѕ ѕ dz
И и и i
ь után: ji
i i i
І і і i általában: i
ь vagy ’ után: ji
Ї ї ї ji
Й й й j j j j j
Ј ј ј j
К к к k k k k k
Ќ ќ ќ kj
Л л л l l l l l
Љ љ љ lj
М м м m m m m m
Н н н általában: n
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
є, і, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
е, ё, і, ю, я, ь előtt: ny
általában: n
ю, я, ь előtt: ny
n
Њ њ њ nj
О о о o o o o o
П п п p p p p p
Р р р r r r r r
С с с sz sz sz sz sz
Т т т általában: t
е, ё, и, ю, я, ь előtt: ty
általában: t
є, і, ю, я, ь előtt: ty
t általában: t
ю, я, ь előtt: ty
t
У у у u u u u u
Ў ў ў v
Ф ф ф f f f f f
Х х х h h h h h
Ц ц ц c c c c c
Ч ч ч általában: cs
az -ична képzőben
és a что névmásban: s
cs cs cs cs
Џ џ џ dzs
Ш ш ш s s s s s
Щ щ щ scs scs általában: st
ю, я, ь előtt: sty
Ъ ъ ъ a
Ы ы ы i i
Ь ь ь általában:
о előtt: j
általában:
о előtt, de
nem д, н, т után: j
általában: j
д, н, т, щ után:
Э э э e e
Ю ю ю általában: ju
д, н, т után: u
általában: ju
д, н, т után: u
általában: ju
н után: u
általában: ju
д, н, т, щ után: u
Я я я általában: ja
д, н, т után: a
általában: ja
д, н, т után: a
általában: ja
н után: a
általában: ja
д, н, т, щ után: a
általában: a
р előtt:

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés