Ingatlan
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.[forrás?]
A hatályos magyar jog szerint
szerkesztésAz 1997. évi CXLI. törvény szerint ingatlan az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásba önállóan bejegyezhető:
- egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet a hozzá tartozó felépítménnyel
- külön telekkönyvezett felépítmény
- társasházi külön tulajdon
- közterületről nyíló pince
Az ingatlan fogalom tágabb értelmezései:
- a föld, a maga eredeti formájában
- a föld és a felépítmények
- a föld, a felépítmények és a jogi környezet
- a földfelszín egy meghatározott, rendszerint az ingatlannyilvántartásban önálló egységként kezelt részlete, annak minden alkotórészével és tartozékával (gyümölcsével) együtt, és minden olyan körülmény, amely ennek jelenlegi vagy jövőbeli sorsára kihatással lehet.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) nem tartalmazza az ingatlan definícióját, a jogelmélet azonban egységes [forrás?] abban, hogy ingatlannak azok a dolgok minősülnek, amelyek állaguk sérelme nélkül egyáltalán nem vagy csak jelentős értékvesztéssel helyezhetők át másik helyre. Ingatlannak minősülnek továbbá a már gyökeret eresztett növények és a folyók hordalékai is.
Ingatlanhoz kapcsolódó jogok
szerkesztésAz ingatlanhoz kapcsolódóan a következő jogok jelennek meg:
- birtoklás joga
- használat joga
- az ingatlan hasznainak (gyümölcsének) szedése
- védelem joga
- fejlesztési jogok
Ezeket a jogokat a törvény, az állam és az önkormányzatok előírásai, a helyi közösségi, kulturális hagyományok, illetve a privát hatalmi eszközök teremtik meg. A piacgazdaságokban az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat le lehet bontani de jure és de facto jogokra. Hasonlóképpen szét lehet bontani a tulajdonlást jogi, illetve gazdasági attribútumokra (ez utóbbiak az ingatlanból származó direkt vagy indirekt jövedelmek, illetve jólét). A hivatalosan létező jogok és az informális szokásjogok is két külön csoportot alkotnak.[1]
Ingatlanhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek
szerkesztés- ingatlan adás-vétele
- ingatlan bérbeadása
- ingatlanfejlesztés
- ingatlanbefektetés
- ingatlanközvetítés
- ingatlan reklámozása
- ingatlankezelés/társasházkezelés
Ingatlannal kapcsolatos szakmai szervezetek
szerkesztés- Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete (MIÉSZ)
- Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ)
- Okleveles Ingatlanszakértők Magyar Szövetsége (RICS Magyarország)
- Magyar Ingatlan-gazdálkodók Szövetsége
Az ingatlannal kapcsolatos változások átvezetését a földhivatalok végzik. Ilyen változások lehetnek pl.: ingatlan elbontása, ingatlan építése. Fenti ingatlan változásokhoz az építési hatósági határozatok, illetve földmérő által készített vázrajz szükséges.
Lakóingatlan
szerkesztésOlyan épület, mely használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, telekkönyvi szempontból befejezettnek minősül és a használatba vételi engedély telekkönyvileg be van jegyezve.
Komfortos ingatlan
szerkesztésKomfortos az az ingatlan, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, vízzel ellátott főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, meleg víz ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik.
Önállóan forgalomképes ingatlan
szerkesztésOlyan ingatlan, melynek forgalomképességét nem korlátozza semmi, vagyis az ingatlan nyilvántartási státusza rendezett. Tulajdoni lapján perfeljegyzés nincs. A bankok általában jelzáloghitelek fedezeteként ilyen ingatlanokat fogadnak el.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Webster C.J. 2005. The New Institutional Economics and the evolution of modern urban planning: Insights, issues and lessons. Town Planning Review 76(4) pp 464-466