Ady Endre
Lásd még
Idézetek a Wikidézetben
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimedia Commonsban
Művek a Project Gutenbergben

Ady Endre (Érmindszent, ma Adyfalva, 1877. november 22.Budapest, 1919. január 27.) magyar költő.


[1]

Sajtóhibák és egyebek a kötetek feldolgozásai során

szerkesztés

Versek (1899)

szerkesztés

Még egyszer (1903)

szerkesztés

Új versek (1906)

szerkesztés
E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket.
Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő
lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében.
Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem.
Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak.

LÉDA ASSZONY ZSOLTÁRAI

A MAGYAR UGARON

A DALOLÓ PÁRIS

SZŰZ ORMOK VÁNDORA

Vér és arany (1907)

szerkesztés

A HALÁL ROKONA

A MAGYAR MESSIÁSOK

AZ ŐS KAJÁN

MI URUNK: A PÉNZ

A LÉDA ARANY-SZOBRA

A HOLNAP ELÉBE

Az Illés szekerén (1908)

szerkesztés

A SION-HEGY ALATT

TÉLI MAGYARORSZÁG

LÉDA AJKAI KÖZÖTT

AZ UTCA ÉNEKE

HALÁLVIRÁG: A CSÓK

HIDEG KIRÁLY ORSZÁGÁBAN

A MUSZÁJ-HERKULES

Szeretném, ha szeretnének (1909)

szerkesztés

ESZE TAMÁS KOMÁJA

KÉT SZENT VITORLÁS

Léda asszonynak, akit hiába hagynék el már, s aki
hiába hagyna el már engem, mert ma és
mindörökké ő lesz: az asszony.

A VÉN KOMORNYIK

A HARCUNKAT MEGHARCOLTUK

A "Nyugat"-nak s mindazoknak, akik harcoltak,
mert harc és harcos szépség kívánt lenni a lelkünk.

A HÁGÁR OLTÁRA

A JÖVENDŐ FEHÉREI

ÁLDOTT, FALUSI KÖD

Édesanyámnak

RENDBEN VAN, ÚRISTEN

Azoknak a bús valakiknek, akik hitetlenül is az Úristent keresik
hívő, bus gerjedelemmel s remény nélkül.

EGYRE HOSSZABB NAPOK

A Minden-Titkok versei (1910)

szerkesztés
HATVANY LAJOSNAK,
aki hideg szeretetével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb
és jobb, adom s ajánlom ezt a talán utolsó verseskönyvemet.
Érmindszent, 1910. november 30.
Ady Endre

AZ ISTEN TITKAI

Horváth Jánosnak és Szilágyi Sándornak

A SZERELEM TITKAI

Kérem az én régi s egyetlen asszonyomat: fogadja el
jajgató szolgájától ezeket az olykor fölujjongó, de mindig síró,
mindig a régi s mindig miatta kelt énekeket.

A SZOMORÚSÁG TITKAI

Ignotusnak

A MAGYARSÁG TITKAI

Küldöm s ajánlom szeretettel Zichy Istvánnak és Mariay Ödönnek

A DICSŐSÉG TITKAI

Barátaimnak, jó embereimnek a "Nyugat"-nál,
s bárhol, ahol nekik s nekem még rokonaink lehetnek.

AZ ÉLET-HALÁL TITKAI

Édesanyámnak s azoknak, akik egy kicsit is valaha anyáskodva
szerettek, féltettek s talán már el is búcsúztattak.

A menekülő Élet (1912)

szerkesztés

A SZŰZ PILÁTUS

ASSZONY ÉS TEMETŐ

ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK

HARC ÉS HALÁL

SZÉP MAGYAR SORS

SZOMORÚ ÓDÁK VALAKIHEZ

Margita élni akar (1912)

szerkesztés
(Ez lesz a címe az én verses históriámnak, melyet szeretettel ajánlok
figyelmükbe azoknak, akik szeretnek, avagy nem szeretnek.)

A Magunk szerelme (1913)

szerkesztés

Móricz Zsigmondnak, a rímtelen versek nagy magyar poétájának
s a gyönyörű bőségek hősének ne legyen kellemetlen ez a könyv.

Buda, 1913
Ady Endre

A VISSZAHOZOTT ZÁSZLÓ

Kincs Gyula bátyámnak (akinek már az sem árthat, hogy Ady Endre
nevű volt-diákja nagyon szereti) hoztam vissza ezt a zászlót.

IMÁDSÁG A CSALÁSÉRT

Hatvany Lajosnak, régibb jó barátomnak ajánlom
e tétova, de nagy és igaz sirámokat.

HÁT IMÍGYEN SÍROK

Fogadja el tőlem édes szüleimnek legifjabb gyermeke,
Lajos, egyetlen és páratlan testvérem, ezeket a verseket.

IFJÚ KAROK KIKÖTŐJÉBEN

Lesznai Annának, ennek a nagyszerű nőnek, de sokkal
inkább valakinek és nőnél különb s nagyszerű embernek
kezébe helyezem e verseket, melyek egy vagy több fiatal nőhöz
búgnak, epekednek, de vétkesek, tehát egy korrekt Lesznai Anna
védelmére, bizony, rászorulnak, s ez így van jól.

SZENT LÉLEK KARAVÁNJA

Szeresse e verseket, ha tudja és szereti, másoknál
jobban Jászi Oszkár, vezérem és testvérem.

Ki látott engem? (1914)

szerkesztés
Ignotusnak, az én fejedelmi Ignotusomnak küldöm és adom
ezt a könyvet, Neki, aki talán már régen lát és meglát engem.

A KÉNYSZERŰSÉG FÁJA

Hatvany Lajosnak, akit bármikor, bárhogyan is
a régi barátságommal szeretek s fogok szeretni

SÍPJA RÉGI BABONÁNAK

Jászi Oszkárnak, akival annyira egyformán s együtt
szenvedjük és sírjuk a mai magyar siratnivalókat.

AZ ELVESZETT CSALÁDOK

Ady Lajosnak, egyetlen, jó és igaz testvéremnek

VÉRES PANORÁMÁK TAVASZÁN

A Galilei-körnek, nálamnál ifjabb és tán hívőbb lelkeimnek

ŐSZI, PIROS VIRÁGOK

Mylittának, a legpogányabb nőnek és istennőnek
s annak a Mylittának, aki éppen a legszeretőbb és legszerettetőbb

A halottak élén (1918)

szerkesztés

EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN

MAG HÓ ALATT


AZ ELTÉVEDT LOVAS

A HALOTTAK ÉLÉN


A MEGNŐTT ÉLET

ÉSAIÁS KÖNYVÉNEK MARGÓJÁRA

CERUZA-SOROK PETRARCA KÖNYVÉN

TOVÁBB A HAJÓVAL

VALLOMÁS A SZERELEMRŐL

Az utolsó hajók (1923)

szerkesztés

A kötetekben meg nem jelent versek

szerkesztés

Műfordítások

szerkesztés

Prózai művek

szerkesztés

Sápadt emberek és történetek (1907)

Új csapáson (1909)

A tízmilliós Kleopátra és egyéb történetek

Muskétás tanár úr (novellák, 1913)

Esszék, tanulmányok jegyzetek

szerkesztés

Újságcikkek

szerkesztés