„Egyiptológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. február 26., 13:07-kori változata

A gízai nagy szfinx és Hafré fáraó piramisa

Az egyiptológia (a szó Egyiptom nevéből és a görög -λογία utótagból ered) a régészet és az ókortudomány egy ága, az ókori Egyiptom történelmének, nyelvének, irodalmának, vallásának és művészetének tanulmányozása. Az ezzel foglalkozó tudósokat egyiptológusoknak nevezik. A tanulmányozott időszak az i. e. 5. évezredtől az i. sz. 4. századig, az óegyiptomi vallási kultuszok folyamatosságának megszakadásáig terjed.^[1]

Története

Az ókorban

Az első egyiptológusok maguk az ókori egyiptomiak voltak. IV. Thotmesz fáraó – még herceg korában – helyreállíttatta az abban az időben csaknem teljesen homokkal fedett gízai Szfinxet, és eme tettét az ún. Álom-sztélén örökítette meg. Alig kétszáz évvel később Haemuaszet herceg vált híressé arról, hogy régi épületeket, köztük sírokat és templomokat állíttat helyre, köztük Unasz fáraó szakkarai piramisát.

Egyiptomról az első írásos feljegyzések némelyike a görög–római korból származik, Hérodotosz, Sztrabón, Diodórosz tollából, de ideszámít Manethón nagyrészt elveszett műve is az i. e. 3. századból.

Muszlim egyiptológusok

A 9. századtól kezdve az egyiptomi és más országbeli muszlim tudósok is nagyban hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. A hieroglifák megfejtésére irányuló első ismert kísérlet az ebben a században élt Dhul-Nun al-Miszri és Ibn Wahshiyya nevéhez fűződik. A korabeli, a kopt keresztény papok által használt kopt nyelvvel összehasonlítva képesek voltak részben megérteni az ősi szövegeket. A 13. században Abdul Latif al-Baghdadi, a kairói Al-Azhar Egyetem egy tanára részletes leírásokat készített óegyiptomi építészeti emlékekről.^[2] A 15. században al-Maqrizi egyiptomi történész is részletesen beszámolt több egyiptomi régiségről.

Európai felfedezők

Az európaiak a 13. századtól kezdték el igazán felfedezni és bejárni Egyiptomot, de csak kevesen – többek közt John Greaves, Claude Sicard, Benoît de Maillet, Frederic Louis Norden és Richard Pococke – tették ezt tudományos céllal. A 16. században élt Athanasius Kircher jezsuita volt az első, aki nem tisztán képírásként kezelte a hieroglifákat, hanem fonetikus értéküket is felismerte. Kircher bizonyította be, hogy a kopt nyelv az egyiptomi nyelv utódja. Ezért őt tekintik az egyiptológia megalapítójának.^[3] A 18. század végén, amikor Bonaparte Napóleon tábornok tudósai leírták Egyiptom flóráját, faunáját és történelmét (a mű Description de l'Egypte címmel jelent meg), az ókori Egyiptom több aspektusát tudományos szemszögből kezdték vizsgálni.

Modern egyiptológia

Az Ani-papirusz egy részlete, rajta kurzív hieroglif írás

A modern egyiptológia kezdetét 1822-ra teszik, amikor Jean-François Champollion a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglif írást. Ez nagy lendületet adott az egyiptológia fejlődésének.

Az első, nagy elismertségnek örvendő egyiptológusok közé tartoztak Champollion és Ippolito Rosellini, valamint Karl Richard Lepsius, aki térképeket és feljegyzéseket készített Egyiptomról, valamint több helyen ásatott. William Matthew Flinders Petrie több módszert vezetett be a lelőhelyek állagmegőrzésére, az ásatásra és leírások készítésére.Howard Carter expedíciója is nagy elismerést hozott az egyiptológia területének.

1830 körül Rifa'a el-Tahtawi lett az első fontosabb egyiptomi egyiptológus. Őt a középkori muszlim egyiptológusok munkája ihlette. A modern egyiptomi egyiptológia a nyugatihoz képest lassan fejlődött.

Az egyiptológusoknak ma ásatásokhoz a Supreme Council for Antiquitiestől kell engedélyt kérniük. Munkájukat többek között geofizikai és más módszerek segítik. Az egyiptomi nyelv és írások tanulmányozása még mindig fontos területét képezi az egyiptológiának.

Napjainkban az amerikai Collen Darrell az egyik legismertebb egyiptológus.

Jegyzetek

↑ A hagyomány szerinti korszakhatár az a nap, amikor tudtunkkal az utolsó hieroglifával vésett feljegyzés készült – Kr. u. 394. augusztus 24-én; egy bizonyos Neszmeterakhem, aki a feliraton „a könyvek háza írnokának” mondja magát, örökítette meg a blemmi nép szokott éves zarándoklatát a philaei Ízisz-szentély falán. Ez volt az ókor utolsó, hieroglifákkal írott feljegyzése.
↑ Dr. Okasha El Daly (2005), Egyptology: The Missing Millennium: Ancient Egypt in Medieval Arabic Writings, UCL Press, ISBN 1-84472-063-2. (cf. Arabic Study of Ancient Egypt Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Foundation for Science Technology and Civilisation.)
↑ Woods, Thomas. How the Catholic Church Built Western Civilization, p 4 & 109. (Washington, DC: Regenery, 2005); ISBN 0-89526-038-7.

Források

További információk

Ajánlott irodalom

David, Rosalie. Religion and magic in ancient Egypt. Penguin Books, 2002. ISBN 0-14-026252-0
Jacq, Christian. Magic and mystery in ancient Egypt. Souvenir Press, 1998. ISBN 0-285-63462-3
Manley, Bill (ed.). The Seventy Great Mysteries of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05123-2
Mertz, Barbara. Red Land, Black Land: Daily Life in Ancient Egypt. Dodd Mead, 1978. ISBN 0-396-07575-4
Mertz, Barbara. Temples, Tombs and Hieroglyphs: A Popular History of Ancient Egypt. Bedrick, 1990. ISBN 0-87226-223-5
Mysteries of Egypt. National Geographic Society, 1999. ISBN 0-7922-9752-0

Idegen nyelvű oldalak

Kapcsolódó szócikkek

; Segédtudományok: antropológia, epigráfia, etnorégészet, építészet, filológia, kronológia, lingvisztika, művészettörténet, orientalisztika, őscsillagászat, régészet, társadalomtudomány, Biblia-kutatás.

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A hagyomány szerinti korszakhatár az a nap, amikor tudtunkkal az utolsó hieroglifával vésett feljegyzés készült – Kr. u. 394. augusztus 24-én; egy bizonyos Neszmeterakhem, aki a feliraton „a könyvek háza írnokának” mondja magát, örökítette meg a blemmi nép szokott éves zarándoklatát a philaei Ízisz-szentély falán. Ez volt az ókor utolsó, hieroglifákkal írott feljegyzése.

[Daly-2] Dr. Okasha El Daly (2005), Egyptology: The Missing Millennium: Ancient Egypt in Medieval Arabic Writings, UCL Press, ISBN 1-84472-063-2. (cf. Arabic Study of Ancient Egypt Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Foundation for Science Technology and Civilisation.)

[Woods-3] Woods, Thomas. How the Catholic Church Built Western Civilization, p 4 & 109. (Washington, DC: Regenery, 2005); ISBN 0-89526-038-7.

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Egypt.Giza.Sphinx.02.jpg|333px|thumb|A [[gíza]]i [[Nagy Szfinx]]]]
+[[Fájl:Egypt.Giza.Sphinx.02.jpg|333px|thumb|A [[gíza]]i [[nagy szfinx]] és [[Hafré]] fáraó [[Hafré-piramis|piramisa]]]]
-Az '''egypitológia''' (a szó Egyiptom nevéből és a görög -λογία utótagból ered) a [[régészet]] és az [[ókortudomány]] egy ága, az [[ókori Egyiptom]] történelmének, nyelvének, irodalmának, vallásának és művészetének tanulmányozása. Az ezzel foglalkozó tudósokat egyiptológusoknak nevezik. A tanulmányozott időszak az [[i. e. 5. évezred]]től az i. sz. [[4. század]]ig, az óegyiptomi vallási kultuszok folyamatosságának megszakadásáig terjed.<ref>A hagyomány szerinti korszakhatár az a nap, amikor tudtunkkal az utolsó hieroglifával vésett feljegyzés készült – [[Kr. u. 394]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én; egy bizonyos Neszmeterakhem, aki a feliraton „a könyvek háza írnokának” mondja magát, örökítette meg a [[blemmi]] nép szokott éves zarándoklatát a [[philae]]i [[Ízisz]]-szentély falán. Ez volt az ókor utolsó, hireoglifákkal írott feljegyzése.</ref>
+Az '''egyiptológia''' (a szó Egyiptom nevéből és a görög -λογία utótagból ered) a [[régészet]] és az [[ókortudomány]] egy ága, az [[ókori Egyiptom]] történelmének, [[egyiptomi nyelv|nyelvének]], [[ókori egyiptomi irodalom|irodalmának]], [[ókori egyiptomi vallás|vallásának]] és [[Egyiptom művészete|művészetének]] tanulmányozása. Az ezzel foglalkozó tudósokat egyiptológusoknak nevezik. A tanulmányozott időszak az [[i. e. 5. évezred]]től az i. sz. [[4. század]]ig, az óegyiptomi vallási kultuszok folyamatosságának megszakadásáig terjed.<ref>A hagyomány szerinti korszakhatár az a nap, amikor tudtunkkal az utolsó hieroglifával vésett feljegyzés készült – [[394|Kr. u. 394]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én; egy bizonyos Neszmeterakhem, aki a feliraton „a könyvek háza írnokának” mondja magát, örökítette meg a [[blemmi]] nép szokott éves zarándoklatát a [[philae]]i [[Ízisz]]-szentély falán. Ez volt az ókor utolsó, hieroglifákkal írott feljegyzése.</ref>
 == Története ==
 === Az ókorban ===
-Az első egyiptológusok maguk az ókori egyiptomiak voltak. [[IV. Thotmesz]] fáraó – még herceg korában – helyreállíttatta az abban az időben csaknem teljesen homokkal fedett [[gízai Szfinx]]et, és eme tettét az ún. [[Álom-sztélé]]n örökítette meg. Alig kétszáz évvel később [[Haemuaszet]] herceg vált híressé arról, hogy régi épületeket, köztük sírokat és templomokat állíttat helyre, köztük [[Unasz]] fáraó [[szakkara]]i piramisát.
+Az első egyiptológusok maguk az ókori egyiptomiak voltak. [[IV. Thotmesz]] [[fáraó]] – még herceg korában – helyreállíttatta az abban az időben csaknem teljesen homokkal fedett [[gízai Szfinx]]et, és eme tettét az ún. [[Álom-sztélé]]n örökítette meg. Alig kétszáz évvel később [[Haemuaszet]] herceg vált híressé arról, hogy régi épületeket, köztük sírokat és templomokat állíttat helyre, köztük [[Unasz]] fáraó [[szakkara]]i piramisát.
-Egyiptomról az első írásos feljegyzések némelyike a görög–római korból származik, [[Hérodotosz]], [[Sztrabón]], [[szicíliai Diodórosz]] tollából, de ideszámít [[Manethón]] nagyrészt elveszett műve is az [[i. e. 3. század]]ból.
+Egyiptomról az első írásos feljegyzések némelyike a görög–római korból származik, [[Hérodotosz]], [[Sztrabón]], [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] tollából, de ideszámít [[Manethón]] nagyrészt elveszett műve is az [[i. e. 3. század]]ból.
-=== Muszlim egypitológusok ===
+=== Muszlim egyiptológusok ===
+A [[9. század]]tól kezdve az egyiptomi és más országbeli muszlim tudósok is nagyban hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. A [[hieroglifák]] megfejtésére irányuló első ismert kísérlet az ebben a században élt [[Dhul-Nun al-Miszri]] és [[Ibn Wahshiyya]] nevéhez fűződik. A korabeli, a kopt keresztény papok által használt [[kopt nyelv]]vel összehasonlítva képesek voltak részben megérteni az ősi szövegeket. A [[13. század]]ban [[Abd-el-latif|Abdul Latif al-Baghdadi]], a [[kairó]]i [[Al-Azhar Egyetem]] egy tanára részletes leírásokat készített óegyiptomi építészeti emlékekről.<ref name=Daly>Dr. Okasha El Daly (2005), ''Egyptology: The Missing Millennium: Ancient Egypt in Medieval Arabic Writings'', [[University College London|UCL Press]], {{ISBN|1-84472-063-2}}. ([[cf.]] [http://www.muslimheritage.com/topics/default.cfm?ArticleID=481 Arabic Study of Ancient Egypt] {{Wayback|url=http://www.muslimheritage.com/topics/default.cfm?ArticleID=481 |date=20070929083701 }}, Foundation for Science Technology and Civilisation.)</ref> A [[15. század]]ban [[al-Maqrizi]] egyiptomi történész is részletesen beszámolt több egyiptomi régiségről.
-<!-- Máté szívem, ebben nézd már át az arab neveket, ha itt jársz. Köszi, cukorfalat vagy! :)-->
-A [[9. század]]tól kezdve az egyiptomi és más országbeli muszlim tudósok is nagyban hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. A [[hieroglifák]] megfejtésére irányuló első ismert kísérlet az ebben a században élt [[Dhul-Nun al-Miszri]] és [[Ibn Wahshiyya]] nevéhez fűződik. A korabeli, a kopt keresztény papok által használt [[kopt nyelv]]vel összehasonlítva képesek voltak részben megérteni az ősi szövegeket. A [[13. század]]ban [[Abd-el-latif|Abdul Latif al-Baghdadi]], a [[kairó]]i [[Al-Azhar Egyetem]] egy tanára részletes leírásokat készített óegyiptomi építészeti emlékekről.<ref name=Daly>Dr. Okasha El Daly (2005), ''Egyptology: The Missing Millennium: Ancient Egypt in Medieval Arabic Writings'', [[University College London|UCL Press]], ISBN 1-84472-063-2. ([[cf.]] [http://www.muslimheritage.com/topics/default.cfm?ArticleID=481 Arabic Study of Ancient Egypt], Foundation for Science Technology and Civilisation.)</ref> A [[15. század]]ban [[al-Maqrizi]] egyiptomi történész is részletesen beszámolt több egyiptomi régiségről.
 === Európai felfedezők ===
-Az európaiak a 13. századtól kezdték el igazán felfedezni és bejárni Egyiptomot, de csak kevesen – többek közt [[John Greaves]], [[Claude Sicard]], [[Benoît de Maillet]], [[Frederic Louis Norden]] és [[Richard Pococke]] – tették ezt tudományos céllal. A [[16. század]]ban élt [[Athanasius Kircher]] jezsuita volt az első, aki nem tisztán képírásként kezelte a hieroglifákat, hanem fonetikus értéküket is felismerte. Kircher bizonyította be, hogy a kopt nyelv az ókori egyiptomi nyelv utódja. Ezért őt tekintik az egyiptológia megalapítójának.<ref name="Woods">[[Thomas Woods|Woods, Thomas]]. ''How the Catholic Church Built Western Civilization'', p 4 & 109. (Washington, DC: Regenery, 2005); ISBN 0-89526-038-7.</ref> A [[18. század]] végén, amikor [[Napóleon]] tudósai leírták Egyiptom flóráját, faunáját és történelmét (a mű ''[[Description de l'Egypte (1809)|Description de l'Egypte]]'' címmel jelent meg), az ókori Egyiptom több aspektusát tudományos szemszögből kezdték vizsgálni.
+Az európaiak a 13. századtól kezdték el igazán felfedezni és bejárni Egyiptomot, de csak kevesen – többek közt [[John Greaves]], [[Claude Sicard]], [[Benoît de Maillet]], [[Frederic Louis Norden]] és [[Richard Pococke]] – tették ezt tudományos céllal. A [[16. század]]ban élt [[Athanasius Kircher]] jezsuita volt az első, aki nem tisztán képírásként kezelte a hieroglifákat, hanem fonetikus értéküket is felismerte. Kircher bizonyította be, hogy a kopt nyelv az [[ókori egyiptomi nyelv|egyiptomi nyelv]] utódja. Ezért őt tekintik az egyiptológia megalapítójának.<ref name="Woods">[[Thomas Woods|Woods, Thomas]]. ''How the Catholic Church Built Western Civilization'', p 4 & 109. (Washington, DC: Regenery, 2005); {{ISBN|0-89526-038-7}}.</ref> A [[18. század]] végén, amikor [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon tábornok]] tudósai leírták Egyiptom flóráját, faunáját és történelmét (a mű ''[[Description de l'Egypte (1809)|Description de l'Egypte]]'' címmel jelent meg), az ókori Egyiptom több aspektusát tudományos szemszögből kezdték vizsgálni.
 == Modern egyiptológia ==
-[[Fájl:Papyrus Ani curs hiero.jpg|thumb|left|Az [[Ani-papirusz]] egy részlete, rajta [[kurzív hieroglif írás]]]]
+[[Fájl:Papyrus Ani curs hiero.jpg|thumb|right|Az [[Ani-papirusz]] egy részlete, rajta [[kurzív hieroglif írás]]]]
 A modern egyiptológia kezdetét [[1822]]-ra teszik, amikor [[Jean-François Champollion]] a [[rosette-i kő]] segítségével megfejtette a hieroglif írást. Ez nagy lendületet adott az egyiptológia fejlődésének.
-Az első, nagy elsimertségnek örvendő egyiptológusok közé tartoztak Champollion és [[Ippolito Rosellini]], valamint [[Karl Richard Lepsius]], aki térképeket és feljegyzéseket készített Egyiptomról, valamint több helyen [[Ásatás|ásatott]]. [[William Matthew Flinders Petrie]] több módszert vezetett be a lelőhelyek állagmegőrzésére, az ásatásra és leírások készítésére.[[Howard Carter]] expedíciója is nagy elismerést hozott az egyiptológia területének.
+Az első, nagy elismertségnek örvendő egyiptológusok közé tartoztak Champollion és [[Ippolito Rosellini]], valamint [[Karl Richard Lepsius]], aki térképeket és feljegyzéseket készített Egyiptomról, valamint több helyen [[Ásatás|ásatott]]. [[William Matthew Flinders Petrie]] több módszert vezetett be a lelőhelyek állagmegőrzésére, az ásatásra és leírások készítésére.[[Howard Carter]] expedíciója is nagy elismerést hozott az egyiptológia területének.
 körül [[Rifa'a el-Tahtawi]] lett az első fontosabb egyiptomi egyiptológus. Őt a középkori muszlim egyiptológusok munkája ihlette. A modern egyiptomi egyiptológia a nyugatihoz képest lassan fejlődött.
@@ 26. sor: / 25. sor: @@
 Az egyiptológusoknak ma ásatásokhoz a [[Supreme Council for Antiquities]]től kell engedélyt kérniük. Munkájukat többek között [[geofizika]]i és más módszerek segítik. Az egyiptomi nyelv és írások tanulmányozása még mindig fontos területét képezi az egyiptológiának.
+Napjainkban az amerikai [[Collen Darrell]] az egyik legismertebb egyiptológus.
-== Lásd még ==
-* [[Asszírológia]]
-* [[Iranisztika]]
-* [[Egyiptológusok listája]]
-* ; Segédtudományok: [[antropológia]], [[epigráfia]], [[etnorégészet]], [[építészet]], [[filológia]], [[kronológia]], [[lingvisztika]], [[művészettörténet]], [[orientalisztika]], [[őscsillagászat]], [[régészet]], [[társadalomtudomány]], [[Biblia-kutatás]].
+== Jegyzetek ==
+{{Jegyzetek}}
 == Források ==
+<!-- Wikipédia:Szócikkek felépítése -->
-<references />
+== További információk ==
-== Ajánlott irodalom ==
+=== Ajánlott irodalom ===
 <div style="column-count: 2;">
-* David, Rosalie. ''Religion and magic in ancient Egypt''. Penguin Books, 2002. ISBN 0-14-026252-0
+* David, Rosalie. ''Religion and magic in ancient Egypt''. Penguin Books, 2002. {{ISBN|0-14-026252-0}}
-* Jacq, Christian. ''Magic and mystery in ancient Egypt''. Souvenir Press, 1998. ISBN 0-285-63462-3
+* Jacq, Christian. ''Magic and mystery in ancient Egypt''. Souvenir Press, 1998. {{ISBN|0-285-63462-3}}
-* Manley, Bill (ed.). ''The Seventy Great Mysteries of Ancient Egypt''. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05123-2
+* Manley, Bill (ed.). ''The Seventy Great Mysteries of Ancient Egypt''. Thames & Hudson. {{ISBN|0-500-05123-2}}
-* Mertz, Barbara. ''Red Land, Black Land: Daily Life in Ancient Egypt''. Dodd Mead, 1978. ISBN 0-396-07575-4
+* Mertz, Barbara. ''Red Land, Black Land: Daily Life in Ancient Egypt''. Dodd Mead, 1978. {{ISBN|0-396-07575-4}}
-* Mertz, Barbara. ''Temples, Tombs and Hieroglyphs: A Popular History of Ancient Egypt''. Bedrick, 1990. ISBN 0-87226-223-5
+* Mertz, Barbara. ''Temples, Tombs and Hieroglyphs: A Popular History of Ancient Egypt''. Bedrick, 1990. {{ISBN|0-87226-223-5}}
-* ''Mysteries of Egypt''. National Geographic Society, 1999. ISBN 0-7922-9752-0
+* ''Mysteries of Egypt''. National Geographic Society, 1999. {{ISBN|0-7922-9752-0}}
+</div>
+=== Idegen nyelvű oldalak ===
-== Külső hivatkozások ==
-* [http://www.uee.ucla.edu/ Encyclopedia of Egyptology] at [[UCLA]]
+* [http://www.uee.ucla.edu/ Encyclopedia of Egyptology] at [[Kaliforniai Egyetem (Los Angeles)|UCLA]]
 * [http://www.civilization.ca/civil/egypt/egypt_e.html ''Mysteries of Egypt''. Canadian Museum of Civilization Corporation, 2001.]
 * [http://guardians.net/hawass/index.htm Official Website for Dr. Zahi Hawass]
 * [http://www.catchpenny.org/ Catchpenny Mysteries of Ancient Egypt].
 * [http://www.sacredsites.com/africa/egypt/great_pyramid.html Gray, Martin, ''The Great Pyramid, Egypt''. 2005.]
-* [http://www.doernenburg.alien.de/RDV/RDV00_e.php Dörnenburg, Frank, ''Mysteries of the Past''. 2004.]
+* [https://web.archive.org/web/20090207183753/http://doernenburg.alien.de/RDV/RDV00_e.php Dörnenburg, Frank, ''Mysteries of the Past''. 2004.]
-* [http://www.kv5.com/ Theban Mapping Project]
+* [https://web.archive.org/web/20090228161626/http://kv5.com/ Theban Mapping Project]
 * [http://www.hallofmaat.com/ The Hall of Ma'at]
 * [http://www.glyphdoctors.com Glyphdoctors: Online courses in Egyptology and other resources]
-* [http://www.antiquityofman.com/AncientEgypt.html The Antiquity of Man Exploring human evolution and the dawn of civilisation]
+* [https://web.archive.org/web/20070220214931/http://www.antiquityofman.com/AncientEgypt.html The Antiquity of Man Exploring human evolution and the dawn of civilisation]
-* [http://www.ancientneareast.net/egyptology.html Egyptology - Ancient Near East .net] - a collection of links to online Egyptology resources
+* [https://web.archive.org/web/20060831022117/http://www.ancientneareast.net/egyptology.html Egyptology - Ancient Near East .net] - a collection of links to online Egyptology resources
-* [http://www.ssae.org.uk The Society for the Study of Ancient Egypt]
+* [http://www.ssae.org.uk The Society for the Study of Ancient Egypt] {{Wayback|url=http://www.ssae.org.uk/ |date=20200803095441 }}
 * [http://www.thessea.org/ The Society for the Study of Ancient Egyptian Antiquities, Canada]
 * [http://www.egyptology-uk.com/ Sussex Egyptology Society Online]
-* [http://www.gizaplateau.com/ Egypt Antiquity News Service]
+* [https://web.archive.org/web/20090329101524/http://gizaplateau.com/ Egypt Antiquity News Service]
-* [http://www.mnsu.edu/emuseum/prehistory/egypt/dailylife/hairstyles.html Ancient Egyptian Hairstyles]
+* [https://web.archive.org/web/20090221184429/http://www.mnsu.edu/emuseum/prehistory/egypt/dailylife/hairstyles.html Ancient Egyptian Hairstyles]
-* [http://www.philae.nu/akhet/index.html Akhet, the Horizon - Ancient Egyptian Religion]
+* [https://web.archive.org/web/20100210200607/http://www.philae.nu/akhet/index.html Akhet, the Horizon - Ancient Egyptian Religion]
 * [http://www.dmoz.org/Reference/Museums/Science/Archaeology/Egyptology/ List of web sites for museums whose primary focus is on Egyptology] at the [[Open Directory Project]]
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Asszirológia]]
+* [[Iranisztika]]
+* [[Egyiptológusok listája]]
+* ; Segédtudományok: [[antropológia]], [[epigráfia]], [[etnorégészet]], [[építészet]], [[filológia]], [[kronológia]], [[lingvisztika]], [[művészettörténet]], [[orientalisztika]], [[őscsillagászat]], [[régészet]], [[társadalomtudomány]], [[Biblia-kutatás]].
+{{Nemzetközi katalógusok}}
 {{portál|Ókor}}
-[[Kategória:Ókori Egyiptom]]
 [[Kategória:Régészeti társ- és segédtudományok]]
 [[Kategória:Egyiptológia]]
-[[en:Egyptology]]
-[[als:Ägyptologie]]
-[[ar:علم المصريات]]
-[[arz:مصرولوجيا]]
-[[be:Егіпталогія]]
-[[be-x-old:Эгіпталёгія]]
-[[bg:Египтология]]
-[[ca:Egiptologia]]
-[[cs:Egyptologie]]
-[[cy:Eifftoleg]]
-[[da:Ægyptologi]]
-[[de:Ägyptologie]]
-[[el:Αιγυπτιολογία]]
-[[eo:Egiptologio]]
-[[es:Egiptología]]
-[[et:Egüptoloogia]]
-[[fi:Egyptologia]]
-[[fr:Égyptologie]]
-[[gl:Exiptoloxía]]
-[[he:אגיפטולוגיה]]
-[[hr:Egiptologija]]
-[[it:Egittologia]]
-[[ja:エジプト学]]
-[[ka:ეგვიპტოლოგია]]
-[[ko:이집트학]]
-[[la:Aegyptologus]]
-[[mk:Египтологија]]
-[[nl:Egyptologie]]
-[[no:Egyptologi]]
-[[oc:Egiptologia]]
-[[pl:Egiptologia]]
-[[pt:Egiptologia]]
-[[ro:Egiptologie]]
-[[ru:Египтология]]
-[[sh:Egiptologija]]
-[[simple:Egyptology]]
-[[sk:Egyptológia]]
-[[sl:Egiptologija]]
-[[sq:Egjyptologjia]]
-[[sr:Египтологија]]
-[[sv:Egyptologi]]
-[[tr:Mısırbilim]]
-[[uk:Єгиптологія]]
-[[vec:Egitologia]]
-[[zh:埃及学]]