Enciklopédia

Fájl:Der Neue Pauly.jpg

A Der Neue Pauly ókorlexikon, az úgynevezett Pauly–Wissowa-féle lexikon rövidített és aktualizált, tizennyolc kötetes kiadása (1996–2003)

Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

A „lexikon” és az „enciklopédia” is nemzetközi szavak, mindkettő görög-latin közvetítéssel került a világ nyelveibe. A kettő mára azonos fogalmat takar, a jelentésük és a műfaj története alapján azonban tehetünk finom különbséget: a lexikon végső soron a görög lexisz „szó” jelentésű szóból eredeztethető, jelentése voltaképpen: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”, az enciklopédia viszont a görög enkükliosz paideia (εγκύκλιος παιδεία: „általános, mindenre kiterjedő oktatás”) kifejezésből ered, abból olvadt össze egyetlen szóvá.

Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva, lásd tezaurusz), míg a lexikonok nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közlik, ahogyan elődeik, a szójegyzékek. Mióta legújabban az enciklopédiák is többnyire betűrendben adják a fogalmakat, a különbség szinte teljesen elhalványult, a két megnevezést szinonimaként használják, legfeljebb az etimológiával megtámogatott jelentéskülönbség alapján válogatnak egy-egy mű célja szerint, az enciklopédia elnevezést az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a lexikon megjelölést főként a specializáltabb gyűjteményekre tartva fenn, de messze nem teljes következetességgel.

A két megnevezés alkalmazásáról annyi azonban elmondható, hogy míg az általános, átfogó jellegű munkák némelyike a „lexikon” nevet viseli (A Pallas nagy lexikona, Tolnai világlexikona), addig a részterületekkel foglalkozó művek meglehetősen ritkán neveztetnek enciklopédiának (a Magyar néprajzi lexikon és az Orvosi lexikon lexikon, nem Néprajzi/Orvosi enciklopédia stb.). Az enciklopédiák között viszont van speciális célra vagy olvasókörnek szóló (zsebenciklopédia, gyermekek enciklopédiája), és olykor nevükben is vállaltan külön figyelmet fordítanak az egyetemes tudás mellett egyes nemzetek/kultúrkörök tudására (a Nagy szovjet enciklopédia a szovjet világra, az Encyclopaedia Britannica az angolszász kultúrkörre).

Korábbi enciklopédikus munkák

Korai enciklopédiák

A rómaiak nevezték először encyclopediának a Marcus Terentius Varro készítette összefoglaló munkát, a Disciplinae-t 9 kötetben (i. e. 30-ban).

A középkori gondolkodók úgy gondolták, hogy lehetséges az tudományok teljes anyagának megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen, átfogó munkaként, elejétől a végéig elolvasásra szánva. Sevillai Izidor Etymologiae munkája 20 kötetben foglalta össze kora tudományát a 6. században. Izidor kora egyik legműveltebb egyházi vezetője volt, hitte és vallotta, hogy mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét, hogy a műveltség mindenkinek jár, több nyelven beszélt, tanult tudós volt és nevelő. Szelleme a mai modern korban is elkísér: őt választották az Internet védőszentjének.

Vincent de Beauvais 1250 körül befejezett hírneves művének címe: A nagyobb tükör. A hét szabad művészet – grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene és asztronómia – adta a témaköröket az ilyen munkákban.

Francis Bacon (1620) Instauratio Magna címmel akarta összefoglalni kora tudományát, de soha nem készült el vele. Bacon neve az empirizmus kapcsán ismeretes, és ettől kezdve a tudományosságban a megfigyelés, a tapasztalás lesz a kutatási módszer és ez egy új tudományosságot, gondolkodást teremt: a tudományok ettől kezdve már nem a teológiai tudományok, a hit szolgálói, kiegészítői. A tudományok rohamos fejlődése új enciklopédiák születését hozza.

Alsted 1630 körül még így gondolkodik enciklopédiája célkitűzéséről: „mindannak módszeres megértése, amit az embernek élete során meg kell tanulnia”. Apáczai Csere János 1653-ban Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása címmel írta összefoglaló munkáját és ez az első magyar enciklopédia.

Antoine Furetière 1684-ben Kísérlet egy egyetemes szótár megteremtésére címen jelentette meg művét, mely évtizedeken keresztül nagyon keresett kézikönyv lett, a "mindent tudás" tára.

1700 és 1800 közötti jelentős lexikonok

1728-ban Ephraim Chambers Cyclopaediá-ja még annak a meggyőződésnek a fényében íródott, hogy lehetséges az emberi tudás egyetlen elmében való egyesítése, és megtanulható az egész. Munkája meghatározó, egyrészt azért, mert tématérképet készített és ezt a későbbi enciklopédia-készítők is átvették, másrészt mert az ő enciklopédiája az első angol nyelvű, a korábbiak általában latin nyelvűek voltak – ebből a szempontból az Apáczai féle is különlegesség.

Az Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers („Enciklopédia, avagy a természettudományok, a bölcselet és a mesterségek magyarázó szótára”) című munkát 1751 elején kezdték el publikálni Franciaországban, utolsó kötetei pedig 1772-ben láttak napvilágot.

A több mint húsz éven át (1751–1777 között) megjelentetett, 32 kötetes Enciklopédiának 21 kötetét teszi ki szöveg: több mint 70 000 szócikk található benne az asparagustól a zodiacig. A fennmaradó 11 kötet szépen metszett képeket tartalmaz, amelyek a szócikkeket illusztrálják.

Az Encyclopédie a francia felvilágosodás jelentős teljesítménye, amelynek célja Diderot szavaival „a közgondolkodási mód megváltoztatása” volt, az ismeretek terjesztése és a kritikus gondolat fejlesztése révén.

Az Encyclopédie kollektív munka volt, „irodalmárok, írástudó emberek társaságáé”, írták a címoldalon. Mire az utolsó kötet megjelent, több mint 140 ember volt a kötet írója-szerkesztője. Ugyanebben a szellemben ma is létezik egy társaság: olyan önkéntes fordítók csapata, akiket érdekel a felvilágosodás szelleme, és akik hisznek abban, hogy van értéke, értelme annak, hogy az Encyclopédie szócikkeit ingyen hozzáférhetővé tegyék az angol nyelvű olvasók számára (l. a külső hivatkozásokat). Bár ők valószínűleg nem fogják mind a 70 000 szócikket lefordítani, a projekt nyitva áll mindenki előtt, és ma is folytatódik.

Az első szerkesztő, D’Alembert a befejezés előtt kilépett, s az utolsó kötetek kizárólag Diderot munkái. A felvilágosodás számos nevezetes alakja részt vett a szerkesztésben, írásban, például Voltaire, Jean-Jacques Rousseau és Montesquieu.

Az enciklopédia írói – a felvilágosodás központi gondolatával összhangban – úgy gondolták, hogy a művel lerombolják a babonákat, és kaput nyitnak az emberi tudáshoz. Franciaországban azonban vihart kavart vallási türelme miatt. Dicsérte a protestánsokat és kritizálta a katolikus dogmát, ezért a teljes művet betiltották, de mivel az ügynek voltak magas körökben pártfogói, folytatták a munkát, és az újabb köteteket titokban juttatták el az előfizetőkhöz.

Az enciklopédia a korabeli műszaki ismeretek gyűjteménye is volt, amely a hagyományos kézműves mesterségeket és azok eljárásait is leírta.

Kiadás helye	Kiadás éve	Példány	Formátum
Párizs	1751-72	4225	fólió
Genf	1771-76	2150	fólió
Lucca	1758-76	3200	fólió
Livorno	1770-78	1600	fólió
Genf-Neuchatel	1777-79	8525	negyedrét
Lausanne-Bern	1778-82	5800	nyolcadrét

Forrás: Andrea Dué: A kereszténység atlasza, Szeged, Agapé, 2000 – 244. p. Fordította: Domokos György ISBN 963-458-216-8

Később, 1782 és 1832 között kiadták e munka bővített változatát 66 kötetben. Ezren vettek részt az előállításában, és 2250 szerzője volt. 4250 példányban jelent meg, amely a 18. században magasnak számított, amikor az átlagos példányszám 1500 körül mozgott.

Az Enciklopédiát nem fordították le magyarra. Korabeli fordítás nem készült, sőt részleteket sem ültettek át a 18. században, pedig jól ismerték. Padányi Klára kb. húsz éve egy kis fordítóközösséggel megpróbált egy komolyabb válogatást elkészíteni belőle, de a vállalkozás pénzhiány miatt félbemaradt. Van azonban egy 1963-as válogatás (Enciklopédia. Szemelvények, 263 lap), és sok szöveg megjelent más gyűjteményekben (így a Holmiban, Diderot Válogatott filozófiai műveiben stb.). Jelenleg szétszórtan vannak és nehezen lehet fellelni a meglévő fordításokat is, ám ezek elismert fordítók (Győry János, Réz Pál és mások) munkái.

1800 utáni általános lexikonok Magyarországon

• Egyetemes magyar encyclopaedia, ? kötet, Pest, Szent István Társulat, 1860?- ?
• A Pallas nagy lexikona, 16 kötet + 2 pótkötet, Budapest, Pallas, 1893–1900
• Révai nagy lexikona, 21 kötet, Budapest, Révai, 1911–1935
• A Franklin kézi lexikona, 3 kötet, Budapest, Franklin, 1912
• Tolnai világlexikona, 18 kötet + 2 pótkötet, Budapest, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., 1926–1930
• A Napkelet lexikona, 2 kötet egybekötve, Magyar Irodalmi Társaság, 1927
• Uj Idők lexikona, 24 kötet, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1936–1942

Modern általános lexikonok (1945 után)

• Új magyar lexikon, 8 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961–1972
• Mindenki lexikona, 2 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974
• Alapismereti lexikon, 1 kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1988
• Alapismereti kislexikon, 1 kötet, Budapest, Novotrade Rt., 1988
• Akadémiai kislexikon, 2 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990
• Magyar Larousse enciklopédia, 3 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991-1994
• Cambridge enciklopédia, 1 kötet, Budapest, Maecenas Könyvkiadó, 1992
• Officina egyetemes lexikon, 1 kötet, Budapest, Officina Nova, 1994
• Britannica Hungarica világenciklopédia, az Encyclopædia Britannica magyar kiadása, 18 kötet, Budapest, Magyar Világ Kiadó Kft., 1994–2001
• Larousse enciklopédia MEMO, 1 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995
• Magyar nagylexikon, 19 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, Magyar Nagylexikon Kiadó Rt., 1993–2004
• Who is Who Magyarországon enciklopédia /Svájc/
• Általános kislexikon, 2 kötet, Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2005
• Pannon enciklopédia
• 21. századi enciklopédia

Külső hivatkozások

Interneten elérhető lexikonok és enciklopédiák

Magyarul

• Éghajlat enciklopédia (ESPERE)
• Irodalmi, esztétikai és mitológiai lexikonok
• Kereső.hu: online tudásbázis
• Kis Atomenergia-enciklopédia
• Kortárs magyar művészeti lexikon I–III., Enciklopédia Kiadó, 1999–2001
• Lexikon - Online tudományos gyűjtemény
• A magyar emigráns irodalom lexikona
• Magyar virtuális enciklopédia, kiadja az MTA
• A Pallas nagy lexikona
• Pedagógiai lexikon
• Régiségek képes enciklopédiája
• Wikipédia, www.wikipedia.hu, 2003–, (Wikimédia Alapítvány)

Idegen nyelven

• Az eredeti Enciklopédia angolra fordításának projektje
• Meyers Konversations-Lexikon 4.ed. 1885–1892
• Webopedia weblexikon

Nyomtatásban elérhető források

• Magyar művelődéstörténeti lexikon I–II., Balassi Kiadó, 2004
• Környezet- és természetvédelmi lexikon I–II., Akadémiai Kiadó, 2002
• Révai új lexikona I–XVII., Babits–Tarsoly Kiadó, 1996 –

ak:Obiara tumi kyerɛw bi no