„Ernst Abbe” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a képlinkek javítása, magyarítása |
ibox csere |
||
(43 közbenső módosítás, amit 29 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Személy infobox}} |
|||
[[Kép:Abbe.jpg|jobbra|Ernst Karl Abbe]] |
|||
'''Ernst Karl Abbe''' ([[Eisenach]], [[1840]]. [[január 23]] |
'''Ernst Karl Abbe''' ([[Eisenach (Türingia)|Eisenach]], [[1840]]. [[január 23.]] – [[Jéna]], [[1905]]. [[január 14.]]) [[németek|német]] [[matematikus]], [[fizikus]], egyetemi tanár. Abbe nevét leginkább [[optika]]i munkássága tette ismertté. |
||
Arról is nevezetes, hogy ő vezette be először a napi [[nyolcórás munkarend]]et a [[Karl Zeiss Optikai Művek]]nél, mely vállalatnak igazgatója és társtulajdonosa volt; emlékezve apja napi 14 órás munkanapjaira. Az újítás nem terjedt gyorsan, de [[1884]]-ben kihirdették az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is, és a [[Ford Motor Company]]nél vezették be [[1914]]-ben. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
Ernst Abbe édesapja először egyszerű fonómunkásként dolgozott, később a munkafelügyelőségig vitte, de családját mindenkor csak nagy nehézségek árán sikerült eltartania (ne feledjük, a vadkapitalizmus korában járunk). |
Ernst Abbe édesapja először egyszerű fonómunkásként dolgozott, később a munkafelügyelőségig vitte, de családját mindenkor csak nagy nehézségek árán sikerült eltartania (ne feledjük, a vadkapitalizmus korában járunk). |
||
:„Gyermekkora nélkülözések közt telt, apja minden nap 16 órát dolgozott állva, mindenfajta szünet és étkezés nélkül. Abbét mégis iskoláztatták, és apja munkaadói segítették abban, hogy tanulmányait befejezhesse.” |
:„Gyermekkora nélkülözések közt telt, apja minden nap 16 órát dolgozott állva, mindenfajta szünet és étkezés nélkül. Abbét mégis iskoláztatták, és apja munkaadói segítették abban, hogy tanulmányait befejezhesse.” |
||
::(M. G. Kendall: |
::(M. G. Kendall: ''The work of Ernst Abbe, Biometrika'' Vol. 58 ([[1971]]), 369-373). |
||
Abbe a [[jéna]]i és a [[göttingen]]i egyetemeken tanult, ahol egy egyetemi tanára, [[Karl Schnell]] figyelt fel tehetségére, és azt tanácsolta, hogy tanulmányait [[Göttingen]]ben, az akkori [[Németország]] egyik legjobb egyetemén folytassa. Abbe Göttingenben doktorált [[1861]]-ben, egy [[termodinamika]]i disszertációval. [[1863]]-ban csatlakozott a [[Jéna]]i Egyetem tanári karához, az ''Über die Gesetzmässigkeit in der Vertheilung bei Beobachtungsreihen'' c. dolgozat megírásának eredményeképp. Érdekesség, hogy később feleségül vette Karl Schnell lányát. |
Abbe a [[jéna]]i és a [[göttingen]]i egyetemeken tanult, ahol egy egyetemi tanára, [[Karl Schnell]] figyelt fel tehetségére, és azt tanácsolta, hogy tanulmányait [[Göttingen]]ben, az akkori [[Németország]] egyik legjobb egyetemén folytassa. Abbe Göttingenben doktorált [[1861]]-ben, egy [[termodinamika]]i disszertációval. [[1863]]-ban csatlakozott a [[Jéna]]i Egyetem tanári karához, az ''Über die Gesetzmässigkeit in der Vertheilung bei Beobachtungsreihen'' c. dolgozat megírásának eredményeképp. Érdekesség, hogy később feleségül vette Karl Schnell lányát. |
||
Abbét [[1870]]-ben kinevezték a [[matematika]] és [[fizika]] professzorának, és [[1878]]-ban a |
Abbét [[1870]]-ben kinevezték a [[matematika]] és [[fizika]] professzorának, és [[1878]]-ban a jénai [[csillagászat]]i és a [[meteorológia]]i [[obszervatórium]]ok igazgatójának. Mint kezdő egyetemi tanár, Abbe nem volt igazán elismert, és előadásai sem voltak túl látogatottak (az év eleji átlagos hallgatói létszám 10-12 körül volt, és év végére mindig leapadt). Egy anekdota szerint, amikor a jénai egyetem előadótermébe belépve Abbénak azt kellett észrevennie, hogy mindössze két hallgató, Frege és a kémikus Michaelis ülnek a teremben, nem zavartatta magát, hanem elpöttyintette szokásos kérdését: „Nos, Uraim, teljes számban összegyűltünk?”, majd nekikezdett az előadásnak (idézi: [[Felix Auerbach]]; ''Ernst Abbe. Sein Leben, sein Wirken, seine Persönlichkeit.'' Leipzig: Akademische Verlagsgesellschaft, 1918. ''114. o.).'' |
||
[[1866]]-ban [[Carl Zeiss]] felkérte Abbét néhány komolyabb [[optika]]i probléma megoldására. |
[[1866]]-ban [[Carl Zeiss]] felkérte Abbét néhány komolyabb [[optika]]i probléma megoldására. |
||
:"Akkoriban a [[mikroszkóp]]ot még egészen hagyományos kézműves módszerekkel készítették. A [[távcső]]készítésben már bevett volt a pontos elméleti számításokon alapuló tervezés, amelyet azonban a mikroszkóp esetén a szerkezet sokkal nagyobb összetettsége, illetve a lencsék sokkal kisebb mérete miatt nem tudtak alkalmazni. Az éles és torzításmentes képet adó mikroszkópokat tapasztalati alapon, csiszolgatással-állítgatással hozták létre, amiben legfeljebb műhelytitokként őrzött tapasztalati szabályok segítettek. Zeiss úgy gondolta, hogy a legjobb műhelyekkel csak úgy veheti fel a versenyt, ha a mikroszkópot is pontos számítások alapján készítik; hozzá is kezdett ennek kidolgozásához, de csakhamar kitűnt, hogy nincs meg hozzá a megfelelő matematikai felkészültsége. Ekkor fordult Abbéhoz. Abbénak még sokéves megfeszített kutatómunkára, eredeti és távlatos elméleti belátásokra, technikai ötletek sokaságára volt szüksége, hogy célhoz érjen. A kísérletek Zeisst az üzleti csőd közelébe sodorták, de ő nem vesztette el bizalmát Abbéban, aki végül is sikerrel birkózott meg a feladattal. A Zeiss műhely ettől kezdve piacvezető lett a szakmában, és viharos fejlődésnek indult." |
:"Akkoriban a [[mikroszkóp]]ot még egészen hagyományos kézműves módszerekkel készítették. A [[távcső]]készítésben már bevett volt a pontos elméleti számításokon alapuló tervezés, amelyet azonban a mikroszkóp esetén a szerkezet sokkal nagyobb összetettsége, illetve a lencsék sokkal kisebb mérete miatt nem tudtak alkalmazni. Az éles és torzításmentes képet adó mikroszkópokat tapasztalati alapon, csiszolgatással-állítgatással hozták létre, amiben legfeljebb műhelytitokként őrzött tapasztalati szabályok segítettek. Zeiss úgy gondolta, hogy a legjobb műhelyekkel csak úgy veheti fel a versenyt, ha a mikroszkópot is pontos számítások alapján készítik; hozzá is kezdett ennek kidolgozásához, de csakhamar kitűnt, hogy nincs meg hozzá a megfelelő matematikai felkészültsége. Ekkor fordult Abbéhoz. Abbénak még sokéves megfeszített kutatómunkára, eredeti és távlatos elméleti belátásokra, technikai ötletek sokaságára volt szüksége, hogy célhoz érjen. A kísérletek Zeisst az üzleti csőd közelébe sodorták, de ő nem vesztette el bizalmát Abbéban, aki végül is sikerrel birkózott meg a feladattal. A Zeiss műhely ettől kezdve piacvezető lett a szakmában, és viharos fejlődésnek indult." |
||
::(forrás: [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/farkasjanos.htm Farkas János László: Az Igazlét]) |
::(forrás: [https://web.archive.org/web/20040321170357/http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/farkasjanos.htm Farkas János László: Az Igazlét]) |
||
Zeiss úgy ismerte el Abbe érdemeit, hogy bevette társnak az üzletbe. Abbe megtartotta egyetemi állását, de alkotó energiáit egészen a fejlesztési és vállalkozói tevékenységbe vetette be, új és új [[szabadalom|szabadalmakkal]] tökéletesítette mikroszkópját, bevezette más optikai eszközök gyártását, kapcsolatot teremtett a vegyész Otto Schott-tal, akivel az ideális [[törésmutató]]jú lencsékhez szolgáló anyag kikísérletezésére és gyártására üveggyárat alapított Jénában. Abban, hogy erre Abbe képes volt, része volt egyébként tanítványának, a matematikus [[Gottlob Frege|Gottlob Fregének]] is, akit Abbe ugyanúgy segített és mentorált karrierje során, mint annak idején Abbét Karl Schnell. Abbe tanári álláshoz segítette Fregét a [[jéna]]i egyetemen, az pedig átvette az eddig Abbe által tartott matematikai előadásokat, az oktatás elvileg egész embert kívánó, jelentős terhétől szabadítva meg az újdonsült üzletembert. |
Zeiss úgy ismerte el Abbe érdemeit, hogy bevette társnak az üzletbe. Abbe megtartotta egyetemi állását, de alkotó energiáit egészen a fejlesztési és vállalkozói tevékenységbe vetette be, új és új [[szabadalom|szabadalmakkal]] tökéletesítette mikroszkópját, bevezette más optikai eszközök gyártását, kapcsolatot teremtett a vegyész Otto Schott-tal, akivel az ideális [[törésmutató]]jú lencsékhez szolgáló anyag kikísérletezésére és gyártására üveggyárat alapított Jénában. Abban, hogy erre Abbe képes volt, része volt egyébként tanítványának, a matematikus [[Gottlob Frege|Gottlob Fregének]] is, akit Abbe ugyanúgy segített és mentorált karrierje során, mint annak idején Abbét Karl Schnell. Abbe tanári álláshoz segítette Fregét a [[jéna]]i egyetemen, az pedig átvette az eddig Abbe által tartott matematikai előadásokat, az oktatás elvileg egész embert kívánó, jelentős terhétől szabadítva meg az újdonsült üzletembert. |
||
Zeiss lencserendszer-tervezési problémái az [[optika|optikára]] és az [[csillagászat]]ra irányították Abbe érdeklődését. Egyetemi posztjai mellett Abbe [[1866]]-ban a |
Zeiss lencserendszer-tervezési problémái az [[optika|optikára]] és az [[csillagászat]]ra irányították Abbe érdeklődését. Egyetemi posztjai mellett Abbe [[1866]]-ban a [[Zeiss Optikai Művek]] kutatásért felelős igazgatója lett. |
||
[[1868]]-ban feltalálta az [[apokromatikus |
[[1868]]-ban feltalálta az [[apokromatikus lencserendszer]]t a [[mikroszkóp]] számára. Ez a jelentős áttörés a [[mikroszkóp]]ok [[elsődleges torzítás|elsődleges]] és [[másodlagos torzítás]]át is képes kiküszöbölni. |
||
==Lásd még== |
== Lásd még == |
||
* [[Aberráció optikai rendszerekben]] |
* [[Optikai lencsék leképzési hibái|Aberráció optikai rendszerekben]] |
||
* [[Abbe-törvény]] |
* [[Abbe-törvény]] |
||
* [[Abbe-szám]] |
* [[Abbe-szám]] |
||
34. sor: | 33. sor: | ||
* [[Abbe-kondenzor]] |
* [[Abbe-kondenzor]] |
||
* [[Abbe-refraktométer]] |
* [[Abbe-refraktométer]] |
||
* [[Gottlob Frege]] (Abbe tanítványa) |
* [[Gottlob Frege]] (Abbe tanítványa) |
||
==Jegyzetek== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
⚫ | |||
== Források == |
|||
{{commons|Ernst Abbe}} |
|||
⚫ | |||
{{portál|Németország|-|matematika|}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
⚫ | |||
{{portál|Fizika||Matematika||Németország|-}} |
|||
⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Abbe Ernst}} |
|||
[[en:Ernst Karl Abbe]] |
|||
⚫ | |||
[[ar:إرنست كارل آب]] |
|||
⚫ | |||
[[bg:Ернст Карл Абе]] |
|||
[[Kategória:1840-ben született személyek]] |
|||
[[bs:Ernst Abbe]] |
|||
[[Kategória:1905-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[cs:Ernst Karl Abbe]] |
|||
[[Kategória:Német csillagászok]] |
|||
[[da:Ernst Abbe]] |
|||
[[Kategória:Német feltalálók]] |
|||
[[de:Ernst Abbe]] |
|||
[[Kategória:Német statisztikusok]] |
|||
[[es:Ernst Abbe]] |
|||
[[Kategória:Német üzletemberek]] |
|||
[[et:Ernst Abbe]] |
|||
[[Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók]] |
|||
[[fa:ارنست کارل آبه]] |
|||
[[fi:Ernst Karl Abbe]] |
|||
[[fr:Ernst Abbe]] |
|||
[[gl:Ernst Abbe]] |
|||
[[hr:Ernst Abbe]] |
|||
[[hy:Էռնստ Աբբե]] |
|||
[[it:Ernst Abbe]] |
|||
[[ja:エルンスト・アッベ]] |
|||
[[ka:ერნსტ აბე]] |
|||
[[lb:Ernst Abbe]] |
|||
[[nl:Ernst Abbe]] |
|||
[[pl:Ernst Abbe]] |
|||
[[pt:Ernst Karl Abbe]] |
|||
[[ro:Ernst Karl Abbe]] |
|||
[[ru:Аббе, Эрнст]] |
|||
[[sk:Ernst Abbe]] |
|||
[[sl:Ernst Karl Abbe]] |
|||
[[sv:Ernst Abbe]] |
|||
[[tr:Ernst Abbe]] |
|||
[[uk:Аббе Ернст]] |
|||
[[zh:恩斯特·阿贝]] |
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 28., 08:39-kori változata
Ernst Abbe | |
Született | 1840. január 23.[1][2][3][4][5] Eisenach[6] |
Elhunyt | 1905. január 14. (64 évesen)[1][2][3][4][5] Jéna[7] |
Állampolgársága | Szász–Weimar–Eisenach |
Házastársa | Elisabeth Abbe |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái | |
Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1903) |
Sírhelye | Nordfriedhof (Ernst Abbe síremléke) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Abbe témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ernst Karl Abbe (Eisenach, 1840. január 23. – Jéna, 1905. január 14.) német matematikus, fizikus, egyetemi tanár. Abbe nevét leginkább optikai munkássága tette ismertté.
Arról is nevezetes, hogy ő vezette be először a napi nyolcórás munkarendet a Karl Zeiss Optikai Műveknél, mely vállalatnak igazgatója és társtulajdonosa volt; emlékezve apja napi 14 órás munkanapjaira. Az újítás nem terjedt gyorsan, de 1884-ben kihirdették az Amerikai Egyesült Államokban is, és a Ford Motor Companynél vezették be 1914-ben.
Életrajz[szerkesztés]
Ernst Abbe édesapja először egyszerű fonómunkásként dolgozott, később a munkafelügyelőségig vitte, de családját mindenkor csak nagy nehézségek árán sikerült eltartania (ne feledjük, a vadkapitalizmus korában járunk).
- „Gyermekkora nélkülözések közt telt, apja minden nap 16 órát dolgozott állva, mindenfajta szünet és étkezés nélkül. Abbét mégis iskoláztatták, és apja munkaadói segítették abban, hogy tanulmányait befejezhesse.”
- (M. G. Kendall: The work of Ernst Abbe, Biometrika Vol. 58 (1971), 369-373).
Abbe a jénai és a göttingeni egyetemeken tanult, ahol egy egyetemi tanára, Karl Schnell figyelt fel tehetségére, és azt tanácsolta, hogy tanulmányait Göttingenben, az akkori Németország egyik legjobb egyetemén folytassa. Abbe Göttingenben doktorált 1861-ben, egy termodinamikai disszertációval. 1863-ban csatlakozott a Jénai Egyetem tanári karához, az Über die Gesetzmässigkeit in der Vertheilung bei Beobachtungsreihen c. dolgozat megírásának eredményeképp. Érdekesség, hogy később feleségül vette Karl Schnell lányát.
Abbét 1870-ben kinevezték a matematika és fizika professzorának, és 1878-ban a jénai csillagászati és a meteorológiai obszervatóriumok igazgatójának. Mint kezdő egyetemi tanár, Abbe nem volt igazán elismert, és előadásai sem voltak túl látogatottak (az év eleji átlagos hallgatói létszám 10-12 körül volt, és év végére mindig leapadt). Egy anekdota szerint, amikor a jénai egyetem előadótermébe belépve Abbénak azt kellett észrevennie, hogy mindössze két hallgató, Frege és a kémikus Michaelis ülnek a teremben, nem zavartatta magát, hanem elpöttyintette szokásos kérdését: „Nos, Uraim, teljes számban összegyűltünk?”, majd nekikezdett az előadásnak (idézi: Felix Auerbach; Ernst Abbe. Sein Leben, sein Wirken, seine Persönlichkeit. Leipzig: Akademische Verlagsgesellschaft, 1918. 114. o.).
1866-ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására.
- "Akkoriban a mikroszkópot még egészen hagyományos kézműves módszerekkel készítették. A távcsőkészítésben már bevett volt a pontos elméleti számításokon alapuló tervezés, amelyet azonban a mikroszkóp esetén a szerkezet sokkal nagyobb összetettsége, illetve a lencsék sokkal kisebb mérete miatt nem tudtak alkalmazni. Az éles és torzításmentes képet adó mikroszkópokat tapasztalati alapon, csiszolgatással-állítgatással hozták létre, amiben legfeljebb műhelytitokként őrzött tapasztalati szabályok segítettek. Zeiss úgy gondolta, hogy a legjobb műhelyekkel csak úgy veheti fel a versenyt, ha a mikroszkópot is pontos számítások alapján készítik; hozzá is kezdett ennek kidolgozásához, de csakhamar kitűnt, hogy nincs meg hozzá a megfelelő matematikai felkészültsége. Ekkor fordult Abbéhoz. Abbénak még sokéves megfeszített kutatómunkára, eredeti és távlatos elméleti belátásokra, technikai ötletek sokaságára volt szüksége, hogy célhoz érjen. A kísérletek Zeisst az üzleti csőd közelébe sodorták, de ő nem vesztette el bizalmát Abbéban, aki végül is sikerrel birkózott meg a feladattal. A Zeiss műhely ettől kezdve piacvezető lett a szakmában, és viharos fejlődésnek indult."
- (forrás: Farkas János László: Az Igazlét)
Zeiss úgy ismerte el Abbe érdemeit, hogy bevette társnak az üzletbe. Abbe megtartotta egyetemi állását, de alkotó energiáit egészen a fejlesztési és vállalkozói tevékenységbe vetette be, új és új szabadalmakkal tökéletesítette mikroszkópját, bevezette más optikai eszközök gyártását, kapcsolatot teremtett a vegyész Otto Schott-tal, akivel az ideális törésmutatójú lencsékhez szolgáló anyag kikísérletezésére és gyártására üveggyárat alapított Jénában. Abban, hogy erre Abbe képes volt, része volt egyébként tanítványának, a matematikus Gottlob Fregének is, akit Abbe ugyanúgy segített és mentorált karrierje során, mint annak idején Abbét Karl Schnell. Abbe tanári álláshoz segítette Fregét a jénai egyetemen, az pedig átvette az eddig Abbe által tartott matematikai előadásokat, az oktatás elvileg egész embert kívánó, jelentős terhétől szabadítva meg az újdonsült üzletembert.
Zeiss lencserendszer-tervezési problémái az optikára és az csillagászatra irányították Abbe érdeklődését. Egyetemi posztjai mellett Abbe 1866-ban a Zeiss Optikai Művek kutatásért felelős igazgatója lett.
1868-ban feltalálta az apokromatikus lencserendszert a mikroszkóp számára. Ez a jelentős áttörés a mikroszkópok elsődleges és másodlagos torzítását is képes kiküszöbölni.
Lásd még[szerkesztés]
- Aberráció optikai rendszerekben
- Abbe-törvény
- Abbe-szám
- Abbe-prizma
- Abbe-kondenzor
- Abbe-refraktométer
- Gottlob Frege (Abbe tanítványa)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2016. július 27.
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b Ernst Abbe (angol nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források[szerkesztés]
- Abbe életrajza a skóciai Szt. András Egyetem lapján