Evangélikus templom (Sopron)

Soproni evangélikus templom
Felekezet	evangélikus
Egyházkerület	Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület
Egyházmegye	Soproni Egyházmegye
Egyházközség	Soproni Evangélikus Egyházközség
Lelkész	Pelikán András, Tóth Károly, Holger Manke
Építési adatok
Építése	1782-1783
Stílus	barokk
Elérhetőség
Település	Sopron
Hely	Templom utca
Elhelyezkedése
Soproni evangélikus templom Pozíció Sopron térképén
é. sz. 47° 41′ 07″, k. h. 16° 35′ 21″47.685286, 16.589301
A Soproni evangélikus templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soproni evangélikus templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A soproni evangélikus templom a Belvárosban, a Templom utca közepén, a Kolostor utca és a Bünker János Rajnárd köz torkolata közelében áll. A harmadik legnagyobb magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangélikusság egyik nagy központja.

Története

Az első soproni evangélikus fatemplom 1676-ban épült, ez azonban a nagy soproni tűzvész áldozatául esett. 1677–1722-ig állt a második fatemplom. A gyülekezet harmadik temploma már kőtemplom volt, 1722-1782-ig állt. Mind a három templom a mai helyén állott.

1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a negyedik, mai templom építése. Igaz, a templomépület nem lehetett az utcafronton – eredetileg előtte állt a paplak, hátsó fala pedig az régi városfallal érintkezett. Szintén kritérium volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel később, 1862–1863-ban épült.

182 erős égerfacölöp kellett az alapozáshoz. A hatalmas kőoszlopok anyaga a szentmargitbányai (ma Burgenland, Ausztria) kőfejtőből való. A padok, az ajtók és az ablakok már készen voltak 1783 végére. A második fatemplom berendezése – a szép oltár, a szószék, a drága terítők, az értékes úrvacsorai kelyhek, a keresztelőkút, az aranyozott bronzcsillárok és az orgona – mind átkerültek a mai templomba.

1784. január 1-jén történt meg a templomszentelés Torkos József lelkész szolgálatával Zsolt 26,8 alapján: „Uram, szeretem a Te házadban való lakozást, és a Te dicsőséged hajlékának helyét”.

A templombelső

A templom azóta keveset változott. 1854-ben sekrestyével bővült. 1883-ban a fazsindelyt cseréppel váltották fel. Külső és belső formája a korszak protestáns templomépítészetének jellegzetes vonásait viseli: csarnok-templom, amelyet 8 hatalmas toszkán oszlop 3 hajóra bont; a középső hajó szélesebb, 7,5 méter, ez a középső tér magasabb a mellékhajóknál. Az oldalsó hajók fölé két szintben karzatot építettek.
A teremszerű megoldás a késő barokk protestáns templomok sajátossága. A téglalap alaprajzú épület hossza 36 méter, szélessége 24 méter. A templomban 2500 ülőhely található. A Magyarországi Evangélikus Egyház harmadik legnagyobb temploma Békéscsaba és Nyíregyháza után.

Harangok

A toronyban 4 harang lakik.

Hősök harang

Tömege: 3441 kg

Hangja: A⁰

Öntötték: Seltenhofer Frigyes és fiai (1926)

Béke harang

Tömege: 1751 kg

Hangja: C¹

Öntötték: Seltenhofer Frigyes és fiai (1926)

Hűség harang

Tömege: 1153 kg

Hangja: E¹

Öntötték: Seltenhofer Frigyes és fiai (1863)

Miatyánk harang

Tömege: 487 kg -

Hangja: Gisz¹/Asz¹

Öntötte: Szlezák László (1948)

Harangozási rend

Minden nap reggel 6, déli 12, és este 18 órakor a Miatyánk harang szólal meg. Vasárnap 8 órakor a Hűség harangja kondul meg az istentisztelet kezdetekor. 8.45-kor a Hősök nagyharang szól, hogy negyed óra múlva kezdődik az istentisztelet, majd 9.00-kor a Hűség+Béke harang szól az istentisztelet kezdetét jelezve. 10.00-kor pedig a Miatyánk+Hűség+Béke harang szólal meg az istentiszteletre.