Ugrás a tartalomhoz

„Európai parlamenti választások Magyarországon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
táblázat bővítése
62. sor: 62. sor:
|-
|-
| rowspan="3" |'''S&D'''
| rowspan="3" |'''S&D'''
| rowspan="3" |[[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|'''Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége''']]Korábban: Európai Szocialisták pártja csoport (PES)
| rowspan="3" |[[Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|'''Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége''']]<nowiki/>korábban: Európai Szocialisták pártja csoport (PES)
|[[Magyar Szocialista Párt]] (MSZP)
|[[Magyar Szocialista Párt]] (MSZP)
|9
|9

A lap 2022. április 25., 22:10-kori változata

Az európai parlamenti választásokra azért kerül sor, mert Magyarország európai uniós csatlakozása után képviselőket küldhet az Európai Parlamentbe (EP). Az első magyarországi EP-választás 2004. június 13-án zajlott 24 mandátumért, a következő 2009. június 7-én 22 mandátumért, majd 2014. május 25-én 21 mandátumért és 2019. május 26-án 21 mandátumért (a nizzai szerződésnek megfelelően).

A választás menete

A választás pártlistás arányos rendszerben történik (egy fordulóban), amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok/pártszövetségek indulhatnak rajta (azaz független jelöltek nem, azonb), a választási küszöb 5%. Az egész ország egyetlen többmandátumos választókerület. A választási rendszer zárt listás és az arányos mandátumelosztásra D'Hondt módszert alkalmazzák.[1]

Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 21 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában. Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba (frakciókba) tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból.

A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak.

A választójog

Minden magyar állampolgár, aki az országgyűlési választásokon is aktív választójoggal rendelkezik, szavazásra jogosult az Európai Parlamenti választásokon. Valamint minden olyan Európai Uniós állampolgár aki szavazati jogával Magyarország területén szeretne élni és rendelkezik érvényes lakóhellyel az országban.

Választási eredmények

Európai parlamenti képviselőcsoport (ciklus elején) Párt/szövetség Mandátumok Európai pártcsalád
Rövidítése Neve 2004 2009 2014 2019 Rövidítése Neve
EPP Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)korábban: Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED)

Fidesz tagsága: 2004-2021

Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1 - - -
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 12 - - - EPP Európai Néppártkorábban: Európai Néppárt (EPP) és Európai Demokraták (ED)

Fidesz tagsága: 2000-2021

FideszKDNP - 14 12 13
összesen 13 14 12 13
S&D Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségekorábban: Európai Szocialisták pártja csoport (PES) Magyar Szocialista Párt (MSZP) 9 4 2 1 PES Európai Szocialisták Pártja
Demokratikus Koalíció (DK) - - 2 4
összesen 9 4 4 5
Greens-EFA Zöldek/Európai Szabad Szövetség LMP - 0 1 0 EGP Európai Zöld Párt
EgyüttPM - - 1 -
összesen - 0 2 0
ECR Európai Konzervatívok és Reformisták Magyar Demokrata Fórum (MDF) - 1 - -
Renew Renew Europekorábban: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 2 0 - -
Momentum Mozgalom - - - 2 ALDE Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt
összesen 2 0 - 2
NI Függetlenek (Non-inscrits) Jobbik Magyarországért Mozgalom - 3 3 1 AENM Európai Nemzeti Mozgalmak SzövetségeJobbik tagsága: 2009–2016
Összes mandátum száma 24 22 21 21

További információk

Jegyzetek