Ugrás a tartalomhoz

„Finisterre-foki csata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: id:Pertempuran Tanjung Finisterre (1805); kozmetikai változtatások
a 1 link egyértelműsítés
 
(32 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
| kontextus =[[Fájl:Armoiries-Empire.jpg|35px]] [[Napóleoni háborúk]]
| kontextus =[[Fájl:Armoiries-Empire.jpg|35px]] [[Napóleoni háborúk]]
| helyszín = [[Finisterre-fok]], Galícia, [[Spanyolország]]
| helyszín = [[Finisterre-fok]], Galícia, [[Spanyolország]]
| dátum = [[1805]]. [[július 22]]
| dátum = [[1805]]. [[július 22.]]
| eredmény = angol győzelem
| eredmény = angol győzelem
| ok =
| ok =
11. sor: 11. sor:
| támadó = [[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]] [[Franciaország]]<br />[[Fájl:Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg|20px|broder]] [[Spanyolország]]
| támadó = [[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]] [[Franciaország]]<br />[[Fájl:Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg|20px|broder]] [[Spanyolország]]
| védekező = [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|20px]] [[Egyesült Királyság]]
| védekező = [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|20px]] [[Egyesült Királyság]]
| parancsnok1 = [[Fájl:Amiral villeneuve.jpg|150px]] <br />[[:en:Pierre-Charles Villeneuve|Pierre-Charles Villeneuve]][[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]]
| parancsnok1 = [[Fájl:Amiral villeneuve.jpg|150px]] <br />[[Pierre Charles Silvestre de Villeneuve]][[Fájl:Flag of France.svg|20px|border]]<br />[[Federico Carlos Gravina y Nápoli|Federico Gravina]]
| parancsnok2 = [[Fájl:Abbott, Robert Calder.jpg|150px]] <br />[[:en:Robert Calder|Robert Calder]] [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|20px]]
[[Fájl:Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg|20px|broder]] | parancsnok2 = [[Fájl:Abbott, Robert Calder.jpg|150px]] <br />[[:en:Robert Calder|Robert Calder]] [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|20px]]
| haderő1 = 14 [[Fájl:Flag of France.svg|30px|border]][[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]] ,<br />6 [[Fájl:Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg|30px|broder]] [[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]]
| haderő1 = 14 [[Fájl:Flag of France.svg|30px|border]][[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]] ,<br />6 [[Fájl:Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg|30px|broder]] [[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]]
| haderő2 = 15 [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|30px]] [[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]]
| haderő2 = 15 [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg|30px]] [[Fájl:Ardent class silhouette.png|30px]]
19. sor: 19. sor:
| egyéb =
| egyéb =
|}}
|}}
{{Harmadik koalíciós háború}}
{{Napóleon}}

{{Háború a 3. koalíció ellen}}
A '''Finisterre-foki csata''' [[1805]]. [[július 22.|július 22]]-én zajlott le Galicia mellett,a spanyol partoknál. [[:en:Robert Calder|Robert Calder]] angol [[admirális]] megakadályozta a [[:en:Pierre-Charles Villeneuve|Pierre-Charles Villeneuve]] francia tengernagy vezette francia-spanyol hajóhadat abban, hogy behajózzon a [[La Manche-csatorna|La Manche-csatornába]], és segítséget nyújtson Napóleon Anglia elleni inváziójához, a harmadik koalíció háborúinak idején.
A '''Finisterre-foki csata''' [[1805]]. [[július 22.|július 22]]-én zajlott le Galicia mellett, a spanyol partoknál a [[harmadik koalíciós háború]]ban. [[:en:Robert Calder|Robert Calder]] angol [[rendfokozat|admirális]] megakadályozta a [[Pierre Charles Silvestre de Villeneuve]] francia tengernagy vezette francia–spanyol hajóhadat abban, hogy behajózzon a [[La Manche|La Manche-csatornába]], és segítséget nyújtson [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] Anglia elleni inváziójához.

== Stratégiai előzmények ==
== Stratégiai előzmények ==
A törékeny 1802. évi [[amiens-i béke]] véget ért, amikor [[I. Napóleon|Bonaparte első konzul]] [[1803]]. május 18-án [[annexió|annektálta]] a [[Szárd Királyság|Szárd-Piemonti Királyság]] kontinentális területeit, [[Savoya|Savoyát]] és [[Piemont]]ot, és Anglia ismét hadba lépett Franciaország ellen. Bonaparte tábornok blokádot szervezett a szigetország ellen, [[Boulogne-i expedíció|inváziót tervezett]], a „ködös Albion” megszállására készült.
A törékeny 1802. évi [[amiens-i béke]] véget ért, amikor [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte első konzul]] [[1803]]. május 18-án [[annexió|annektálta]] a [[Szárd Királyság|Szárd-Piemonti Királyság]] kontinentális területeit, [[Savoyai Hercegség|Savoyát]] és [[Piemont]]ot, és Anglia ismét hadba lépett Franciaország ellen. Bonaparte tábornok blokádot szervezett a szigetország ellen és [[Boulogne-i expedíció|inváziót tervezett]] a „ködös Albion” megszállására.


[[1805]]-ben az francia „Anglia-Hadsereg” ''(„Armée d'Angleterre”)'' {{formatnum:150000}} fős erővel [[Boulogne-sur-Mer|Boulogne]]-ban táborozott. Ha ez a haderő átkelt volna a [[La Manche]] csatornán, valószínűleg könnyen legyőzhette volna a gyengén felszerelt és kiképzett brit hadsereget és milíciát. A terv szerint a francia flotta [[Toulon]] és [[Brest]] kikötőjénél kitör az angol blokádból, fenyegeti a [[Karib-térség|Nyugat-Indiákat]] és így szétzilálja a brit védelmet az [[Atlanti-óceán]] térségében. Az egyesült flotta [[Martinique]]-nél találkozik és visszakanyarodik Európa felé, szárazföldi erőket tesz ki [[Írország]]ban, és lázadást szít. Legyőzi a meggyengült brit őrjáratokat a Csatornán, és segít átszállítani az ''„Armée d'Angleterre”'' katonáit a [[Doveri-szoros]]ban.
[[1805]]-ben az francia „Anglia-Hadsereg” ''(„Armée d’Angleterre”)'' {{szám|150000}} fős erővel [[Boulogne-sur-Mer|Boulogne]]-ban táborozott. Ha ez a haderő átkelt volna a [[La Manche]] csatornán, valószínűleg könnyen legyőzhette volna a gyengén felszerelt és kiképzett brit hadsereget és milíciát. A terv szerint a francia flotta [[Toulon]] és [[Brest]] kikötőjénél kitör az angol blokádból, fenyegeti a [[Karib-térség|Nyugat-Indiákat]] és így szétzilálja a brit védelmet az [[Atlanti-óceán]] térségében. Az egyesült flotta [[Martinique]]-nél találkozik és visszakanyarodik Európa felé, szárazföldi erőket tesz ki [[Írország]]ban, és lázadást szít, majd legyőzi a meggyengült brit őrjáratokat a Csatornán és segít átszállítani a katonáit a [[Doveri-szoros]]on.


Villeneuve tengernagy [[1805]]. [[március 29.|március 29]]-én hajózott ki [[Toulon]]ból tizenegy [[sorhajó]]val, hat [[fregatt]]al és két [[brigg]]el. Kikerülte [[Horatio Nelson|Nelson admirális]] blokádot alkotó hajóit és [[április 8.|április 8]]-án áthajózott a [[Gibraltári-szoros]]on. [[Cádiz]]-nál áttört a brit őrhajókon és hat spanyol sorhajót csatolt flottájához. Az egyesült hajóhad elindult a [[Karibi-térség]] felé és [[május 12.|május 12]]-én elérte [[Martinique]]-ot. Nelson a [[Földközi-tenger]]en tartózkodott, a nyugati szél miatt egészen [[1805]]. [[május 7]]-ig nem tudott átkelni a szoroson. A brit flotta tíz hajója [[június 4.|június 4]]-én érte el [[Antigua|Antiguát]]. Villeneuve admirális Martinique-nél [[Honoré Joseph Antoine Ganteaume|Ganteaume admirális]] bresti flottáját várta, de az nem tudott áttörni a brit blokádon. Tisztjei kérésére az admirális megtámadta a brit gyarmatot, visszafoglalta [[Diamond Rock]] erődjét, és [[június 4.|június 4]]-én elhagyta Martinique-ot. [[Június 7.|Június 7]]-én egy elfogott brit kereskedőtől megtudta, hogy Nelson megérkezett Antiguához, ezért Villeneuve [[június 11.|június 11]]-én visszaindult Európa felé anélkül, hogy eredetileg kitűzött hadicéljai közül bármelyiket is elérte volna.
Villeneuve tengernagy [[1805]]. [[március 29.|március 29-én]] hajózott ki [[Toulon]]ból tizenegy [[sorhajó]]val, hat [[fregatt]]al és két [[brigg (hajó)|brigg]]el. Kikerülte [[Horatio Nelson|Nelson admirális]] blokádot alkotó hajóit és [[április 8.|április 8-án]] áthajózott a [[Gibraltári-szoros]]on. [[Cádiz]]-nál áttört a brit őrhajókon és hat spanyol sorhajót csatolt flottájához. Az egyesült hajóhad elindult a [[Karib-térség]] felé és [[május 12.|május 12]]-én elérte [[Martinique]]-ot. Nelson a [[Földközi-tenger]]en tartózkodott, a nyugati szél miatt egészen [[1805]]. [[május 7.|május 7]]-ig nem tudott átkelni a szoroson. A brit flotta tíz hajója [[június 4.|június 4-én]] érte el [[Antigua (sziget)|Antiguát]]. Villeneuve admirális Martinique-nél [[Honoré Joseph Antoine Ganteaume|Ganteaume admirális]] bresti flottáját várta, de az nem tudott áttörni a brit blokádon. Tisztjei kérésére az admirális megtámadta a brit gyarmatot, visszafoglalta [[Diamond Rock]] erődjét, és [[június 4.|június 4-én]] elhagyta Martinique-ot. [[Június 7.|Június 7-én]] egy elfogott brit kereskedőtől megtudta, hogy Nelson megérkezett Antiguához, ezért Villeneuve [[június 11.|június 11-én]] visszaindult Európa felé anélkül, hogy eredetileg kitűzött hadicéljai közül bármelyiket is elérte volna.


Az [[Antillák]] előtt elhaladva a francia–spanyol flotta belefutott egy 5 millió [[Francia frank|frank]] értéket szállító brit konvojba, amelynek védőkíséretét a 28 ágyús ''HMS Barbadoes'' [[fregatt]] és a ''HMS Netley'' [[naszád]] biztosította. Villeneuve tengernagy két francia fregatt-tal és a 80 ágyús spanyol ''Argonautával'' üldözőbe vett őket, és az összes hajót elfogta, csak egyik kísérő hajó menekült el.
Az [[Antillák]] előtt elhaladva a francia–spanyol flotta belefutott egy 5 millió [[Francia frank|frank]] értéket szállító brit konvojba, amelynek védőkíséretét a 28 ágyús ''HMS Barbadoes'' [[fregatt]] és a ''HMS Netley'' [[naszád]] biztosította. Villeneuve tengernagy két francia fregatt-tal és a 80 ágyús spanyol ''Argonautával'' üldözőbe vett őket, és az összes hajót elfogta, csak egy kísérő hajó menekült el.


== A csata ==
== A csata ==
A francia flotta visszatérésének híre [[július 19.|július 19]]-én érte el [[:en:Robert Calder|Robert Calder]] altengernagyot. Parancsba adta [[:en:Rochefort|Rochefort]] és [[:en:Ferrol|Ferrol]] kikötőjének blokádját és a Finisterre-fokhoz hajózott, hogy feltartóztassa Villeneuve-t. Július 22-én 11 órakor észlelték először a másik hajóhadat.
A francia flotta visszatérésének híre [[július 19.|július 19]]-én érte el [[Robert Calder]] altengernagyot. Parancsba adta [[Rochefort]] és [[Ferrol (Spanyolország)|Ferrol]] kikötőjének blokádját és a Finisterre-fokhoz hajózott, hogy feltartóztassa Villeneuve-t. Július 22-én 11 órakor észlelték először a másik hajóhadat.


Néhány órás dél-nyugati manőverezés után az angol flotta kezdte meg a támadást 17.15-kor a ''Hero'' (Alan Hyde Gardner kapitány) vezetésével, lecsapott a francia-spanyol csata-vonalra. A rossz látási viszonyok miatt a csata zűrzavarba fulladt. Este nyolc körül a Firme-t és a San Rafaëlt megadta magát és az angolok elfoglalták. Calder 20. 25-kor jelezte, hogy aznapra befejezték a harcot, másnap akarta folytatni a csatát. A halovány fényben és az általános zűrzavarban néhány hajó még pár órán keresztül folytatta a tüzelést.
Néhány órás délnyugati manőverezés után az angol flotta kezdte meg a támadást 17:15-kor a ''Hero'' (Alan Hyde Gardner kapitány) vezetésével, lecsapott a francia–spanyol csatavonalra. A rossz látási viszonyok miatt a csata zűrzavarba fulladt. Este nyolc körül a Firme és a San Rafaël megadta magát, ezeket az angolok elfoglalták. Calder 20:25-kor jelezte, hogy aznapra befejezték a harcot, másnap akarta folytatni a csatát. A halovány fényben és az általános zűrzavarban néhány hajó még pár órán keresztül folytatta a tüzelést.


Július 23-án a két hajóhad már 27&nbsp;km-re távolodott egymástól. Calder ekkor már vonakodott egy második támadástól, idejében észrevette a különbségeket; meg kellett védenie a két súlyosan sérült hajóját a Windsor Castle-t és a Malta-t. Volt lehetősége, hogy megszemlélje a blokád alá vont flottát Rochefort és Ferro kikötőjénél,rájött ha az kihajózik és egyesül Villeneuve flottájával, az rá nagy veszélyt jelentene. Így felhagyott a támadással és észak-keleti irányba indult.
Július 23-án a két hajóhad már 27&nbsp;km-re távolodott egymástól. Calder ekkor már vonakodott egy második támadástól, idejében észrevette a különbségeket; meg kellett védenie a két súlyosan sérült hajóját a Windsor Castle-t és a Malta-t. Volt lehetősége, hogy megszemlélje a blokád alá vont flottát Rochefort és Ferro kikötőjénél, rájött ha az kihajózik és egyesül Villeneuve flottájával, az rá nagy veszélyt jelentene. Így felhagyott a támadással és északkeleti irányba indult.


Villeneuve jelentése szerint először ő akart támadni, de a nagyon gyenge szél egész nap hátráltatta az angolokhoz közeledését, és nem kockáztatott meg egy támadást a nap későbbi felében. Július 24-én megfordult a szél a francia-spanyol flottának kedvezve az angolok irányába kezdett fújni - ideális pozíció a támadásra -, de a támadás helyett a francia admirális délre fordult. Amikor augusztus elsején [[A Coruña|La Coruña]]-ba ért, megkapta Napóleon parancsát, hogy azonnal induljon Brest és Boulogne felé, de annak az álhírnek bedőlve, hogy az angol flotta főereje a [[:en:Bay of Biscay|Vizcaya-i öböl]]ben tartózkodik visszatért Cádiz-ba, augusztus 21-én érte el a kikötőt.
Villeneuve jelentése szerint először ő akart támadni, de a nagyon gyenge szél egész nap hátráltatta az angolokhoz közeledését, és nem kockáztatott meg egy támadást a nap későbbi felében. Július 24-én megfordult a szél, amely a francia–spanyol flottának kedvezve az angolok irányába kezdett fújni ideális pozíció a támadásra , de a támadás helyett a francia admirális délre fordult. Amikor augusztus elsején [[A Coruña|La Coruña]]-ba ért, megkapta Napóleon parancsát, hogy azonnal induljon Brest és Boulogne felé, de annak az álhírnek bedőlve, hogy az angol flotta főereje a [[Vizcayai-öböl]]ben tartózkodik visszatért [[Cádiz]]ba, augusztus 21-én érte el a kikötőt.


== Következmények ==
== Következmények ==
A csata az angolok győzelmét hozta: 15 angol hajó megfutamított 20 francia-spanyol hajót és két spanyol hajót ráadásul el is foglalt. Az angol veszteség 39 halott tiszt és matróz; 159 sebesült; a francia-spanyol veszteség: 476 halott vagy sebesült tiszt és matróz. A legfontosabb azonban az a tény, hogy Villeneuve nem volt képes Írországban senkit partra tenni és az invázióra készülő francia sereg hiába várta Boulogne-ban.
A csata az angolok győzelmét hozta: 15 angol hajó megfutamított 20 francia–spanyol hajót, és két spanyol hajót ráadásul el is foglalt. Az angol veszteség 39 halott tiszt és matróz; 159 sebesült; a francia–spanyol veszteség: 476 halott vagy sebesült tiszt és matróz. A legfontosabb azonban az a tény, hogy Villeneuve nem volt képes Írországban senkit partra tenni, és az invázióra készülő francia sereg hiába várta Boulogne-ban.


Az angol közvélemény és az [[Admiralitás]] nem látta világosan a helyzetet. Calver leváltották a parancsnoki tisztségéből, sikertelennek nyilvánították július 23-24-i tevékenységét és szigorú megrovásban részesítették. Soha többé nem szolgált tengeren.
Az angol közvélemény és az [[Admiralitás]] nem látta világosan a helyzetet. Calvert leváltották parancsnoki tisztségéből, sikertelennek nyilvánították július 23–24-ei tevékenységét és szigorú megrovásban részesítették. Soha többé nem szolgált tengeren.


Napóleon alaposan csalódott az eredményben, feladta Anglia elfoglalásának tervét, a ''Armée d'Angleterre''-t, átnevezte ''Grande Armée''-re és augusztus 27-én elhagyta Boulogne-t, számítva egy orosz és osztrák támadásra. Néhány héttel a csata után ezt írta: "''Gravina<ref>[[:en:Federico Carlos Gravina y Nápoli|Gravina spanyol admirális]]</ref> a támadás és győzelem géniusza. Ha Villeneuve is az ő képességeivel bírna, a Finisterre-i csata teljes győzelem lett volna.''"
[[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] alaposan csalódott az eredményben, feladta Anglia elfoglalásának tervét, a ''Armée d’Angleterre''-t átnevezte ''Grande Armée''-re, és augusztus 27-én elhagyta Boulogne-t, számítva egy orosz és osztrák támadásra. Néhány héttel a csata után ezt írta: ''„Gravina<ref>[[:en:Federico Carlos Gravina y Nápoli|Gravina spanyol admirális]]</ref> a támadás és győzelem géniusza. Ha Villeneuve is az ő képességeivel bírna, a finisterre-i csata teljes győzelem lett volna.''


Villeneuve Cádizban maradt így elkerülte a francia flotta pusztulását a [[trafalgari csata|trafalgari csatában]] [[október 21.|október 21]]-én.
Villeneuve Cádizban maradt, majd később kihajózott az egyesített francia–spanyol flottával, amely során megvívni kényszerült a katasztrofális vereségbe torkolló [[trafalgari csata|trafalgari csatát]] [[október 21.|október 21]]-én.


== Résztvevő erők ==
== Részt vevő erők ==
=== Az angol flotta ===
=== Az angol flotta ===
* Caldernek 15 [[sorhajó]]ja volt ([[:en:HMS Prince of Wales (1794)|''Prince of Wales'']], [[:en:HMS Glory (1788)|''Glory'']], [[:en:HMS Barfleur (1768)|''Barfleur'']], [[:en:HMS Windsor Castle (1790)|''Windsor Castle'']], [[:en:HMS Malta (1800)|''Malta'']], [[:en:HMS Thunderer (1783)|''Thunderer'']], [[:en:HMS Hero (1803)|''Hero'']], [[:en:HMS Repulse (1803)|''Repulse'']], [[:en:HMS Defiance (1783)|''Defiance'']], [[:en:HMS Ajax (1798)|''Ajax'']], [[:en:HMS Warrior (1781)|''Warrior'']], [[:en:HMS Dragon (1798)|''Dragon'']], [[:en:HMS Triumph (1764)|''Triumph'']], [[:en:HMS Agamemnon (1781)|''Agamemnon'']], és a [[:en:HMS Raisonnable (1768)|''Raisonnable'']]), két [[fregatt]] ([[:en:HMS Egyptienne (1801)|''Egyptienne'']] és [[:en:HMS Sirius (1797)|''Sirius'']]), és két kisebb hajó.
* Caldernek 15 [[sorhajó]]ja volt ''([[HMS Prince of Wales]], [[HMS Glory]], [[HMS Barfleur]], [[HMS Windsor Castle]], [[HMS Malta]], [[HMS Thunderer (1783)]], [[HMS Hero]], [[HMS Repulse]], [[HMS Defiance]], [[HMS Ajax (1798)]], [[HMS Warrior]], [[HMS Dragon]], [[HMS Triumph]], [[HMS Agamemnon]] és a [[HMS Raisonnable]])'', két [[fregatt]] ''([[HMS Egyptienne]] és [[HMS Sirius]])'' és két kisebb hajó.


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
61. sor: 62. sor:
!<small>Sebesült</small>
!<small>Sebesült</small>
!Vitorlázat
!Vitorlázat
!Árbóc
!Árboc
!Törzs és egyebek
!Törzs és egyebek
|-
|-
|''Hero'' (74), Capt. [[:en:Alan Hyde Gardner, 2nd Baron Gardner|Alan Hyde Gardner]]
|''Hero'' (74), Capt. [[Alan Hyde Gardner]]
|1
|1
|4
|4
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Előárboc és árboc komoly károk
|Előárbóc és árbóc komoly károk
|néhány lövés a vízvonalnál
|néhány lövés a vízvonalnál
|-
|-
|''Ajax'' (74), Capt. [[:en:William Brown (Royal Navy officer)|William Brown]]
|''Ajax'' (74), Capt. [[William Brown]]
|2
|2
|16
|16
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Csúcsvitorla árboc
|Csúcsvitorla árbóc
|Ágyúrobbanás miatt ütegkárok
|Ágyúrobbanás miatt ütegkárok
|-
|-
|''Triumph'' (74), Capt. Henry Inman
|''Triumph'' (74), kapitány Henry Inman
|5
|5
|6
|6
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Csúcsvitorla árboc
|Csúcsvitorla árbóc
|Két leszerelt ágyú
|Két leszerelt ágyú
|-
|-
|''Barfleur'' (98), Capt. George Martin
|''Barfleur'' (98), kapitány George Martin
|3
|3
|7
|7
|Elő árboc és elővitorla
|Elő árbóc és elővitorla
|
|
|
|
|-
|-
|''Agamemnon'' (64), Capt. [[:en:John Harvey (Royal Navy admiral)|John Harvey]]
|''Agamemnon'' (64), kapitány [[John Harvey]]
|0
|0
|3
|3
99. sor: 100. sor:
|
|
|-
|-
|''Windsor Castle'' (98), Capt. C. Boyles
|''Windsor Castle'' (98), kapitány C. Boyles
|10
|10
|35
|35
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Teljes [[árboc]] törött
|Teljes [[árbóc]] törött
|
|
|-
|-
|''Defiance'' (74), Capt. [[:en:Philip Charles Durham|Philip Durham]]
|''Defiance'' (74), kapitány [[Philip Durham]]
|1
|1
|7
|7
113. sor: 114. sor:
|
|
|-
|-
|''Prince of Wales'' (98), Flagship of Adm. Calder, Capt. W. Cumming
|''Prince of Wales'' (98), Calder admirális zászlóshajója, kapitány W. Cumming
|3
|3
|20
|20
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Előárboc,, középső árboc csúcsvitorla és főárboc
|Előárbóc,, középső árbóc csúcsvitorla és főárbóc
|A kormánylapát teljesen darabokra tört
|A kormánylapát teljesen darabokra tört
|-
|-
|''Repulse'' (64), Capt. the Honourable Arthur Keye-Legge
|''Repulse'' (64), kapitány Hon. Arthur Keye-Legge
|0
|0
|4
|4
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Előárbóc
|Előárboc
|
|
|-
|-
|''Raisonnable'' (64), Capt. [[:en:Josias Rowley|Josias Rowley]]
|''Raisonnable'' (64), kapitány [[Josias Rowley]]
|1
|1
|1
|1
134. sor: 135. sor:
|
|
|-
|-
|''Dragon'' (74), Capt. Edward Griffith
|''Dragon'' (74), kapitány Edward Griffith
|0
|0
|4
|4
141. sor: 142. sor:
|
|
|-
|-
|''Glory'' (98), Flagship of Rear-Adm. Sir [[:en:Charles Stirling|Charles Stirling]], Capt. Samuel Warren
|''Glory'' (98), Sir [[Charles Stirling]] ellentengernagy zászlóshajója, kapitány Samuel Warren
|1
|1
|1
|1
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Előárboc rúd
|Előárbóc rúd
|
|
|-
|-
|''Warrior'' (74), Capt. S. Hood Linzee
|''Warrior'' (74), kapitány S. Hood Linzee
|0
|0
|0
|0
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Néhány árboc
|Néhány árbóc
|Jobb oldali támoszlop
|Jobb oldali támoszlop
|-
|-
|''Thunderer'' (74), Capt. William Lechmere
|''Thunderer'' (74), kapitány William Lechmere
|7
|7
|11
|11
162. sor: 163. sor:
|Különböző lövésnyomok
|Különböző lövésnyomok
|-
|-
|''Malta'' (80), Capt. E. Buller
|''Malta'' (80), kapitány E. Buller
|5
|5
|40
|40
|Nagyon szakadt
|Nagyon szakadt
|Hosszabb rudazat és minden árboc
|Hosszabb rudazat és minden árbóc
|
|
|}
|}
[[Fájl:Thunderer.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Thunderer]]
[[Fájl:Thunderer.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Thunderer]]
[[Fájl:Le Bucentaure Anonymous.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Le Bucentaure]]
[[Fájl:Le Bucentaure Anonymous.jpg|150px|bélyegkép|balra|A Le Bucentaure]]
=== A francia-spanyol flotta ===
=== A francia–spanyol flotta ===
Villeneuve 20 [[sorhajó]]val rendelkezett (hat spanyol hajó: [[:en:Spanish ship Argonauta|''Argonauta'']], [[:en:Spanish ship Terrible|''Terrible'']], [[:en:Spanish ship America|''America'']], [[:en:Spanish ship Espana|''Espana'']], [[:en:Spanish ship San Rafaël|''San Rafaël'']], [[:en:Spanish ship Firme|''Firme'']]; tizennégy francia : [[:en:French ship Pluton (1804)|''Pluton'']], [[:en:French ship Mont-Blanc (1791)|''Mont Blanc'']], [[:en:French ship Atlas|''Atlas'']], HMS|Berwick|1775|2, [[:en:French ship Neptune|''Neptune'']], [[:en:French ship Bucentaure (1804)|''Bucentaure'']], [[:en:French ship Formidable (1795)|''Formidable'']], [[:en:French ship Intrépide|''Intrépide'']], [[:en:French ship Scipion|''Scipion'']], [[:en:French ship Swiftsure|''Swiftsure'']], [[:en:French ship Indomptable (1789)|''Indomptable'']], [[:en:French ship Aigle|''Aigle'']], [[:en:French ship Achille (1803)|''Achille'']], és [[:en:French ship Algésiras|''Algésiras'']]) hét [[fregatt]], és két [[brig]].
Villeneuve 20 [[sorhajó]]val rendelkezett (hat spanyol hajó: ''[[Argonauta]], [[Terrible]], [[America (hajó)|America]], [[España]], [[San Rafaël]], [[Firme]];'' tizennégy francia hajó: ''[[Pluton]], [[Mont Blanc (hajó)|Mont Blanc]], [[Atlas (hajó)|Atlas]], [[Neptune (hajó)|Neptune]], [[Bucentaure]], [[Formidable (hajó)|Formidable]], [[Intrépide]], [[Scipion]], [[Swiftsure]], [[Indomptable]], [[Aigle]], [[Achille (hajó)|Achille]]'' és ''[[Algésiras (hajó)|Algésiras]])''; hét [[fregatt]] és két [[brigg (hajó)|brigg]].


(Juan Ramón Viana Villavicencio szerint)
(Juan Ramón Viana Villavicencio szerint)
183. sor: 184. sor:
!<small>Sebesült</small>
!<small>Sebesült</small>
!Vitorlázat
!Vitorlázat
!Árbóc
!Árboc
!Törzs és egyebek
!Törzs és egyebek
|-
|-
|'''''Argonauta''''' (80), [[:en:Don Federico Carlos|Federico Gravina]] altengernagy zászlóshajója, Rafael de Hore zászlós kapitány
|'''''Argonauta''''' (80), [[Federico Carlos Gravina y Nápoli|Federico Gravina]] altengernagy zászlóshajója, parancsnok Rafael de Hore
|6
|6
|5
|5
|hátsó és előárboc
|hátsó és előárbóc
|hajóorr él leszakadt
|hajóorr él leszakadt
|
|
|-
|-
|'''''Terrible''''' (74), Commander Francisco Vázquez de Mondragón
|'''''Terrible''''' (74), parancsnok [[Francisco Vázquez de Mondragón]]
|1
|1
|7
|7
200. sor: 201. sor:
|
|
|-
|-
|'''''América''''' (64), Comm. Juan Darrac
|'''''América''''' (64), parancsnok [[Juan Darrac]]
|5
|5
|13
|13
|Minden árboc szitává lőve
|Minden árbóc megsemmisítve
|60 találat
|60 találat
|
|
|-
|-
|'''''España''''' (64), Comm. Bernardo Muñoz
|'''''España''''' (64), parancsnok [[Bernardo Muñoz]]
|5
|5
|23
|23
214. sor: 215. sor:
|A kormánylapát részben letört, számos kár a hajótesten
|A kormánylapát részben letört, számos kár a hajótesten
|-
|-
|'''''San Rafael''''' (80), Comm. Francisco de Montes (elfoglalva)
|'''''San Rafael''''' (80), parancsnok [[Francisco de Montes]] (elfoglalva)
|41
|41
|97
|97
221. sor: 222. sor:
|Szétlőve
|Szétlőve
|-
|-
|'''''Firme''''' (74), Comm. Rafael de Villavicencio (elfoglalva)
|'''''Firme''''' (74), parancsnok [[Rafael de Villavicencio]] (elfoglalva)
|35
|35
|60
|60
228. sor: 229. sor:
|Szétlőve
|Szétlőve
|-
|-
|''[[:en:French ship Pluton (1804)|Pluton]]'' (74), Comm. [[:en:Julien Cosmao|Cosmao-Kerjulien]]
|''[[Pluton (hajó)|Pluton]]'' (74), parancsnok [[Julien Cosmao-Kerjulien]]
|14
|14
|24
|24
235. sor: 236. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Mont-Blanc (1791)|Mont-Blanc]]'' (74), Comm. La Villegris
|''[[Mont-Blanc (hajó)|Mont-Blanc]]'' (74), parancsnok [[Guillaume-Jean-Noël de Lavillegris]]
|5
|5
|16
|16
242. sor: 243. sor:
|
|
|-
|-
|''Atlas'' (74)
|''Atlas'' (74), parancsnok [[Pierre-Nicolas Rolland]], megsebesült
|15
|15
|52
|52
|
|A parancsnok elesett
|
|
|
|
|-
|-
|HMS|Berwick|1775|2 (74), Comm. Camas
|HMS|Berwick|1775|2 (74), parancsnok [[Jean-Gilles Filhol de Camas]]
|3
|3
|11
|11
256. sor: 257. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Neptune|Neptune]]'' (80), Comm. Maistral
|''[[Neptune (hajó)|Neptune]]'' (80), parancsnok [[Esprit-Tranquille Maistral]]
|3
|3
|9
|9
263. sor: 264. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Bucentaure (1804)|Bucentaure]]'' (80), Villeneuve admirális zászlóshajója
|''[[Bucentaure (hajó, 1804)|Bucentaure]]'' (80), Villeneuve admirális zászlóshajója, parancsnok [[Jean-Jacques Magendie]]
|5
|5
|5
|5
270. sor: 271. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Formidable (1795)|Formidable]]'' (80), [[:en:Pierre Dumanoir le Pelley|Dumanoir altengernagy]] zászlóshajója, Comm. Letellier
|''[[Formidable (hajó, 1795)|Formidable]]'' (80), [[Pierre Dumanoir le Pelley]] [[altengernagy]] zászlóshajója, parancsnok [[Letellier]]
|6
|6
|8
|8
277. sor: 278. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Intrépide|Intrépide]]'' (74), Comm. Ifernet
|''[[Intrépide]]'' (74), parancsnok [[Louis-Antoine-Cyprien Infernet]]
|7
|7
|9
|9
284. sor: 285. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Scipion|Scipion]]'' (74), Comm. Berenguer
|''[[Scipion (hajó)|Scipion]]'' (74), parancsnok [[Charles Berenguer]]
|0
|0
|0
|0
291. sor: 292. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Swiftsure|Swiftsure]]'' (74), Comm. Villemadrin
|''[[Swiftsure]]'' (74), parancsnok [[Charles-Eusèbe Lhospitalier de la Villemadrin]]
|0
|0
|0
|0
298. sor: 299. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Indomptable (1789)|Indomptable]]'' (80), Comm. Hubert
|''[[Indomptable (hajó)|Indomptable]]'' (80), parancsnok [[Jean Joseph Hubert]]
|1
|1
|1
|1
305. sor: 306. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Aigle|Aigle]]'' (74), Comm. Gourrege
|''[[Aigle (hajó)|Aigle]]'' (74), parancsnok [[Pierre-Paulin Gourrège]]
|6
|6
|0
|0
312. sor: 313. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Achille (1803)|Achille]]'' (74), Comm. Nieport
|''[[Achille (hajó, 1803)|Achille]]'' (74), parancsnok [[Louis-Gabriel Deniéport]]
|0
|0
|0
|0
319. sor: 320. sor:
|
|
|-
|-
|''[[:en:French ship Algésiras|Algésiras]]'' (74), Magon altengernagy zászlóshajója, Comm. Brouard
|''[[Algésiras (hajó)|Algésiras]]'' (74), [[Charles René Magon de Médine]] altengernagy zászlóshajója, parancsnok [[Gabriel-Auguste Brouard]]
|0
|0
|0
|0
326. sor: 327. sor:
|
|
|}
|}

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Battle of Cape Finisterre (1805)}}
* {{fordítás|en|Battle of Cape Finisterre (1805)}}


{{Koalíciós háborúk 1792–1815}}
{{Koalíciós háborúk 1792–1815}}
{{Portál|Napóleon| }}
{{Napóleon}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Napóleon|-|hadtudomány|i }}
{{Portál|történelem||Franciaország|-}}


[[Kategória:Tengeri csaták]]
[[Kategória:Tengeri csaták]]
[[Kategória:A napóleoni háborúk csatái]]
[[Kategória:1805]]
[[Kategória:Franciaország csatái a napóleoni háborúkban]]

[[Kategória:Spanyolország csatái]]
[[en:Battle of Cape Finisterre (1805)]]
[[Kategória:Nagy-Britannia csatái a napóleoni háborúkban]]
[[de:Schlacht bei Kap Finisterre (1805)]]
[[Kategória:Oroszország csatái a napóleoni háborúkban]]
[[es:Batalla del Cabo Finisterre]]
[[Kategória:A harmadik koalíciós háború csatái]]
[[fr:Bataille du cap Finisterre (1805)]]
[[he:קרב כף פיניסטרה]]
[[id:Pertempuran Tanjung Finisterre (1805)]]
[[it:Battaglia di Capo Finisterre]]
[[ja:フィニステレ岬の海戦]]
[[pl:III bitwa morska pod Finisterre]]

A lap jelenlegi, 2024. február 4., 19:47-kori változata

Finisterre-foki csata
Napóleoni háborúk
Finisterre-fok
Finisterre-fok
Dátum1805. július 22.
HelyszínFinisterre-fok, Galícia, Spanyolország
Eredményangol győzelem
Harcoló felek
Franciaország
broder Spanyolország
Egyesült Királyság
Parancsnokok

Pierre Charles Silvestre de Villeneuve
Federico Gravina broder

Robert Calder
Haderők
14 ,
6 broder
15
Veszteségek
476 halott vagy sebesült,
800 spanyol megadta magát,
2 spanyol hajó elfoglalva
39 halott,
159 sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Finisterre-foki csata témájú médiaállományokat.


A Finisterre-foki csata 1805. július 22-én zajlott le Galicia mellett, a spanyol partoknál a harmadik koalíciós háborúban. Robert Calder angol admirális megakadályozta a Pierre Charles Silvestre de Villeneuve francia tengernagy vezette francia–spanyol hajóhadat abban, hogy behajózzon a La Manche-csatornába, és segítséget nyújtson Napóleon Anglia elleni inváziójához.

Stratégiai előzmények[szerkesztés]

A törékeny 1802. évi amiens-i béke véget ért, amikor Bonaparte első konzul 1803. május 18-án annektálta a Szárd-Piemonti Királyság kontinentális területeit, Savoyát és Piemontot, és Anglia ismét hadba lépett Franciaország ellen. Bonaparte tábornok blokádot szervezett a szigetország ellen és inváziót tervezett a „ködös Albion” megszállására.

1805-ben az francia „Anglia-Hadsereg” („Armée d’Angleterre”) 150 000 fős erővel Boulogne-ban táborozott. Ha ez a haderő átkelt volna a La Manche csatornán, valószínűleg könnyen legyőzhette volna a gyengén felszerelt és kiképzett brit hadsereget és milíciát. A terv szerint a francia flotta Toulon és Brest kikötőjénél kitör az angol blokádból, fenyegeti a Nyugat-Indiákat és így szétzilálja a brit védelmet az Atlanti-óceán térségében. Az egyesült flotta Martinique-nél találkozik és visszakanyarodik Európa felé, szárazföldi erőket tesz ki Írországban, és lázadást szít, majd legyőzi a meggyengült brit őrjáratokat a Csatornán és segít átszállítani a katonáit a Doveri-szoroson.

Villeneuve tengernagy 1805. március 29-én hajózott ki Toulonból tizenegy sorhajóval, hat fregattal és két briggel. Kikerülte Nelson admirális blokádot alkotó hajóit és április 8-án áthajózott a Gibraltári-szoroson. Cádiz-nál áttört a brit őrhajókon és hat spanyol sorhajót csatolt flottájához. Az egyesült hajóhad elindult a Karib-térség felé és május 12-én elérte Martinique-ot. Nelson a Földközi-tengeren tartózkodott, a nyugati szél miatt egészen 1805. május 7-ig nem tudott átkelni a szoroson. A brit flotta tíz hajója június 4-én érte el Antiguát. Villeneuve admirális Martinique-nél Ganteaume admirális bresti flottáját várta, de az nem tudott áttörni a brit blokádon. Tisztjei kérésére az admirális megtámadta a brit gyarmatot, visszafoglalta Diamond Rock erődjét, és június 4-én elhagyta Martinique-ot. Június 7-én egy elfogott brit kereskedőtől megtudta, hogy Nelson megérkezett Antiguához, ezért Villeneuve június 11-én visszaindult Európa felé anélkül, hogy eredetileg kitűzött hadicéljai közül bármelyiket is elérte volna.

Az Antillák előtt elhaladva a francia–spanyol flotta belefutott egy 5 millió frank értéket szállító brit konvojba, amelynek védőkíséretét a 28 ágyús HMS Barbadoes fregatt és a HMS Netley naszád biztosította. Villeneuve tengernagy két francia fregatt-tal és a 80 ágyús spanyol Argonautával üldözőbe vett őket, és az összes hajót elfogta, csak egy kísérő hajó menekült el.

A csata[szerkesztés]

A francia flotta visszatérésének híre július 19-én érte el Robert Calder altengernagyot. Parancsba adta Rochefort és Ferrol kikötőjének blokádját és a Finisterre-fokhoz hajózott, hogy feltartóztassa Villeneuve-t. Július 22-én 11 órakor észlelték először a másik hajóhadat.

Néhány órás délnyugati manőverezés után az angol flotta kezdte meg a támadást 17:15-kor a Hero (Alan Hyde Gardner kapitány) vezetésével, lecsapott a francia–spanyol csatavonalra. A rossz látási viszonyok miatt a csata zűrzavarba fulladt. Este nyolc körül a Firme és a San Rafaël megadta magát, ezeket az angolok elfoglalták. Calder 20:25-kor jelezte, hogy aznapra befejezték a harcot, másnap akarta folytatni a csatát. A halovány fényben és az általános zűrzavarban néhány hajó még pár órán keresztül folytatta a tüzelést.

Július 23-án a két hajóhad már 27 km-re távolodott egymástól. Calder ekkor már vonakodott egy második támadástól, idejében észrevette a különbségeket; meg kellett védenie a két súlyosan sérült hajóját a Windsor Castle-t és a Malta-t. Volt lehetősége, hogy megszemlélje a blokád alá vont flottát Rochefort és Ferro kikötőjénél, rájött ha az kihajózik és egyesül Villeneuve flottájával, az rá nagy veszélyt jelentene. Így felhagyott a támadással és északkeleti irányba indult.

Villeneuve jelentése szerint először ő akart támadni, de a nagyon gyenge szél egész nap hátráltatta az angolokhoz közeledését, és nem kockáztatott meg egy támadást a nap későbbi felében. Július 24-én megfordult a szél, amely a francia–spanyol flottának kedvezve az angolok irányába kezdett fújni – ideális pozíció a támadásra –, de a támadás helyett a francia admirális délre fordult. Amikor augusztus elsején La Coruña-ba ért, megkapta Napóleon parancsát, hogy azonnal induljon Brest és Boulogne felé, de annak az álhírnek bedőlve, hogy az angol flotta főereje a Vizcayai-öbölben tartózkodik visszatért Cádizba, augusztus 21-én érte el a kikötőt.

Következmények[szerkesztés]

A csata az angolok győzelmét hozta: 15 angol hajó megfutamított 20 francia–spanyol hajót, és két spanyol hajót ráadásul el is foglalt. Az angol veszteség 39 halott tiszt és matróz; 159 sebesült; a francia–spanyol veszteség: 476 halott vagy sebesült tiszt és matróz. A legfontosabb azonban az a tény, hogy Villeneuve nem volt képes Írországban senkit partra tenni, és az invázióra készülő francia sereg hiába várta Boulogne-ban.

Az angol közvélemény és az Admiralitás nem látta világosan a helyzetet. Calvert leváltották parancsnoki tisztségéből, sikertelennek nyilvánították július 23–24-ei tevékenységét és szigorú megrovásban részesítették. Soha többé nem szolgált tengeren.

Napóleon alaposan csalódott az eredményben, feladta Anglia elfoglalásának tervét, a Armée d’Angleterre-t átnevezte Grande Armée-re, és augusztus 27-én elhagyta Boulogne-t, számítva egy orosz és osztrák támadásra. Néhány héttel a csata után ezt írta: „Gravina[1] a támadás és győzelem géniusza. Ha Villeneuve is az ő képességeivel bírna, a finisterre-i csata teljes győzelem lett volna.”

Villeneuve Cádizban maradt, majd később kihajózott az egyesített francia–spanyol flottával, amely során megvívni kényszerült a katasztrofális vereségbe torkolló trafalgari csatát október 21-én.

Részt vevő erők[szerkesztés]

Az angol flotta[szerkesztés]

Hajó Veszteségek Károk
Halott Sebesült Vitorlázat Árbóc Törzs és egyebek
Hero (74), Capt. Alan Hyde Gardner 1 4 Nagyon szakadt Előárbóc és árbóc komoly károk néhány lövés a vízvonalnál
Ajax (74), Capt. William Brown 2 16 Nagyon szakadt Csúcsvitorla árbóc Ágyúrobbanás miatt ütegkárok
Triumph (74), kapitány Henry Inman 5 6 Nagyon szakadt Csúcsvitorla árbóc Két leszerelt ágyú
Barfleur (98), kapitány George Martin 3 7 Elő árbóc és elővitorla
Agamemnon (64), kapitány John Harvey 0 3 Elő vitorla, tat vitorla, és fővitorla
Windsor Castle (98), kapitány C. Boyles 10 35 Nagyon szakadt Teljes árbóc törött
Defiance (74), kapitány Philip Durham 1 7 Nagyon szakadt Középső csúcsvitorla, fővitorlarúd, elővitorlarúd
Prince of Wales (98), Calder admirális zászlóshajója, kapitány W. Cumming 3 20 Nagyon szakadt Előárbóc,, középső árbóc csúcsvitorla és főárbóc A kormánylapát teljesen darabokra tört
Repulse (64), kapitány Hon. Arthur Keye-Legge 0 4 Nagyon szakadt Előárbóc
Raisonnable (64), kapitány Josias Rowley 1 1 Főárbóc vitorla Néhány ágyúgolyó találat
Dragon (74), kapitány Edward Griffith 0 4
Glory (98), Sir Charles Stirling ellentengernagy zászlóshajója, kapitány Samuel Warren 1 1 Nagyon szakadt Előárbóc rúd
Warrior (74), kapitány S. Hood Linzee 0 0 Nagyon szakadt Néhány árbóc Jobb oldali támoszlop
Thunderer (74), kapitány William Lechmere 7 11 Nagyon szakadt Tatvitorla rúd, elővitorla és fővitorla rúd Különböző lövésnyomok
Malta (80), kapitány E. Buller 5 40 Nagyon szakadt Hosszabb rudazat és minden árbóc
A Thunderer
A Le Bucentaure

A francia–spanyol flotta[szerkesztés]

Villeneuve 20 sorhajóval rendelkezett (hat spanyol hajó: Argonauta, Terrible, America, España, San Rafaël, Firme; tizennégy francia hajó: Pluton, Mont Blanc, Atlas, Neptune, Bucentaure, Formidable, Intrépide, Scipion, Swiftsure, Indomptable, Aigle, Achille és Algésiras); hét fregatt és két brigg.

(Juan Ramón Viana Villavicencio szerint)

Hajók
(Spanyol hajók vastag betűvel)
Veszteségek Károk
Halott Sebesült Vitorlázat Árbóc Törzs és egyebek
Argonauta (80), Federico Gravina altengernagy zászlóshajója, parancsnok Rafael de Hore 6 5 hátsó és előárbóc hajóorr él leszakadt
Terrible (74), parancsnok Francisco Vázquez de Mondragón 1 7 Sok szakadás Két ágyú leszerelve, a csúszka fellazult, a fedélzeten lövés nyomok
América (64), parancsnok Juan Darrac 5 13 Minden árbóc megsemmisítve 60 találat
España (64), parancsnok Bernardo Muñoz 5 23 Sok szakadás Farvitorla ledőlt, különböző rudazatkárok A kormánylapát részben letört, számos kár a hajótesten
San Rafael (80), parancsnok Francisco de Montes (elfoglalva) 41 97 Mind leszakadt Teljesen lebontva Szétlőve
Firme (74), parancsnok Rafael de Villavicencio (elfoglalva) 35 60 Mind leszakadt Teljesen lebontva Szétlőve
Pluton (74), parancsnok Julien Cosmao-Kerjulien 14 24
Mont-Blanc (74), parancsnok Guillaume-Jean-Noël de Lavillegris 5 16
Atlas (74), parancsnok Pierre-Nicolas Rolland, megsebesült 15 52
Berwick|1775|2 (74), parancsnok Jean-Gilles Filhol de Camas 3 11
Neptune (80), parancsnok Esprit-Tranquille Maistral 3 9
Bucentaure (80), Villeneuve admirális zászlóshajója, parancsnok Jean-Jacques Magendie 5 5
Formidable (80), Pierre Dumanoir le Pelley altengernagy zászlóshajója, parancsnok Letellier 6 8
Intrépide (74), parancsnok Louis-Antoine-Cyprien Infernet 7 9
Scipion (74), parancsnok Charles Berenguer 0 0
Swiftsure (74), parancsnok Charles-Eusèbe Lhospitalier de la Villemadrin 0 0
Indomptable (80), parancsnok Jean Joseph Hubert 1 1
Aigle (74), parancsnok Pierre-Paulin Gourrège 6 0
Achille (74), parancsnok Louis-Gabriel Deniéport 0 0
Algésiras (74), Charles René Magon de Médine altengernagy zászlóshajója, parancsnok Gabriel-Auguste Brouard 0 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Cape Finisterre (1805) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.