Ugrás a tartalomhoz

„Albert Kázmér szász–tescheni herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Natta (vitalap | szerkesztései)
229 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(39 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{Királyi személy infobox
| név = Albert Kázmér
| teljes név = Szászországi Albert Kázmér Ágost Ignác Piusz Ferenc Xavér királyi herceg
| kép = Anonym Albert von Sachsen-Teschen.jpg
| képaláírás =
| uralkodóház = [[Wettin-ház|Wettin]]
| születési dátum = 1738. július 11.
| születési hely = [[Moritzburg (Szászország)|Moritzburg]]
| halálozási dátum = 1822. február 10. {{életkor-holt|1738|07|11|1822|02|10}}
| halálozási hely = [[Bécs]]
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs = [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő]]
| gyermekei =
| édesapa = [[III. Ágost lengyel király]]
| édesanya = [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Habsburg Mária Jozefa]]
| tisztség = [[Helytartótanács|helytartó]], [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|főkormányzó]]
| díjak = [[Aranygyapjas rend]]; [[Fehér Sas-rend (Lengyelország)|Fehér Sas-rend]]; [[Osztrák Császári Lipót-rend|Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje]]; [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend nagykeresztje]]
| vallás = [[Római katolikus egyház|római katolikus]]
| aláírás =
| aláírásméret =
| címer =
| címerméret =
| wikicommons = Prince Albert of Saxony, Duke of Teschen
}}

'''Albert Kázmér szász–tescheni herceg''' ''(Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen'') ([[Moritzburg (Szászország)|Moritzburg]], [[1738]]. [[július 11.]] – [[Bécs]], [[1822]]. [[február 10.]]), a [[Wettin-ház]]ból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től [[Cieszyn|Teschen]] (uralkodó) hercege, [[1765]]–[[1780]]-ig [[Magyar Királyság|Magyarország]] császári helytartója, 1780-tól [[1793]]-ig [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Németalföld osztrák főkormányzója]]. Jelentős művészetpártoló, műgyűjtő, a világ legnagyobb grafikai gyűjteményének, a bécsi [[Albertina (Bécs)|Albertinának]] megalapítója.
'''Albert Kázmér szász–tescheni herceg''' ''(Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen'') ([[Moritzburg (Szászország)|Moritzburg]], [[1738]]. [[július 11.]] – [[Bécs]], [[1822]]. [[február 10.]]), a [[Wettin-ház]]ból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től [[Cieszyn|Teschen]] (uralkodó) hercege, [[1765]]–[[1780]]-ig [[Magyar Királyság|Magyarország]] császári helytartója, 1780-tól [[1793]]-ig [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Németalföld osztrák főkormányzója]]. Jelentős művészetpártoló, műgyűjtő, a világ legnagyobb grafikai gyűjteményének, a bécsi [[Albertina (Bécs)|Albertinának]] megalapítója.


== Élete ==
== Élete ==
=== Származása, testvérei ===
=== Származása, testvérei ===
[[File:Coat of Arms of Wettin kings of Poland.svg|left|80px]]
[[Fájl:Coat of Arms of Wettin kings of Poland.svg|left|80px]]
[[Fájl:Albert Casimir Sachsen Teschen 1738 1822 young.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ifjú Albert Kázmér herceg]]
[[Fájl:Albert Casimir Sachsen Teschen 1738 1822 young.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ifjú Albert Kázmér herceg]]
[[Fájl:AlbertCasimir.jpg|bélyegkép|jobbra|Albert Kázmér szász–tescheni herceg]]
[[Fájl:AlbertCasimir.jpg|bélyegkép|jobbra|Albert Kázmér szász–tescheni herceg]]
Albert Kázmér szász herceg 1738. július 11-én született a [[Drezda]] melletti [[Moritzburg (Sachsen)|Moritzburg]] kastélyában. Édesapja a [[Wettin-ház]] Albert-ágából való [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] és [[Litvánia]] nagyhercege (1696–1763) volt, [[II. Ágost lengyel király]]nak ''(Erős Ágost,'' 1670–1733) és [[Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth]] porosz hercegnőnek (1671–1727), címzetes lengyel királynénak egyetlen (törvényes) fia, aki II. Frigyes Ágost néven Szászország [[választófejedelem|választófejedelme]] ''(Kurfürst von Sachsen)'' is volt.
Albert Kázmér szász herceg 1738. július 11-én született a [[Drezda]] melletti [[Moritzburg kastély]]ban. Édesapja a [[Wettin-ház]] Albert-ágából való [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] és [[Litvánia]] nagyhercege (1696–1763) volt, [[II. Ágost lengyel király]]nak ''(Erős Ágost,'' 1670–1733) és [[Brandenburg–bayreuthi Krisztina lengyel királyné|Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth]] porosz hercegnőnek (1671–1727), címzetes lengyel királynénak egyetlen (törvényes) fia, aki II. Frigyes Ágost néven Szászország [[választófejedelem|választófejedelme]] ''(Kurfürst von Sachsen)'' is volt.


Édesanyja a [[Habsburg-ház]]ból származó [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Mária Jozefa osztrák főhercegnő]] (1699–1757) volt, [[I. József magyar király|I. József]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], magyar és cseh király (1678–1711) és [[Vilma Amália magyar királyné|Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő]] (1673–1742) legidősebb leánya, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnő]], a későbbi császárné unokanővére. Albert Kázmér herceg a lengyel királyi pár egyik legfiatalabb gyermekeként született:
Édesanyja a [[Habsburg-ház]]ból származó [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Mária Jozefa osztrák főhercegnő]] (1699–1757) volt, [[I. József magyar király|I. József]] [[A nyugati császárok listája|német-római császár]], magyar és cseh király (1678–1711) és [[Vilma Amália magyar királyné|Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő]] (1673–1742) legidősebb leánya, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnő]], a későbbi császárné unokanővére. Albert Kázmér herceg a lengyel királyi pár egyik legfiatalabb gyermekeként született:
# Frigyes Ágost Ferenc Xavér (1720–1721), kisgyermekként meghalt.
# Frigyes Ágost Ferenc Xavér (1720–1721), kisgyermekként meghalt.
# József Ágost Vilmos Frigyes Ferenc Xavér János Nepomuk (1721–1728), gyermekként meghalt.
# József Ágost Vilmos Frigyes Ferenc Xavér János Nepomuk (1721–1728), gyermekként meghalt.
# [[Frigyes Keresztély szász választófejedelem|Frigyes Keresztély Lipót János György Ferenc Xavér]] (1722–1763), aki 1763-ban Szászország választófejedelme lett.
# [[Frigyes Keresztély szász választófejedelem|Frigyes Keresztély Lipót János György Ferenc Xavér]] (1722–1763), aki 1763-ban Szászország választófejedelme lett.
# Egy halva született leány (*/† 1723)
# Egy halva született leány (*/† 1723)
# [[Szászországi Mária Amália spanyol királyné|Mária Amália Krisztina Franciska Xaveria Flora Walburga]] (1724–1760), aki [[1738]]-ben [[III. Károly spanyol király]] felesége lett.
# [[Szászországi Mária Amália spanyol királyné|Mária Amália Krisztina Franciska Xaveria Flora Walburga]] (1724–1760), aki [[1738]]-ban [[III. Károly spanyol király]] felesége lett.
# Mária Margareta Franciska Xaveria (1727–1734), gyermekkorában elhunyt.
# Mária Margareta Franciska Xaveria (1727–1734), gyermekkorában elhunyt.
# [[Mária Anna Zsófia szász hercegnő|Mária Anna Zsófia Szabina Angela Franciska Xaveria]] (1728–1797), aki [[1747]]-ben [[III. Miksa bajor választófejedelem]]hez ment feleségül.
# [[Mária Anna Zsófia szász hercegnő|Mária Anna Zsófia Szabina Angela Franciska Xaveria]] (1728–1797), aki [[1747]]-ben [[III. Miksa bajor választófejedelem]]hez ment feleségül.
20. sor: 45. sor:
# [[Mária Jozefa Karolina szász hercegnő|Mária Jozefa Karolina]] (1731-1767), aki [[1747]]-től [[Lajos Ferdinánd francia királyi herceg|Lajos dauphin]]nek ([[XV. Lajos francia király]] elsőszülött fiának) felesége, majd [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]], [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajos]] és [[X. Károly francia király|X. Károly]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] anyja lett.
# [[Mária Jozefa Karolina szász hercegnő|Mária Jozefa Karolina]] (1731-1767), aki [[1747]]-től [[Lajos Ferdinánd francia királyi herceg|Lajos dauphin]]nek ([[XV. Lajos francia király]] elsőszülött fiának) felesége, majd [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]], [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajos]] és [[X. Károly francia király|X. Károly]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia királyok]] anyja lett.
# Károly Krisztián József Ignác Eugén Ferenc Xavér (1733–1796), 1758–1763 között [[Kurzeme|Kurland]] és [[Zemgale|Semgallen]] hercege.
# Károly Krisztián József Ignác Eugén Ferenc Xavér (1733–1796), 1758–1763 között [[Kurzeme|Kurland]] és [[Zemgale|Semgallen]] hercege.
# Mária Krisztina Anna Terézia Salomea Eulália Franciska Xaveria hercegnő (1735–1782), csillagkeresztes hölgy, a [[remiremont]]i hercegi apátság főnökasszonya.
# Mária Krisztina Anna Terézia Salomea Eulália Franciska Xaveria hercegnő (1735–1782), [[Csillagkeresztes Rend|csillagkeresztes]] hölgy, a [[remiremont]]i hercegi apátság főnökasszonya.
# Mária Erzsébet Apollónia Kazimira Franciska Xaveria (1736–1818), csillagkeresztes hölgy.
# Mária Erzsébet Apollónia Kazimira Franciska Xaveria (1736–1818), csillagkeresztes hölgy.
# '''Albert Kázmér Ágost Ignác Pius Ferenc Xavér''' (1738–1822), 1765-től Teschen hercege, 1780–1793 között [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Németalföld helytartója]], aki [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnőt]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] leányát vette feleségül.
# '''Albert Kázmér Ágost Ignác Pius Ferenc Xavér''' (1738–1822), 1765-től Teschen hercege, 1780–1793 között [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Németalföld helytartója]], aki [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnőt]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] leányát vette feleségül.
26. sor: 51. sor:
# Mária Kunigunda Dorottya Hedvig Franciska Xaveria Florentina (1740–1826) csillagkeresztes hölgy, Münsterbilsen kanonisszája, Thorn és Essen főapátnője.
# Mária Kunigunda Dorottya Hedvig Franciska Xaveria Florentina (1740–1826) csillagkeresztes hölgy, Münsterbilsen kanonisszája, Thorn és Essen főapátnője.


Albert Kázmér herceg apja [[1733]]-ban megörökölte az elhunyt nagyapa trónjait: II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme, III. Ágost néven Lengyelország királya és Litvánia nagyhercege lett. Valamennyi gyermeke felvehette a lengyel királyi herceg(nő)i és szász herceg(nő)i ''(Kurprinz(essin) von Sachsen)'' címet. III. Ágost korának egyik leghíresebb művészetpártolója volt. Bőkezű műgyűjtőként jelentős grafikai és festményvagyont halmozott fel. Az államügyek azonban nem nagyon érdekelték. Szabadjára hagyott miniszterei apjának, [[II. Ágost lengyel király|Erős Ágost király]]nak erőszakos külpolitikáját erőltették, ezért III. Ágost uralkodása alatt a [[Szász Választófejedelemség]] hanyatlásnak indult.
Albert Kázmér herceg apja [[1733]]-ban megörökölte az elhunyt nagyapa trónjait: II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme, III. Ágost néven Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme lett. Valamennyi gyermeke felvehette a lengyel királyi herceg(nő)i és szász herceg(nő)i ''(Kurprinz(essin) von Sachsen)'' címet. III. Ágost korának egyik leghíresebb művészetpártolója volt. Bőkezű műgyűjtőként jelentős grafikai és festményvagyont halmozott fel. Az államügyek azonban nem nagyon érdekelték. Szabadjára hagyott miniszterei apjának, [[II. Ágost lengyel király|Erős Ágost király]]nak erőszakos külpolitikáját erőltették, ezért III. Ágost uralkodása alatt a [[Szász Választófejedelemség]] hanyatlásnak indult.


[[Fájl:Meister der Erzherzoginnenportraits 001.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Mária Krisztina főhercegnő]]
[[Fájl:Meister der Erzherzoginnen-Porträt - Erzherzogin Maria Christina.jpg|bélyegkép|jobbra|Mária Krisztina főhercegnő]]


=== Házassága ===
=== Házassága ===
Albert Kázmér herceg, öccsével, Kelemen Vencel herceggel (1739-1812) együtt a császári hadseregben teljesített szolgálatot, lovassági tábornoki rangra jutott, és gyakran megfordult a bécsi udvarban. 1760 körül bemutatták [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnőnek]], [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] (1708–1765) és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]], [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák uralkodó főhercegnő]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynő]] (1717–1780) leányának. Egymásba szerettek, de Ferenc császár ellenezte házasságukat, mert Albertnek kevés esélye volt a lengyel királyi vagy a szász választófejedelmi trónöröklésre. A császár az unokaöccséhez, [[Chablais]] hercegéhez akarta hozzáadni Mária Krisztinát. Mária Terézia császárné szívesebben kedvezett volna leányának, és – mint magyar királynő – Albert herceget 1755 végén tábornaggyá léptette elő és kinevezte a [[Magyar Királyság]] helytartójává.
Albert Kázmér herceg, öccsével, Kelemen Vencel herceggel (1739–1812) együtt a császári hadseregben teljesített szolgálatot, lovassági tábornoki rangra jutott, és gyakran megfordult a bécsi udvarban. 1760 körül bemutatták [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnőnek]], [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[A nyugati császárok listája|német-római császár]] (1708–1765) és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]], [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák uralkodó főhercegnő]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynő]] (1717–1780) leányának. Egymásba szerettek, de Ferenc császár ellenezte házasságukat, mert Albertnek kevés esélye volt a lengyel királyi vagy a szász választófejedelmi trónöröklésre. A császár az unokaöccséhez, [[Savoyai Benedek]]hez, Chablais hercegéhez akarta hozzáadni Mária Krisztinát. Mária Terézia császárné szívesebben kedvezett volna leányának, és – mint magyar királynő – Albert herceget 1765 végén tábornaggyá léptette elő és kinevezte a [[Magyar Királyság]] helytartójává.


Ferenc császár 1765 augusztusában bekövetkezett váratlan halála után Mária Krisztina kierőszakolta a házassági engedélyt anyjától. [[1766]]. [[április 8.|április 8-án]] az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztria]]i [[Gänserndorf]] közelében fekvő [[Schlosshof]]-ban megtartották az esküvőt. A résztvevők gyászruhát viseltek az elhunyt császárért. A menyasszony hozományként megkapta az osztrák [[Szilézia|Sziléziában]] fekvő [[tescheni hercegség]]et. Férje, Albert Kázmér felvehette a Teschen (uralkodó) hercege ''(Herzog von Teschen)'' címet. Mivel házassága révén bekerült a [[Habsburg-család|Habsburg–Lotaringiai uralkodó családba]], megkapta a főhercegi cím viselésének jogát is.
Ferenc császár 1765 augusztusában bekövetkezett váratlan halála után Mária Krisztina kierőszakolta a házassági engedélyt anyjától. [[1766]]. [[április 8.|április 8-án]] az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztria]]i [[Gänserndorf]] közelében fekvő [[Schloss Hof]]ban megtartották az esküvőt. A résztvevők gyászruhát viseltek az elhunyt császárért. A menyasszony hozományként megkapta az osztrák [[Szilézia|Sziléziában]] fekvő [[Tescheni hercegség]]et. Férje, Albert Kázmér felvehette a Teschen (uralkodó) hercege ''(Herzog von Teschen)'' címet. Mivel házassága révén bekerült a [[Habsburg-család|Habsburg–Lotaringiai uralkodó családba]], megkapta a főhercegi cím viselésének jogát is.


A boldog szerelmi házasságból egyetlen leány született, Mária Terézia Krisztina szász hercegnő ([[1767]]. [[május 16.|május 16]]–[[május 17.|17]].), aki azonban egynapos korában meghalt, a további gyermekáldás elmaradt. 1792-ben, amikor [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császár]] (Mária Krisztina főhercegnő öccse), és [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika császárné]] mindketten meghaltak, a gyermektelen hercegi házaspár örökbe fogadta [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]]et (1771–1847), az elhunyt Lipót császár egyik árván maradt fiát, Mária Krisztina főhercegnő unokaöccsét. A fiatalembert Bécsben neveltették, később császári tábornaggyá lett.
A boldog szerelmi házasságból egyetlen leány született, Mária Terézia Krisztina szász hercegnő ([[1767]]. [[május 16.|május 16]]–[[május 17.|17]].), aki azonban egynapos korában meghalt, a további gyermekáldás elmaradt. 1792-ben, amikor [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császár]] (Mária Krisztina főhercegnő öccse), és [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika császárné]] mindketten meghaltak, a gyermektelen hercegi házaspár örökbe fogadta [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]]et (1771–1847), az elhunyt Lipót császár egyik árván maradt fiát, Mária Krisztina főhercegnő unokaöccsét. A fiatalembert Bécsben neveltették, később császári tábornaggyá lett.


=== Pályafutása ===
=== Pályafutása ===
Anyósának, [[Mária Terézia magyar királynő]]nek megbízásából Albert Kázmér herceg [[1765]]–[[1780]] között a [[Magyar Királyság]] osztrák helytartójaként működött. Székhelye a [[pozsony]]i várban volt, amelyet Mária Terézia másfél millió (akkori) forintért alakíttatott át és rendeztetett be kedvenc leányának. A nyarakat [[Moson vármegye|Moson vármegyében]], a [[féltorony]]i kastélyban töltötte (ma: [[Féltorony|Halbturn]], [[Burgenland]]).
Anyósának, [[Mária Terézia magyar királynő]]nek megbízásából Albert Kázmér herceg [[1765]]–[[1780]] között a [[Magyar Királyság]] osztrák helytartójaként működött. Székhelye a [[pozsonyi vár]]ban volt, amelyet Mária Terézia másfél millió (akkori) forintért alakíttatott át és rendeztetett be kedvenc leányának. A nyarakat [[Moson vármegye|Moson vármegyében]], a [[féltorony]]i kastélyban töltötte (ma: [[Féltorony|Halbturn]], [[Burgenland]]).


1780-ban, Mária Terézia halála után [[II. József magyar király|II. József császár]] Albert Kázmér herceget nevezte ki az [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Osztrák Németalföld főkormányzójának]], [[Károly Sándor lotaringiai herceg]] helyére. (A [[spanyol örökösödési háború]]t lezáró békeszerződés értelmében a [[Spanyolország]] által birtokolt [[Dél-Németalföld]] a [[Habsburg Birodalom]] birtokába került). A herceg [[Brüsszel]]ben felépítette magának a [[laeken]]i kastélyt, itt helyezte el híres műgyűjteményét, amelyet részben apjától örökölt, részben maga is jelentősen és folyamatosan gyarapított. A laekeni kastély ma a belga királyi család otthona.
1780-ban, Mária Terézia halála után [[II. József magyar király|II. József császár]] Albert Kázmér herceget nevezte ki az [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Osztrák Németalföld főkormányzójának]], [[Károly Sándor lotaringiai herceg]] helyére. (A [[spanyol örökösödési háború]]t lezáró békeszerződés értelmében a [[Spanyolország]] által birtokolt [[Dél-Németalföld]] a [[Habsburg Birodalom]] birtokába került). A herceg [[Brüsszel]]ben felépítette magának a [[laeken]]i kastélyt, itt helyezte el híres műgyűjteményét, amelyet részben apjától örökölt, részben maga is jelentősen és folyamatosan gyarapított. A laekeni kastély ma a belga királyi család otthona.


[[Fájl:Albertina Vienna Oct. 2006.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A bécsi [[Albertina (Bécs)|Albertina]] palota.]]
[[Fájl:Albertina Vienna Oct. 2006.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A bécsi [[Albertina (Bécs)|Albertina]] palota.]]
[[1789]]-ban a [[brabanti forradalom]] elől átmenetileg távoznia kellett Brüsszelből, de 1790-ben a birodalmi haderő helyreállította a császári hatalmat. 1791-92-ben átmenetileg visszatértek, de 1793-ban a [[francia forradalom|francia forradalmi hadsereg]] fenyegetése elől végleg távozniuk kellett, a Németalföld francia katonai megszállás alá került. A helytartó és felesége [[Bécs]]be költözött. A belvárosban, a [[Hofburg]] szomszédságában megvettek egy palotát, amelyet eredetileg [[Emanuel Teles Silva-Tarouca]] épített, ezt [[Louis Montoyer]] műépítésszel jelentősen kibővíttettek és átépíttették saját használatukra. A palotát – új tulajdonos nevéről – [[Albertina (Bécs)|Albertinának]] nevezték. A hercegi pár itt lakott, ide menekítették Brüsszelből hajókra rakva Albert Kázmér herceg híres műgyűjteményét is. A műalkotásoknak azonban csak a kétharmada érkezett meg Bécsbe, az egyik szállítóhajó útközben elsüllyedt, rakománya elveszett. A herceg felkérte művészeti tanácsadónak [[Adam von Bartsch]] művészettörténészt (1757–1821), a császári grafikai gyűjtemény igazgatóját, a kor legismertebb grafikai szaktekintélyét. Bartsch szakszerű közreműködésével a herceg katalogizálta és rendezte saját hatalmas műgyűjteményét, és további beszerzéseket is eszközölt. Felesége maga is szívesen és tehetségesen rajzolt, keze munkái ma a [[Schönbrunn|schönbrunni kastély]]ban vannak kiállítva.
[[1789]]-ben a [[brabanti forradalom]] elől átmenetileg távoznia kellett Brüsszelből, de 1790-ben a birodalmi haderő helyreállította a császári hatalmat. 1791-92-ben átmenetileg visszatértek, de 1793-ban a [[francia forradalom|francia forradalmi hadsereg]] fenyegetése elől végleg távozniuk kellett, a Németalföld francia katonai megszállás alá került. A helytartó és felesége [[Bécs]]be költözött. A belvárosban, a [[Hofburg]] szomszédságában megvettek egy palotát, amelyet eredetileg [[Emanuel Teles Silva-Tarouca]] épített, ezt [[Louis Montoyer]] műépítésszel jelentősen kibővíttettek és átépíttették saját használatukra. A palotát – új tulajdonos nevéről – [[Albertina (Bécs)|Albertinának]] nevezték. A hercegi pár itt lakott, ide menekítették Brüsszelből hajókra rakva Albert Kázmér herceg híres műgyűjteményét is. A műalkotásoknak azonban csak a kétharmada érkezett meg Bécsbe, az egyik szállítóhajó útközben elsüllyedt, rakománya elveszett. A herceg felkérte művészeti tanácsadónak [[Adam von Bartsch]] művészettörténészt (1757–1821), a császári grafikai gyűjtemény igazgatóját, a kor legismertebb grafikai szaktekintélyét. Bartsch szakszerű közreműködésével a herceg katalogizálta és rendezte saját hatalmas műgyűjteményét, és további beszerzéseket is eszközölt. Felesége maga is szívesen és tehetségesen rajzolt, keze munkái ma a [[Schönbrunn|schönbrunni kastély]]ban vannak kiállítva.


Mária Krisztina főhercegnő 1798-ban gyomorbetegség ([[hastífusz]]) következtében meghalt. A bécsi [[kapucinusok]] templomának kriptájában temették el. Albert Kázmér herceg az [[Ágostonrendiek]] bécsi templomában ''(Augustinerkirche)'', a Hofburg szomszédságában impozáns síremléket ''([[Kenotáfium|cenotáfium]]ot)'' készíttetett emlékére [[Antonio Canova]] olasz szobrásszal.
Mária Krisztina főhercegnő 1798-ban gyomorbetegség ([[hastífusz]]) következtében meghalt. A bécsi [[kapucinusok]] templomának kriptájában temették el. Albert Kázmér herceg az [[Ágoston-rend]]iek bécsi templomában ''(Augustinerkirche)'', a Hofburg szomszédságában impozáns síremléket ''([[Kenotáfium|cenotáfium]]ot)'' készíttetett emlékére [[Antonio Canova]] olasz szobrásszal.


Kiterjedt birtokainak központjában, az egykori [[Magyaróvár|Magyaróvárott]] létesítette [[1818]]-ban főkormányzója, [[Wittmann Antal]] reformkori tudós mezőgazdász javaslatára [[Európa]] első, folyamatosan és jelenleg is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a mai [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar]] jogelődjét. A [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet]] néven alapított intézmény kezdetben főként Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat, azonban az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Ennek egyik fő elősegítője maga a felvilágosult herceg volt, aki - mai szóhasználattal élve - ösztöndíjakat létesített a szegény körülmények közül származó, de tehetséges hallgatók számára, biztosítva az anyagi forrásokat tanulmányaik finanszírozásához. A főhercegi intézet már a kezdeti években gyorsan prosperálni kezdett. Szerepe kihatott egész [[Közép-Európa]] mezőgazdaságának fejlődésére: a 35 millió lakosú [[Habsburg Birodalom]] egyetlen ilyen jellegű intézeteként az nem csak az államalakulat részeiből, hanem [[Franciaország|Franciaországtól]] a korabeli [[Németország|német]] tartományokon át [[Törökország|Törökországig]] bezárólag a kontinens minden sarkából vonzotta a hallgatókat a mai [[Mosonmagyaróvár|Mosonmagyaróvárra]]. Albert Kázmér az általa szignált alapítólevélben biztosította az intézmény folyamatos fenntartását a hatalmas birtok [[Nezsider|nezsideri]] udvartelkén megtermelt bevételek allokálásával. Örököseit szintén kötelezte az intézmény további fenntartására, azonban - többek között annak későbbi stratégiai fontossága okán - [[1850]]-ben állami, minisztérumi fennhatóság alá került, így megszűnt magán-tanintézet jellege.
Kiterjedt birtokainak központjában, az egykori [[Magyaróvár]]ott létesítette [[1818]]-ban főkormányzója, [[Wittmann Antal]] reformkori tudós mezőgazdász javaslatára [[Európa]] első, folyamatosan és jelenleg is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a mai [[SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar]] jogelődjét. A Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet néven alapított intézmény kezdetben főként Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat, azonban az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Ennek egyik fő elősegítője maga a felvilágosult herceg volt, aki – mai kifejezéssel – ösztöndíjakat létesített a szegény körülmények közül származó, de tehetséges hallgatók számára, biztosítva az anyagi forrásokat tanulmányaik finanszírozásához. A főhercegi intézet már a kezdeti években gyorsan prosperálni kezdett. Szerepe kihatott egész [[Közép-Európa]] mezőgazdaságának fejlődésére: a 35 millió lakosú [[Habsburg Birodalom]] egyetlen ilyen jellegű intézeteként az nem csak az államalakulat részeiből, hanem [[Franciaország]]tól a korabeli [[Német-római Birodalom|német]] tartományokon át [[Oszmán Birodalom|Törökországig]] bezárólag a kontinens minden sarkából vonzotta a hallgatókat a mai [[Mosonmagyaróvár]]ra. Albert Kázmér az általa szignált alapítólevélben biztosította az intézmény folyamatos fenntartását a hatalmas birtok [[nezsider]]i udvartelkén megtermelt bevételek allokálásával. Örököseit szintén kötelezte az intézmény további fenntartására, azonban – többek között annak későbbi stratégiai fontossága okán – [[1850]]-ben állami, minisztériumi fennhatóság alá került, így megszűnt magán-tanintézet jellege.

A bellyei uradalom – melyet 1780-ban Mária Terézia a lányának, Mária Krisztina hercegnőnek adományozott, és amit 1804-ben férje, Albert herceg örökölt – ugyancsak az ő kezelésében vált a kor egyik mintauradalmává.<ref>*A bellyei uradalom kialakulásáról és reformkori történetéről, lásd: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. ''A könyv szabadon elérhető ezen a linken'': https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen {{Wayback|url=https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen |date=20180626135430 }}</ref>


=== Halála ===
=== Halála ===
Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] örökölte. [[Ferenc magyar király|I. Ferenc magyar király|I.&nbsp;Ferenc császár]] rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.
Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] örökölte. [[I. Ferenc magyar király|I.&nbsp;Ferenc császár]] rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.


== Örökségének későbbi sorsa ==
== Örökségének későbbi sorsa ==
A bécsi Albertina palotát és a gyűjteményt [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] és fia, [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]] tábornagy örökölték. A gyermektelen Albert főherceg elhalt öccsének, [[Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg|Károly Ferdinánd főhercegnek]] fiait fogadta örökbe, halála után a legidősebb, [[Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg|Frigyes főherceg]] tábornagy vette át az örökséget és lakta a palotát. [[1920]]-ban az [[Ausztria|Osztrák Köztársaság]] kormánya államosította a gyűjteményt és az épületet is. A palota a [[második világháború]] brit–amerikai bombázásaiban súlyosan megsérült, csak egy részét építették újjá. A világ legnagyobb grafikai gyűjteménye ma is ebben a palotában látható.
A bécsi Albertina palotát és a gyűjteményt [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] és fia, [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]] tábornagy örökölték. A gyermektelen Albert főherceg elhalt öccsének, [[Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg|Károly Ferdinánd főhercegnek]] fiait fogadta örökbe, halála után a legidősebb, [[Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg|Frigyes főherceg]] tábornagy vette át az örökséget és lakta a palotát. [[1920]]-ban az [[Ausztria|Osztrák Köztársaság]] kormánya államosította a gyűjteményt és az épületet is. A palota a [[második világháború]] brit–amerikai bombázásaiban súlyosan megsérült, csak egy részét építették újjá. A világ legnagyobb grafikai gyűjteménye ma is ebben a palotában látható.


== Felmenői ==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
<center>
{| class="wikitable"
|-
| rowspan="8" align="center"| '''Albert Kázmér<br/>szász herceg, <br/>lengyel királyi herceg, <br/>Teschen hercege'''
| rowspan="4" align="center"| '''Édesapja:'''<br />[[III. Ágost lengyel király]]<br />''(II. Frigyes Ágost szász választófejedelem)
| rowspan="2" align="center"| '''Apai nagyapja:'''<br />[[II. Ágost lengyel király|II. (Erős Ágost) lengyel király)]]<br/>(I. Frigyes Ágost szász választófejedelem)
| align="center"| '''Apai dédapja:'''<br />[[III. János György szász választófejedelem]]
|-
| align="center"| '''Apai dédanyja:'''<br />[[Anna Zsófia dán és norvég királyi hercegnő]]
|-
| rowspan="2" align="center"| '''Apai nagyanyja:'''<br />[[Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth]] porosz hercegnő<br>''(Krystyna Eberhardyna Hohenzollern szász hercegnő)''
| align="center"| '''Apai dédapja:'''<br />[[Christian Ernst von Brandenburg–Bayreuth]] herceg
|-
| align="center"| '''Apai dédanyja:'''<br />Sophie Luise von Württemberg hercegnő
|-
| rowspan="4" align="center"| '''Édesanyja:'''<br />[[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Habsburg Mária Jozefa főhercegnő]] (1699–1757)
| rowspan="2" align="center"| '''Anyai nagyapja:'''<br />[[I. József magyar király|I. József német-római császár]],<br/>magyar és cseh király
| align="center"| '''Anyai dédapja:'''<br />[[I. Lipót magyar király|I. Lipót német-római császár]],<br/>magyar és cseh király
|-
| align="center"| '''Anyai dédanyja:'''<br />[[Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné|Eleonóra pfalz–neuburgi hercegnő]]
|-
| rowspan="2" align="center"| '''Anyai nagyanyja:'''<br />[[Vilma Amália magyar királyné|Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő]]
| align="center"| '''Anyai dédapja:'''<br /> [[János Frigyes calenberg–göttingeni fejedelem]]
|-
| align="center"| '''Anyai dédanyja:'''<br />Benedikta Henrietta Filippina rajna–pfalzi grófnő
|}
</center>

{{Commonskat|Prince Albert of Saxony, Duke of Teschen}}
== További információk ==
== További információk ==
* [http://mdz.bib-bvb.de/digbib/lexika/adb/images/adb001/@ebt-link?target=idmatch(entityref,adb0010335) Életrajza az Allgemeine Deutsche Bibliothek (ADB) honlapján.]
* [http://mdz.bib-bvb.de/digbib/lexika/adb/images/adb001/@ebt-link?target=idmatch(entityref,adb0010335) Életrajza az Allgemeine Deutsche Bibliothek (ADB) honlapján.]{{Halott link|url=http://mdz.bib-bvb.de/digbib/lexika/adb/images/adb001/@ebt-link?target=idmatch(entityref,adb0010335) |date=2019-08 }}
* [http://www.albertina.at/cms/front_content.php A bécsi Albertina Múzeum honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20051105034133/http://www.albertina.at/cms/front_content.php A bécsi Albertina Múzeum honlapja]
* [http://www.ovarigazdasz.hu/az-akademia/az-osi-alma-mater/8-az-akademia/676-az-alma-mater-mult.html A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar múltja az Óvári Gazdászok Szövetsége honlapján]
* [http://www.ovarigazdasz.hu/az-akademia/az-osi-alma-mater/8-az-akademia/676-az-alma-mater-mult.html A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar múltja az Óvári Gazdászok Szövetsége honlapján]
*Németh Attila (szerk.): Biographiae Óvárienses I. Válogatott életrajzok a magyaróvári agrár-felsőoktatás 190 éves történetéből (1818-2008). Kiadja az Óvári Gazdászok Szövetsége. Mosonmagyaróvár, 2009.
*Németh Attila (szerk.): Biographiae Óvárienses I. Válogatott életrajzok a magyaróvári agrár-felsőoktatás 190 éves történetéből (1818-2008). Kiadja az Óvári Gazdászok Szövetsége. Mosonmagyaróvár, 2009.
* Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. '''A könyv szabadon elérhető ezen a linken''': http://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen {{Wayback|url=http://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen |date=20160313040341 }}
{{clear}}

== Kapcsolódó szócikk ==
* [[Albertkázmérpuszta]]

{{Osztrák-Németalföld főkormányzója
{{Osztrák-Németalföld főkormányzója
|előző=[[Georg von Starhemberg]]|
|előző=[[Georg von Starhemberg]]|
102. sor: 105. sor:
}}
}}


{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= 1. '''Albert Kázmér szász herceg, Teschen hercege'''
|2= 2. [[III. Ágost lengyel király|II. Frigyes Ágost szász választófejedelem<br/>III. (Szász) Ágost lengyel király]]
|3= 3. [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő]]
|4= 4. [[II. Ágost lengyel király|I. Frigyes Ágost szász választófejedelem<br/>II. (Erős) Ágost lengyel király]]
|5= 5. [[Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth]]
|6= 6. [[I. József magyar király|I. József német-római császár, magyar király]]
|7= 7. [[Vilma Amália magyar királyné|Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő]]
|8= 8. [[III. János György szász választófejedelem]]
|9= 9. [[Anna Zsófia dán királyi hercegnő]] (1647–1717)
|10= 10. [[Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth]] őrgróf (1644–1712)
|11= 11. [[Zsófia Lujza württembergi hercegnő]] (1642–1702)
|12= 12. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót német-római császár, magyar király]]
|13= 13. [[Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné|Pfalz-neuburgi Eleonóra]]
|14= 14. [[János Frigyes braunschweig–lüneburgi herceg]]
|15= 15. [[Benedikta Henrietta Philippina rajna–pfalzi grófnő]]
|16= 16. [[II. János György szász választófejedelem]]
|17= 17. [[Magdalena Sibylle von Brandenburg-Bayreuth]]
|18= 18. [[III. Frigyes dán király]]
|19= 19. [[Zsófia Amália braunschweig-lüneburgi hercegnő]] (1628–1685)
|20= 20. [[Erdmann August von Brandenburg-Bayreuth]] tartománygróf (1615–1651)
|21= 21. [[Sophie von Brandenburg-Ansbach]] tartománygrófnő (1614–1646)
|22= 22. [[III. Eberhard württembergi herceg]]
|23= 23. [[Anna Katharina von Salm-Kyrburg]] grófnő (1614–1655)
|24= 24. [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd német-római császár, magyar király]]
|25= 25. [[Habsburg Mária Anna magyar királyné|Habsburg Mária Anna spanyol infánsnő]]
|26= 26. [[Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem]]
|27= 27. [[Erzsébet Amália hessen–darmstadti hercegnő]]
|28= 28. [[György braunschweig-lüneburgi herceg]]
|29= 29. [[Anna Eleonóra hessen-darmstadti tartománygrófnő]]
|30= 30. [[Eduárd rajna-pfalzi gróf]]
|31= 31. [[Gonzaga Anna mantovai hercegnő]]
}}</center>
{{ősök bottom}}

{{Szászország hercegei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Lengyelország|-|Művészet|-}}
{{portál|Lengyelország|-|Németország|-}}{{portál|Történelem||Művészet}}


{{DEFAULTSORT:Albert Kazmer Szasztescheniherceg}}
{{DEFAULTSORT:Albert Kázmér szásztescheni}}
[[Kategória:Wettin-ház]]
[[Kategória:Wettin-ház]]
[[Kategória:Mecénások]]
[[Kategória:Mecénások]]
[[Kategória:Német történelmi személyek]]
[[Kategória:Német történelmi személyek]]
[[Kategória:Osztrák történelmi személyek]]
[[Kategória:Osztrák történelmi személyek]]
[[Kategória:Szabadkőművesek]]
[[Kategória:Németalföld]]
[[Kategória:Németalföld]]
[[Kategória:1738-ban született személyek]]
[[Kategória:1738-ban született személyek]]
[[Kategória:1822-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1822-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Meißen járásiak]]
[[Kategória:Meißen járásiak]]
[[Kategória:Németországi szabadkőművesek]]
[[Kategória:Ausztriai szabadkőművesek]]
[[Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai]]
[[Kategória:A bécsi Szent István-székesegyházban eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. január 12., 17:39-kori változata

Albert Kázmér
Szászországi Albert Kázmér Ágost Ignác Piusz Ferenc Xavér királyi herceg
UralkodóházWettin
Született1738. július 11.
Moritzburg
Elhunyt1822. február 10. (83 évesen)
Bécs
Nyughelyecsászári kripta
ÉdesapjaIII. Ágost lengyel király
ÉdesanyjaHabsburg Mária Jozefa
HázastársaHabsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő
Gyermekei
Tisztséghelytartó, főkormányzó
DíjakAranygyapjas rend; Fehér Sas-rend; Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje; Szent István-rend nagykeresztje
Vallásarómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Kázmér témájú médiaállományokat.

Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója. Jelentős művészetpártoló, műgyűjtő, a világ legnagyobb grafikai gyűjteményének, a bécsi Albertinának megalapítója.

Élete

[szerkesztés]

Származása, testvérei

[szerkesztés]
Az ifjú Albert Kázmér herceg
Albert Kázmér szász–tescheni herceg

Albert Kázmér szász herceg 1738. július 11-én született a Drezda melletti Moritzburg kastélyban. Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából való III. Ágost lengyel király és Litvánia nagyhercege (1696–1763) volt, II. Ágost lengyel királynak (Erős Ágost, 1670–1733) és Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth porosz hercegnőnek (1671–1727), címzetes lengyel királynénak egyetlen (törvényes) fia, aki II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme (Kurfürst von Sachsen) is volt.

Édesanyja a Habsburg-házból származó Mária Jozefa osztrák főhercegnő (1699–1757) volt, I. József német-római császár, magyar és cseh király (1678–1711) és Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő (1673–1742) legidősebb leánya, Mária Terézia főhercegnő, a későbbi császárné unokanővére. Albert Kázmér herceg a lengyel királyi pár egyik legfiatalabb gyermekeként született:

  1. Frigyes Ágost Ferenc Xavér (1720–1721), kisgyermekként meghalt.
  2. József Ágost Vilmos Frigyes Ferenc Xavér János Nepomuk (1721–1728), gyermekként meghalt.
  3. Frigyes Keresztély Lipót János György Ferenc Xavér (1722–1763), aki 1763-ban Szászország választófejedelme lett.
  4. Egy halva született leány (*/† 1723)
  5. Mária Amália Krisztina Franciska Xaveria Flora Walburga (1724–1760), aki 1738-ban III. Károly spanyol király felesége lett.
  6. Mária Margareta Franciska Xaveria (1727–1734), gyermekkorában elhunyt.
  7. Mária Anna Zsófia Szabina Angela Franciska Xaveria (1728–1797), aki 1747-ben III. Miksa bajor választófejedelemhez ment feleségül.
  8. Ferenc Xavér Albert Ágost Lajos Benno herceg (1730–1806), Lausitz grófja, Szászország adminisztrátora.
  9. Mária Jozefa Karolina (1731-1767), aki 1747-től Lajos dauphinnek (XV. Lajos francia király elsőszülött fiának) felesége, majd XVI. Lajos, XVIII. Lajos és X. Károly francia királyok anyja lett.
  10. Károly Krisztián József Ignác Eugén Ferenc Xavér (1733–1796), 1758–1763 között Kurland és Semgallen hercege.
  11. Mária Krisztina Anna Terézia Salomea Eulália Franciska Xaveria hercegnő (1735–1782), csillagkeresztes hölgy, a remiremonti hercegi apátság főnökasszonya.
  12. Mária Erzsébet Apollónia Kazimira Franciska Xaveria (1736–1818), csillagkeresztes hölgy.
  13. Albert Kázmér Ágost Ignác Pius Ferenc Xavér (1738–1822), 1765-től Teschen hercege, 1780–1793 között Németalföld helytartója, aki Mária Krisztina főhercegnőt, Mária Terézia leányát vette feleségül.
  14. Klement Vencel Ágost Hubertus Ferenc Xavér (1739–1812), Trier hercegérseke és választófejedelme, Augsburg püspök-fejedelme (Fürstbischof).
  15. Mária Kunigunda Dorottya Hedvig Franciska Xaveria Florentina (1740–1826) csillagkeresztes hölgy, Münsterbilsen kanonisszája, Thorn és Essen főapátnője.

Albert Kázmér herceg apja 1733-ban megörökölte az elhunyt nagyapa trónjait: II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme, III. Ágost néven Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme lett. Valamennyi gyermeke felvehette a lengyel királyi herceg(nő)i és szász herceg(nő)i (Kurprinz(essin) von Sachsen) címet. III. Ágost korának egyik leghíresebb művészetpártolója volt. Bőkezű műgyűjtőként jelentős grafikai és festményvagyont halmozott fel. Az államügyek azonban nem nagyon érdekelték. Szabadjára hagyott miniszterei apjának, Erős Ágost királynak erőszakos külpolitikáját erőltették, ezért III. Ágost uralkodása alatt a Szász Választófejedelemség hanyatlásnak indult.

Mária Krisztina főhercegnő

Házassága

[szerkesztés]

Albert Kázmér herceg, öccsével, Kelemen Vencel herceggel (1739–1812) együtt a császári hadseregben teljesített szolgálatot, lovassági tábornoki rangra jutott, és gyakran megfordult a bécsi udvarban. 1760 körül bemutatták Mária Krisztina főhercegnőnek, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) leányának. Egymásba szerettek, de Ferenc császár ellenezte házasságukat, mert Albertnek kevés esélye volt a lengyel királyi vagy a szász választófejedelmi trónöröklésre. A császár az unokaöccséhez, Savoyai Benedekhez, Chablais hercegéhez akarta hozzáadni Mária Krisztinát. Mária Terézia császárné szívesebben kedvezett volna leányának, és – mint magyar királynő – Albert herceget 1765 végén tábornaggyá léptette elő és kinevezte a Magyar Királyság helytartójává.

Ferenc császár 1765 augusztusában bekövetkezett váratlan halála után Mária Krisztina kierőszakolta a házassági engedélyt anyjától. 1766. április 8-án az alsó-ausztriai Gänserndorf közelében fekvő Schloss Hofban megtartották az esküvőt. A résztvevők gyászruhát viseltek az elhunyt császárért. A menyasszony hozományként megkapta az osztrák Sziléziában fekvő Tescheni hercegséget. Férje, Albert Kázmér felvehette a Teschen (uralkodó) hercege (Herzog von Teschen) címet. Mivel házassága révén bekerült a Habsburg–Lotaringiai uralkodó családba, megkapta a főhercegi cím viselésének jogát is.

A boldog szerelmi házasságból egyetlen leány született, Mária Terézia Krisztina szász hercegnő (1767. május 16–17.), aki azonban egynapos korában meghalt, a további gyermekáldás elmaradt. 1792-ben, amikor II. Lipót császár (Mária Krisztina főhercegnő öccse), és Mária Ludovika császárné mindketten meghaltak, a gyermektelen hercegi házaspár örökbe fogadta Károly főherceget (1771–1847), az elhunyt Lipót császár egyik árván maradt fiát, Mária Krisztina főhercegnő unokaöccsét. A fiatalembert Bécsben neveltették, később császári tábornaggyá lett.

Pályafutása

[szerkesztés]

Anyósának, Mária Terézia magyar királynőnek megbízásából Albert Kázmér herceg 1765–1780 között a Magyar Királyság osztrák helytartójaként működött. Székhelye a pozsonyi várban volt, amelyet Mária Terézia másfél millió (akkori) forintért alakíttatott át és rendeztetett be kedvenc leányának. A nyarakat Moson vármegyében, a féltoronyi kastélyban töltötte (ma: Halbturn, Burgenland).

1780-ban, Mária Terézia halála után II. József császár Albert Kázmér herceget nevezte ki az Osztrák Németalföld főkormányzójának, Károly Sándor lotaringiai herceg helyére. (A spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződés értelmében a Spanyolország által birtokolt Dél-Németalföld a Habsburg Birodalom birtokába került). A herceg Brüsszelben felépítette magának a laekeni kastélyt, itt helyezte el híres műgyűjteményét, amelyet részben apjától örökölt, részben maga is jelentősen és folyamatosan gyarapított. A laekeni kastély ma a belga királyi család otthona.

A bécsi Albertina palota.

1789-ben a brabanti forradalom elől átmenetileg távoznia kellett Brüsszelből, de 1790-ben a birodalmi haderő helyreállította a császári hatalmat. 1791-92-ben átmenetileg visszatértek, de 1793-ban a francia forradalmi hadsereg fenyegetése elől végleg távozniuk kellett, a Németalföld francia katonai megszállás alá került. A helytartó és felesége Bécsbe költözött. A belvárosban, a Hofburg szomszédságában megvettek egy palotát, amelyet eredetileg Emanuel Teles Silva-Tarouca épített, ezt Louis Montoyer műépítésszel jelentősen kibővíttettek és átépíttették saját használatukra. A palotát – új tulajdonos nevéről – Albertinának nevezték. A hercegi pár itt lakott, ide menekítették Brüsszelből hajókra rakva Albert Kázmér herceg híres műgyűjteményét is. A műalkotásoknak azonban csak a kétharmada érkezett meg Bécsbe, az egyik szállítóhajó útközben elsüllyedt, rakománya elveszett. A herceg felkérte művészeti tanácsadónak Adam von Bartsch művészettörténészt (1757–1821), a császári grafikai gyűjtemény igazgatóját, a kor legismertebb grafikai szaktekintélyét. Bartsch szakszerű közreműködésével a herceg katalogizálta és rendezte saját hatalmas műgyűjteményét, és további beszerzéseket is eszközölt. Felesége maga is szívesen és tehetségesen rajzolt, keze munkái ma a schönbrunni kastélyban vannak kiállítva.

Mária Krisztina főhercegnő 1798-ban gyomorbetegség (hastífusz) következtében meghalt. A bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. Albert Kázmér herceg az Ágoston-rendiek bécsi templomában (Augustinerkirche), a Hofburg szomszédságában impozáns síremléket (cenotáfiumot) készíttetett emlékére Antonio Canova olasz szobrásszal.

Kiterjedt birtokainak központjában, az egykori Magyaróvárott létesítette 1818-ban főkormányzója, Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász javaslatára Európa első, folyamatosan és jelenleg is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a mai Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét. A Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet néven alapított intézmény kezdetben főként Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat, azonban az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Ennek egyik fő elősegítője maga a felvilágosult herceg volt, aki – mai kifejezéssel – ösztöndíjakat létesített a szegény körülmények közül származó, de tehetséges hallgatók számára, biztosítva az anyagi forrásokat tanulmányaik finanszírozásához. A főhercegi intézet már a kezdeti években gyorsan prosperálni kezdett. Szerepe kihatott egész Közép-Európa mezőgazdaságának fejlődésére: a 35 millió lakosú Habsburg Birodalom egyetlen ilyen jellegű intézeteként az nem csak az államalakulat részeiből, hanem Franciaországtól a korabeli német tartományokon át Törökországig bezárólag a kontinens minden sarkából vonzotta a hallgatókat a mai Mosonmagyaróvárra. Albert Kázmér az általa szignált alapítólevélben biztosította az intézmény folyamatos fenntartását a hatalmas birtok nezsideri udvartelkén megtermelt bevételek allokálásával. Örököseit szintén kötelezte az intézmény további fenntartására, azonban – többek között annak későbbi stratégiai fontossága okán – 1850-ben állami, minisztériumi fennhatóság alá került, így megszűnt magán-tanintézet jellege.

A bellyei uradalom – melyet 1780-ban Mária Terézia a lányának, Mária Krisztina hercegnőnek adományozott, és amit 1804-ben férje, Albert herceg örökölt – ugyancsak az ő kezelésében vált a kor egyik mintauradalmává.[1]

Halála

[szerkesztés]

Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, Károly főherceg örökölte. I. Ferenc császár rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a Napóleon elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.

Örökségének későbbi sorsa

[szerkesztés]

A bécsi Albertina palotát és a gyűjteményt Károly főherceg és fia, Albert főherceg tábornagy örökölték. A gyermektelen Albert főherceg elhalt öccsének, Károly Ferdinánd főhercegnek fiait fogadta örökbe, halála után a legidősebb, Frigyes főherceg tábornagy vette át az örökséget és lakta a palotát. 1920-ban az Osztrák Köztársaság kormánya államosította a gyűjteményt és az épületet is. A palota a második világháború brit–amerikai bombázásaiban súlyosan megsérült, csak egy részét építették újjá. A világ legnagyobb grafikai gyűjteménye ma is ebben a palotában látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ *A bellyei uradalom kialakulásáról és reformkori történetéről, lásd: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen Archiválva 2018. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Georg von Starhemberg 		Következő uralkodó:
–
(brabanti forradalom)
Előző uralkodó:
–
(brabanti forradalom) 		Következő uralkodó:
–
(francia megszállás)
Albert Kázmér szász–tescheni herceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. II. János György szász választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
8. III. János György szász választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Magdalena Sibylle von Brandenburg-Bayreuth
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Frigyes Ágost szász választófejedelem
II. (Erős) Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. III. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
9. Anna Zsófia dán királyi hercegnő (1647–1717)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Zsófia Amália braunschweig-lüneburgi hercegnő (1628–1685)
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem
III. (Szász) Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Erdmann August von Brandenburg-Bayreuth tartománygróf (1615–1651)
 
 
 
 
 
 
 
10. Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth őrgróf (1644–1712)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Sophie von Brandenburg-Ansbach tartománygrófnő (1614–1646)
 
 
 
 
 
 
 
5. Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. III. Eberhard württembergi herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Zsófia Lujza württembergi hercegnő (1642–1702)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Anna Katharina von Salm-Kyrburg grófnő (1614–1655)
 
 
 
 
 
 
 
1. Albert Kázmér szász herceg, Teschen hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. III. Ferdinánd német-római császár, magyar király
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Lipót német-római császár, magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Habsburg Mária Anna spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
6. I. József német-római császár, magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
13. Pfalz-neuburgi Eleonóra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Erzsébet Amália hessen–darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. György braunschweig-lüneburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. János Frigyes braunschweig–lüneburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Anna Eleonóra hessen-darmstadti tartománygrófnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Eduárd rajna-pfalzi gróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Benedikta Henrietta Philippina rajna–pfalzi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Gonzaga Anna mantovai hercegnő
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albert_Kázmér_szász–tescheni_herceg&oldid=26786317”