Ugrás a tartalomhoz

„Albert Kázmér szász–tescheni herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
48. sor: 48. sor:


=== Halála ===
=== Halála ===
Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] örökölte. [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.
Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg]] örökölte. [[Ferenc magyar király|I. Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.


== Örökségének későbbi sorsa ==
== Örökségének későbbi sorsa ==

A lap 2014. augusztus 13., 14:38-kori változata

Albert Kázmér szász–tescheni herceg
Született1738. július 11.[1][2]
Moritzburg[3][4]
Elhunyt1822. február 10. (83 évesen)[1]
Bécs[5][6][4]
Állampolgárságaosztrák
HázastársaHabsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő (1766. április 8. – )[7]
Gyermekei
SzüleiHabsburg Mária Jozefa lengyel királyné
III. Ágost lengyel király
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • gyűjtő
  • katonai parancsnok
Tisztsége
Kitüntetései
Sírhelyecsászári kripta (111)
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Kázmér szász–tescheni herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója. Jelentős művészetpártoló, műgyűjtő, a világ legnagyobb grafikai gyűjteményének, a bécsi Albertinának megalapítója.

Élete

Származása, testvérei

Az ifjú Albert Kázmér herceg
Albert Kázmér szász–tescheni herceg

Albert Kázmér szász herceg 1738. július 11-én született a Drezda melletti Moritzburg kastélyában. Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából való III. Ágost lengyel király és Litvánia nagyhercege (1696–1763) volt, II. Ágost lengyel királynak (Erős Ágost, 1670–1733) és Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth porosz hercegnőnek (1671–1727), címzetes lengyel királynénak egyetlen (törvényes) fia, aki II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme (Kurfürst von Sachsen) is volt.

Édesanyja a Habsburg-házból származó Mária Jozefa osztrák főhercegnő (1699–1757) volt, I. József német-római császár, magyar és cseh király (1678–1711) és Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő (1673–1742) legidősebb leánya, Mária Terézia főhercegnő, a későbbi császárné unokanővére. Albert Kázmér herceg a lengyel királyi pár egyik legfiatalabb gyermekeként született:

  1. Frigyes Ágost Ferenc Xavér (1720–1721), kisgyermekként meghalt.
  2. József Ágost Vilmos Frigyes Ferenc Xavér János Nepomuk (1721–1728), gyermekként meghalt.
  3. Frigyes Keresztély Lipót János György Ferenc Xavér (1722–1763), aki 1763-ban Szászország választófejedelme lett.
  4. Egy halva született leány (*/† 1723)
  5. Mária Amália Krisztina Franciska Xaveria Flora Walburga (1724–1760), aki 1738-ben III. Károly spanyol király felesége lett.
  6. Mária Margareta Franciska Xaveria (1727–1734), gyermekkorában elhunyt.
  7. Mária Anna Zsófia Szabina Angela Franciska Xaveria (1728–1797), aki 1747-ben III. Miksa bajor választófejedelemhez ment feleségül.
  8. Ferenc Xavér Albert Ágost Lajos Benno herceg (1730–1806), Lausitz grófja, Szászország adminisztrátora.
  9. Mária Jozefa Karolina (1731-1767), aki 1747-től Lajos dauphinnek (XV. Lajos francia király elsőszülött fiának) felesége, majd XVI. Lajos, XVIII. Lajos és X. Károly francia királyok anyja lett.
  10. Károly Krisztián József Ignác Eugén Ferenc Xavér (1733–1796), 1758–1763 között Kurland és Semgallen hercege.
  11. Mária Krisztina Anna Terézia Salomea Eulália Franciska Xaveria hercegnő (1735–1782), csillagkeresztes hölgy, a remiremonti hercegi apátság főnökasszonya.
  12. Mária Erzsébet Apollónia Kazimira Franciska Xaveria (1736–1818), csillagkeresztes hölgy.
  13. Albert Kázmér Ágost Ignác Pius Ferenc Xavér (1738–1822), 1765-től Teschen hercege, 1780–1793 között Németalföld helytartója, aki Mária Krisztina főhercegnőt, Mária Terézia leányát vette feleségül.
  14. Klement Vencel Ágost Hubertus Ferenc Xavér (1739–1812), Trier hercegérseke és választófejedelme, Augsburg püspök-fejedelme (Fürstbischof).
  15. Mária Kunigunda Dorottya Hedvig Franciska Xaveria Florentina (1740–1826) csillagkeresztes hölgy, Münsterbilsen kanonisszája, Thorn és Essen főapátnője.

Albert Kázmér herceg apja 1733-ban megörökölte az elhunyt nagyapa trónjait: II. Frigyes Ágost néven Szászország választófejedelme, III. Ágost néven Lengyelország királya és Litvánia nagyhercege lett. Valamennyi gyermeke felvehette a lengyel királyi herceg(nő)i és szász herceg(nő)i (Kurprinz(essin) von Sachsen) címet. III. Ágost korának egyik leghíresebb művészetpártolója volt. Bőkezű műgyűjtőként jelentős grafikai és festményvagyont halmozott fel. Az államügyek azonban nem nagyon érdekelték. Szabadjára hagyott miniszterei apjának, Erős Ágost királynak erőszakos külpolitikáját erőltették, ezért III. Ágost uralkodása alatt a Szász Választófejedelemség hanyatlásnak indult.

Mária Krisztina főhercegnő

Házassága

Albert Kázmér herceg, öccsével, Kelemen Vencel herceggel (1739-1812) együtt a császári hadseregben teljesített szolgálatot, lovassági tábornoki rangra jutott, és gyakran megfordult a bécsi udvarban. 1760 körül bemutatták Mária Krisztina főhercegnőnek, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) leányának. Egymásba szerettek, de Ferenc császár ellenezte házasságukat, mert Albertnek kevés esélye volt a lengyel királyi vagy a szász választófejedelmi trónöröklésre. A császár az unokaöccséhez, Chablais hercegéhez akarta hozzáadni Mária Krisztinát. Mária Terézia császárné szívesebben kedvezett volna leányának, és – mint magyar királynő – Albert herceget 1755 végén tábornaggyá léptette elő és kinevezte a Magyar Királyság helytartójává.

Ferenc császár 1765 augusztusában bekövetkezett váratlan halála után Mária Krisztina kierőszakolta a házassági engedélyt anyjától. 1766. április 8-án az alsó-ausztriai Gänserndorf közelében fekvő Schlosshof-ban megtartották az esküvőt. A résztvevők gyászruhát viseltek az elhunyt császárért. A menyasszony hozományként megkapta az osztrák Sziléziában fekvő tescheni hercegséget. Férje, Albert Kázmér felvehette a Teschen (uralkodó) hercege (Herzog von Teschen) címet. Mivel házassága révén bekerült a Habsburg–Lotaringiai uralkodó családba, megkapta a főhercegi cím viselésének jogát is.

A boldog szerelmi házasságból egyetlen leány született, Mária Terézia Krisztina szász hercegnő (1767. május 16–17.), aki azonban egynapos korában meghalt, a további gyermekáldás elmaradt. 1792-ben, amikor II. Lipót császár (Mária Krisztina főhercegnő öccse), és Mária Ludovika császárné mindketten meghaltak, a gyermektelen hercegi házaspár örökbe fogadta Károly főherceget (1771–1847), az elhunyt Lipót császár egyik árván maradt fiát, Mária Krisztina főhercegnő unokaöccsét. A fiatalembert Bécsben neveltették, később császári tábornaggyá lett.

Pályafutása

Anyósának, Mária Terézia magyar királynőnek megbízásából Albert Kázmér herceg 1765–1780 között a Magyar Királyság osztrák helytartójaként működött. Székhelye a pozsonyi várban volt, amelyet Mária Terézia másfél millió (akkori) forintért alakíttatott át és rendeztetett be kedvenc leányának. A nyarakat Moson vármegyében, a féltoronyi kastélyban töltötte (ma: Halbturn, Burgenland).

1780-ban, Mária Terézia halála után II. József császár Albert Kázmér herceget nevezte ki az Osztrák Németalföld főkormányzójának, Károly Sándor lotaringiai herceg helyére. (A spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződés értelmében a Spanyolország által birtokolt Dél-Németalföld a Habsburg Birodalom birtokába került). A herceg Brüsszelben felépítette magának a laekeni kastélyt, itt helyezte el híres műgyűjteményét, amelyet részben apjától örökölt, részben maga is jelentősen és folyamatosan gyarapított. A laekeni kastély ma a belga királyi család otthona.

A bécsi Albertina palota.

1789-ban a brabanti forradalom elől átmenetileg távoznia kellett Brüsszelből, de 1790-ben a birodalmi haderő helyreállította a császári hatalmat. 1791-92-ben átmenetileg visszatértek, de 1793-ban a francia forradalmi hadsereg fenyegetése elől végleg távozniuk kellett, a Németalföld francia katonai megszállás alá került. A helytartó és felesége Bécsbe költözött. A belvárosban, a Hofburg szomszédságában megvettek egy palotát, amelyet eredetileg Emanuel Teles Silva-Tarouca épített, ezt Louis Montoyer műépítésszel jelentősen kibővíttettek és átépíttették saját használatukra. A palotát – új tulajdonos nevéről – Albertinának nevezték. A hercegi pár itt lakott, ide menekítették Brüsszelből hajókra rakva Albert Kázmér herceg híres műgyűjteményét is. A műalkotásoknak azonban csak a kétharmada érkezett meg Bécsbe, az egyik szállítóhajó útközben elsüllyedt, rakománya elveszett. A herceg felkérte művészeti tanácsadónak Adam von Bartsch művészettörténészt (1757–1821), a császári grafikai gyűjtemény igazgatóját, a kor legismertebb grafikai szaktekintélyét. Bartsch szakszerű közreműködésével a herceg katalogizálta és rendezte saját hatalmas műgyűjteményét, és további beszerzéseket is eszközölt. Felesége maga is szívesen és tehetségesen rajzolt, keze munkái ma a schönbrunni kastélyban vannak kiállítva.

Mária Krisztina főhercegnő 1798-ban gyomorbetegség (hastífusz) következtében meghalt. A bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. Albert Kázmér herceg az Ágostonrendiek bécsi templomában (Augustinerkirche), a Hofburg szomszédságában impozáns síremléket (cenotáfiumot) készíttetett emlékére Antonio Canova olasz szobrásszal.

Halála

Albert Kázmér herceg 1822. február 10-én hunyt el Bécsben. Feleségével együtt a császári család temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomában, a Toszkánai ághoz tartozó családtagok kriptájában temették el. Vagyonát unokaöccse és fogadott fia, Károly főherceg örökölte. I. Ferenc magyar király|I. Ferenc császár rendeletére Károly főherceg örökölhette Teschen (második) hercegének címét is, a Napóleon elleni sikeres haditetteinek jutalmaként.

Örökségének későbbi sorsa

A bécsi Albertina palotát és a gyűjteményt Károly főherceg és fia, Albert főherceg tábornagy örökölték. A gyermektelen Albert főherceg elhalt öccsének, Károly Ferdinánd főhercegnek fiait fogadta örökbe, halála után a legidősebb, Frigyes főherceg tábornagy vette át az örökséget és lakta a palotát. 1920-ban az Osztrák Köztársaság kormánya államosította a gyűjteményt és az épületet is. A palota a második világháború brit–amerikai bombázásaiban súlyosan megsérült, csak egy részét építették újjá. A világ legnagyobb grafikai gyűjteménye ma is ebben a palotában látható.

Felmenői

Albert Kázmér
szász herceg,
lengyel királyi herceg,
Teschen hercege 		Édesapja:
III. Ágost lengyel király
(II. Frigyes Ágost szász választófejedelem) 		Apai nagyapja:
II. (Erős Ágost) lengyel király)
(I. Frigyes Ágost szász választófejedelem) 		Apai dédapja:
III. János György szász választófejedelem
Apai dédanyja:
Anna Zsófia dán és norvég királyi hercegnő
Apai nagyanyja:
Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth porosz hercegnő
(Krystyna Eberhardyna Hohenzollern szász hercegnő) 		Apai dédapja:
Christian Ernst von Brandenburg–Bayreuth herceg
Apai dédanyja:
Sophie Luise von Württemberg hercegnő
Édesanyja:
Habsburg Mária Jozefa főhercegnő (1699–1757) 		Anyai nagyapja:
I. József német-római császár,
magyar és cseh király 		Anyai dédapja:
I. Lipót német-római császár,
magyar és cseh király
Anyai dédanyja:
Eleonóra pfalz–neuburgi hercegnő
Anyai nagyanyja:
Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő 		Anyai dédapja:
János Frigyes calenberg–göttingeni fejedelem
Anyai dédanyja:
Benedikta Henrietta Filippina rajna–pfalzi grófnő
Commons:Category:Prince Albert of Saxony, Duke of Teschen
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Kázmér szász–tescheni herceg témájú médiaállományokat.

További információk


Előző uralkodó:
Georg von Starhemberg 		Következő uralkodó:
–
(brabanti forradalom)
Előző uralkodó:
–
(brabanti forradalom) 		Következő uralkodó:
–
(francia megszállás)
  1. ↑ a b Albert Casimir
  2. ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. ↑ a b dw.4775
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. ↑ a b Sachsen-Teschen, Albert Kasimir Herzog (BLKÖ)
  7. ↑ p11210.htm#i112093, 2020. augusztus 7.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albert_Kázmér_szász–tescheni_herceg&oldid=15000724”