Ugrás a tartalomhoz

„Alsópálfa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(14 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
20. sor: 20. sor:
| weboldal =
| weboldal =
}}
}}
'''Alsópálfa''' ({{ny-hr|Palinovec}}) [[falu]] [[Horvátország]]ban, [[Muraköz megye|Muraköz megyében]]. Közigazgatásilag [[Murakirály]]hoz tartozik.
'''Alsópálfa''' ({{horvátul|Palinovec}}) [[falu]] [[Horvátország]]ban, [[Muraköz megye|Muraköz megyében]]. Közigazgatásilag [[Murakirály]]hoz tartozik.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Csáktornya|Csáktornyától]] 12 km-re keletre, [[Perlak]]tól 6 km-re északra az A4-es autópálya mellett fekszik.
[[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyától]] 12 km-re keletre, [[Perlak]]tól 6 km-re északra az A4-es autópálya mellett fekszik.


== Története ==
== Története ==
A települést [[1205]]-ben [[II. András]] király oklevele említi először kilenc másik muraközi településsel együtt. Ezzel a Muraköz egyik legrégibb településének számít. [[1259]]-ben István horvát albán birtokaként említik. [[1334]]-ben a muraközi plébániák első említésekor a [[tüskeszentgyörgy]]i plébániához tartozott.
A települést [[1205]]-ben [[II. András magyar király|II. András]] király oklevele említi először kilenc másik muraközi településsel együtt. Ezzel a Muraköz egyik legrégibb településének számít. [[1259]]-ben István horvát albán birtokaként említik. [[1334]]-ben a muraközi plébániák első említésekor a [[tüskeszentgyörgy]]i plébániához tartozott.


[[1458]]-ban "''Pawlynowez"'', [[1478]]-ban ''"Paulinowecz"'' alakban szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak között.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett. Az [[1660]]-as egyházi vizitáció szerint 31 háztartása volt, ebből 5 nemeseké. Miután Zrínyi Pétert [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.
[[1458]]-ban "''Pawlynowez"'', [[1478]]-ban ''"Paulinowecz"'' alakban szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak között.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett. Az [[1660]]-as egyházi vizitáció szerint 31 háztartása volt, ebből 5 nemeseké.


Miután Zrínyi Pétert [[1671]]-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.
⚫
Az [[1698]]-as adatok szerint lakosságának száma lényegesen csökkent, ami a létbizonytalansággal, a különböző hadak gyakori fosztogatásaival magyarázható. Ekkor csak 20 háztartás volt a faluban. [[1715]]-ben [[III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. [[1786]]-ban a falunak 25 háza volt, melyben 29 család, összesen 181 lakos élt. Közülük 86 volt nő, 13 nemes és egy kézműves. [[1791]]-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. [[1802]]-ben 68 házában 310 lakos élt. [[1844]]-ben 500, [[1857]]-ben 480 lakosa volt, öt magyar és két zsidó kivételével mind horvátok. Még [[1841]]-ben iskola nyílt a településen, mely [[1860]]-ig működött. Ekkor épült fel a tüskeszentgyörgyi iskola, Alsópálfán azonban egyházi iskola kezdte meg működését.


⚫
Az [[1698]]-as adatok szerint lakosságának száma lényegesen csökkent, ami a létbizonytalansággal, a különböző hadak gyakori fosztogatásaival magyarázható. Ekkor csak 20 háztartás volt a faluban. [[1715]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. [[1786]]-ban a falunak 25 háza volt, melyben 29 család, összesen 181 lakos élt. Közülük 86 volt nő, 13 nemes és egy kézműves. [[1791]]-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. [[1802]]-ben 68 házában 310 lakos élt. [[1844]]-ben 500, [[1857]]-ben 480 lakosa volt, öt magyar és két zsidó kivételével mind horvátok. Még [[1841]]-ben iskola nyílt a településen, mely [[1860]]-ig működött. Ekkor épült fel a tüskeszentgyörgyi iskola, Alsópálfán azonban egyházi iskola kezdte meg működését.
⚫
Vályi András szerint ''" PALINOVECZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja homokos."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


⚫
Vályi András szerint ''"PALINOVECZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja homokos."''<ref>{{Vályi}}</ref>
⚫
[[1900]]-ban 68 háza és 764 lakosa volt, ebből 396 férfi és 368 nő. Mind római katolikusok. 735-en horvát, 29-en magyar anyanyelvűek. Írni és olvasni 359 fő tudott. Egy házban átlagosan 11 lakó élt. A házak közül csak 12 épült téglából, 52 faépület volt. Mindössze 19 ház volt cseréppel fedve, 49 házon zsupptető volt. [[1910]]-ben 869, zömében horvát lakosa volt. [[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[Perlaki járás]]ához tartozott, majd a délszláv állam része lett. [[1925]]-ben 94 ház állt itt 918 lakossal. [[1941]] és [[1945]] között a falu ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. A lakosság száma maximumát 1948-ban érte el 1089 fővel. [[1961]]-ben 1046, [[1971]]-ben 973 volt a lakosság száma. [[2001]]-ben 792 lakosa volt.

⚫
[[1900]]-ban 68 háza és 764 lakosa volt, ebből 396 férfi és 368 nő. Mind római katolikusok. 735-en horvát, 29-en magyar anyanyelvűek. Írni és olvasni 359 fő tudott. Egy házban átlagosan 11 lakó élt. A házak közül csak 12 épült téglából, 52 faépület volt. Mindössze 19 ház volt cseréppel fedve, 49 házon zsúptető volt. [[1910]]-ben 869, zömében horvát lakosa volt. [[1920]] előtt [[Zala vármegye]] [[Perlaki járás]]ához tartozott, majd a délszláv állam része lett. [[1925]]-ben 94 ház állt itt 918 lakossal. [[1941]] és [[1945]] között a falu ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. A lakosság száma maximumát 1948-ban érte el 1089 fővel. [[1961]]-ben 1046, [[1971]]-ben 973 volt a lakosság száma. [[2001]]-ben 792 lakosa volt.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt kápolnája [[1897]]-ben épült, [[1995]]-ben megújították.
* A [[Szentháromság]] tiszteletére [[Védőszent|szentelt]] kápolnája [[1897]]-ben épült, [[1995]]-ben megújították.
* A [[II. világháború]] hőseinek emlékművét [[1962]]-ben emelték.
* A [[második világháború]] hőseinek emlékművét [[1962]]-ben emelték.
* [[Szent Rókus]] útikápolna.
* [[Szent Rókus]] útikápolna.
* Fájdalmas Krisztus-szobor.
* Fájdalmas Krisztus-szobor.


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://palinovec.donjikraljevec.hr/index_2.htm Alsópálfa honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20090705081620/http://palinovec.donjikraljevec.hr/index_2.htm Alsópálfa honlapja]
* [http://www.donjikraljevec.hr/ Murakirály község honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20160214005700/http://donjikraljevec.hr/ Murakirály község honlapja]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
<references/>
<references/>
{{Muraköz megye}}
{{Muraköz megye}}
{{Zala}}


{{portál|Horvátország||Földrajz|-}}
⚫
[[Kategória:Muraköz települései|Also~pa~lfa]]


{{DEFAULTSORT:Alsopalfa}}
[[eo:Palinovec]]
⚫
[[Kategória:Muraköz települései]]
[[hr:Palinovec]]
[[Kategória:Zala vármegye települései]]
[[sl:Palinovec]]

A lap jelenlegi, 2024. március 6., 09:10-kori változata

Alsópálfa (Palinovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMurakirály
Jogállásfalu
Alapítás éve1205
PolgármesterZlatko Horvat
Irányítószám40320
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség630 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 49″, k. h. 16° 35′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 49″, k. h. 16° 35′ 46″
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsópálfa (horvátul: Palinovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Murakirályhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 12 km-re keletre, Perlaktól 6 km-re északra az A4-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1205-ben II. András király oklevele említi először kilenc másik muraközi településsel együtt. Ezzel a Muraköz egyik legrégibb településének számít. 1259-ben István horvát albán birtokaként említik. 1334-ben a muraközi plébániák első említésekor a tüskeszentgyörgyi plébániához tartozott.

1458-ban "Pawlynowez", 1478-ban "Paulinowecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak között.[2] Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Az 1660-as egyházi vizitáció szerint 31 háztartása volt, ebből 5 nemeseké.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.

Az 1698-as adatok szerint lakosságának száma lényegesen csökkent, ami a létbizonytalansággal, a különböző hadak gyakori fosztogatásaival magyarázható. Ekkor csak 20 háztartás volt a faluban. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1786-ban a falunak 25 háza volt, melyben 29 család, összesen 181 lakos élt. Közülük 86 volt nő, 13 nemes és egy kézműves. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1802-ben 68 házában 310 lakos élt. 1844-ben 500, 1857-ben 480 lakosa volt, öt magyar és két zsidó kivételével mind horvátok. Még 1841-ben iskola nyílt a településen, mely 1860-ig működött. Ekkor épült fel a tüskeszentgyörgyi iskola, Alsópálfán azonban egyházi iskola kezdte meg működését.

Vályi András szerint "PALINOVECZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, határja homokos."[3]

1900-ban 68 háza és 764 lakosa volt, ebből 396 férfi és 368 nő. Mind római katolikusok. 735-en horvát, 29-en magyar anyanyelvűek. Írni és olvasni 359 fő tudott. Egy házban átlagosan 11 lakó élt. A házak közül csak 12 épült téglából, 52 faépület volt. Mindössze 19 ház volt cseréppel fedve, 49 házon zsúptető volt. 1910-ben 869, zömében horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1925-ben 94 ház állt itt 918 lakossal. 1941 és 1945 között a falu ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. A lakosság száma maximumát 1948-ban érte el 1089 fővel. 1961-ben 1046, 1971-ben 973 volt a lakosság száma. 2001-ben 792 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsópálfa&oldid=26947103”