„Arimaszpok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''arimaszposzok''' ókori óiráni nevű nép volt az [[Urál]]tól keletre. Részletesen írt róluk [[Ariszteasz]] [[Arimaszpeia]] című eposza és [[Hérodotosz]] [[Szküthika|Szküthikája]]. |
|||
⚫ | |||
== Szállásterületük == |
|||
Utóbbi leírása szerint északon sok arany van, amelyet [[griff]]ek őriznek, s tőlük rabolják el az arimaszposzok, akik aztán [[Európa|Európába]] juttatják. [[Aiszkhülosz]]nál a griffek szomszédai az egyszemű, lovas arimaszposzok. Nevük Hérodotosz szerint is egyszeműt jelent, szkíta nyelven. |
|||
⚫ | Modern kutatások szerint [[Kína]] határain lakó ural-altaji néptörzs lehetett, talán épp a [[hunok]] őse. Az egyszeműség csupán vadságuk híréből keletkezett, nevük sem a Hérodotosz által állított arima=egy és spon=szem összetételből ered, hanem [[irán]]i név, Arimászpa, jelentése vad, lovakkal bíró nép. Más kutatók a [[mongol nyelv]]ből hegylakónak fordítják nevüket. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2011. augusztus 13., 01:32-kori változata
Az arimaszposzok ókori óiráni nevű nép volt az Uráltól keletre. Részletesen írt róluk Ariszteasz Arimaszpeia című eposza és Hérodotosz Szküthikája.
Szállásterületük
Utóbbi leírása szerint északon sok arany van, amelyet griffek őriznek, s tőlük rabolják el az arimaszposzok, akik aztán Európába juttatják. Aiszkhülosznál a griffek szomszédai az egyszemű, lovas arimaszposzok. Nevük Hérodotosz szerint is egyszeműt jelent, szkíta nyelven.
Modern kutatások szerint Kína határain lakó ural-altaji néptörzs lehetett, talán épp a hunok őse. Az egyszeműség csupán vadságuk híréből keletkezett, nevük sem a Hérodotosz által állított arima=egy és spon=szem összetételből ered, hanem iráni név, Arimászpa, jelentése vad, lovakkal bíró nép. Más kutatók a mongol nyelvből hegylakónak fordítják nevüket.
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.