„A szerény zseni” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Könyv infobox | név = A szerény zseni | eredeti_cím = | fordító = Apostol András | kép = | képszél = | kép_aláírás...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| (24 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
| fordító = [[Apostol András]] |
| fordító = [[Apostol András]] |
||
| kép = |
| kép = |
||
| |
| képméret = |
||
| |
| képaláírás = |
||
| szerző = [[Vagyim Sefner]] |
| szerző = [[Vagyim Sefner]] |
||
| illusztrátor = |
| illusztrátor = |
||
| borítógrafika = Panner László |
| borítógrafika = Panner László |
||
| ország = |
| ország = {{Szovjetunió}}, {{Oroszország}} |
||
| nyelv = [[orosz]] |
| nyelv = [[orosz nyelv|orosz]] |
||
| sorozat = [[Kozmosz Fantasztikus Könyvek]] |
| sorozat = [[Kozmosz Fantasztikus Könyvek]] |
||
| téma = |
| téma = |
||
| műfaj = [[ |
| műfaj = [[sci-fi]] [[regény]] |
||
| kiadó = |
| kiadó = |
||
| kiadás_dátuma = [[1974]] |
| kiadás_dátuma = [[1974]] |
||
| magyar kiadó =[[Móra |
| magyar kiadó = [[Móra Ferenc Könyvkiadó]] |
||
| magyar_kiadás_dátuma =[[1976]] |
| magyar_kiadás_dátuma = [[1976]] |
||
| média_típus = |
| média_típus = [[könyv]] |
||
| oldalak = 270 |
| oldalak = 270 |
||
| isbn = |
| isbn = {{ISBN|963-21-1148-6}} |
||
| példány = 29 800 |
| példány = 29 800 |
||
| előző = |
| előző = |
||
| következő = |
| következő = |
||
}} |
}} |
||
'''''A szerény zseni''''' [[Vagyim Szergejevics Sefner|Vagyim Sefner]] [[szentpétervár]]i (leningrádi) orosz író [[regény]]e. Magyarul a [[Kozmosz Fantasztikus Könyvek]] sorozatban látott napvilágot [[1976]]-ban, Soproni András fordításában. A könyv egy kisregényt és 3 [[Novella|novellát]] tartalmaz. Az utószót ''("Félig-meddig hihető történetek")'' A. Lipelis írta. |
|||
==Tartalom== |
|||
* A szerény zseni |
|||
* Az ember, aki az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása |
|||
* A gömbölyű titok |
|||
* Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai |
|||
==Történet== |
== Történet == |
||
{{Cselekmény}} |
|||
A fantasztikus találmányok és szituációk nem mások, mint játékos, kalandos történetek alapjai, de a mindezekben rejlő lelki valóság, az emberi megnyilvánulás az adott helyzetben azonban már nem játék, sem a mesében, sem a való életben. |
A fantasztikus találmányok és szituációk nem mások, mint játékos, kalandos történetek alapjai, de a mindezekben rejlő lelki valóság, az emberi megnyilvánulás az adott helyzetben azonban már nem játék, sem a mesében, sem a való életben. |
||
A szerény zseniben szereplő négy kisregényben hihetetlen [[technika]]i lehetőségek tárulnak fel az olvasó elé, valamennyi olvasmányban a [[feltaláló]]i leleményességek kerülnek előtérbe, amelyek az emberiség boldogítására szolgálnának. |
A szerény zseniben szereplő négy kisregényben hihetetlen [[technika]]i lehetőségek tárulnak fel az olvasó elé, valamennyi olvasmányban a [[feltaláló]]i leleményességek kerülnek előtérbe, amelyek az emberiség boldogítására szolgálnának. |
||
| ⚫ | Azonban Sefner érezhetően nem veszi túl komolyan a [[tudományos-fantasztikus]] motívumokat, valósággal ki is parodizálja magát a fantasztikumot és jellegzetességeit. Ennél fogva nála a fantasztikum egy cseppet sem tudományos, sokkal inkább egy [[groteszk]] és [[ironikus]] eszközként szolgál ahhoz, hogy az emberekről, az emberek jellemvonásáról és az [[erkölcs]]i értékekről beszéljen. |
||
| ⚫ | Hősei egyáltalán nem hasonlítanak a hagyományos [[sci-fi]] irodalom megszokott hőseihez, akik minden esetben a helyzet magaslatán állnak. Éppen ellenkezőleg, csetlő-botló, jámbor emberek, akik mindig elszalasztják a kedvező lehetőségeket ahhoz, hogy igazi hőssé váljanak (mivel nem is akarnak azzá válni). Ezzel felveti azt a fontos kérdést is, hogy vajon a hős kudarca és sikere mennyiben függ az egyéniségétől? A „szerencsétlen flótás” mellett a művekben megtalálhatjuk a sikerhajhász jellemeket is, és az ő esetükben a siker pont hogy negatív értelmet nyer, ellentétben a központi alakok kudarcaival, amelyek által a karakter éppen pozitívabbá, és ezáltal maga a kudarc egy pozitív tényezővé válik. A kudarc tehát nem jelent feltétlenül rossz dolgot, sőt hasznos, ha ez jelenti tulajdonképpen a kisregények |
||
| ⚫ | Azonban Sefner érezhetően nem veszi túl komolyan a [[Sci-fi|tudományos-fantasztikus]] motívumokat, valósággal ki is parodizálja magát a fantasztikumot és jellegzetességeit. Ennél fogva nála a fantasztikum egy cseppet sem tudományos, sokkal inkább egy [[groteszk]] és [[ironikus]] eszközként szolgál ahhoz, hogy az emberekről, az emberek jellemvonásáról és az [[erkölcs]]i értékekről beszéljen. |
||
==Egyéb== |
|||
| ⚫ | Hősei egyáltalán nem hasonlítanak a hagyományos [[sci-fi]] irodalom megszokott hőseihez, akik minden esetben a helyzet magaslatán állnak. Éppen ellenkezőleg, csetlő-botló, jámbor emberek, akik mindig elszalasztják a kedvező lehetőségeket ahhoz, hogy igazi hőssé váljanak (mivel nem is akarnak azzá válni). Ezzel felveti azt a fontos kérdést is, hogy vajon a hős kudarca és sikere mennyiben függ az egyéniségétől? A „szerencsétlen flótás” mellett a művekben megtalálhatjuk a sikerhajhász jellemeket is, és az ő esetükben a siker pont hogy negatív értelmet nyer, ellentétben a központi alakok kudarcaival, amelyek által a karakter éppen pozitívabbá, és ezáltal maga a kudarc egy pozitív tényezővé válik. A kudarc tehát nem jelent feltétlenül rossz dolgot, sőt hasznos, ha ez jelenti tulajdonképpen a kisregények fő alakjai számára a kulcsot a boldogsághoz, illetve a nagyobb, súlyosabb sorscsapások bekövetkezésének elkerülését. |
||
{{Cselekmény vége}} |
|||
== Magyarul == |
|||
* ''A szerény zseni. Tudományos fantasztikus elbeszélések / Az ember, aki maga az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása / A gömbölyű titok / Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai''; ford. Apostol András, utószó A. Lipelis; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976 |
|||
==Források== |
==Források== |
||
* Vagyim Sefner: ''A szerény zseni''; [[Móra Ferenc Könyvkiadó|Móra]] , Bp., 1976; ford. Soproni András ''([[Kozmosz Fantasztikus Könyvek]])'' {{ISBN|9632111486}} |
|||
*A regény |
|||
* [http://www.szif-on.hu/vagyim-sefner-a-szereny-zseni-konyvajanlo.html |
* [https://web.archive.org/web/20091108064252/http://www.szif-on.hu/vagyim-sefner-a-szereny-zseni-konyvajanlo.html Könyvajánló] <!--Nem érhető el a link!--> |
||
== További információ == |
|||
* [http://moly.hu/konyvek/vagyim-sefner-a-szereny-zseni A kötet adatlapja a Molyon] |
|||
{{Portál|Sci-fi| }} |
{{Portál|Sci-fi| }} |
||
{{DEFAULTSORT:Szerényzseni A}} |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Orosz regények]] |
[[Kategória:Orosz sci-fi regények]] |
||
| ⚫ | |||
[[Kategória:1974 regényei]] |
|||
A lap jelenlegi, 2019. december 2., 21:06-kori változata
| A szerény zseni | |
| Szerző | Vagyim Sefner |
| Ország |  Szovjetunió,  Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Műfaj | sci-fi regény |
| Sorozat | Kozmosz Fantasztikus Könyvek |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1974 |
| Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1976 |
| Fordító | Apostol András |
| Borítógrafika | Panner László |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 270 |
| ISBN | ISBN 963-21-1148-6 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A szerény zseni Vagyim Sefner szentpétervári (leningrádi) orosz író regénye. Magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 1976-ban, Soproni András fordításában. A könyv egy kisregényt és 3 novellát tartalmaz. Az utószót ("Félig-meddig hihető történetek") A. Lipelis írta.
Történet
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A fantasztikus találmányok és szituációk nem mások, mint játékos, kalandos történetek alapjai, de a mindezekben rejlő lelki valóság, az emberi megnyilvánulás az adott helyzetben azonban már nem játék, sem a mesében, sem a való életben.
A szerény zseniben szereplő négy kisregényben hihetetlen technikai lehetőségek tárulnak fel az olvasó elé, valamennyi olvasmányban a feltalálói leleményességek kerülnek előtérbe, amelyek az emberiség boldogítására szolgálnának.
Azonban Sefner érezhetően nem veszi túl komolyan a tudományos-fantasztikus motívumokat, valósággal ki is parodizálja magát a fantasztikumot és jellegzetességeit. Ennél fogva nála a fantasztikum egy cseppet sem tudományos, sokkal inkább egy groteszk és ironikus eszközként szolgál ahhoz, hogy az emberekről, az emberek jellemvonásáról és az erkölcsi értékekről beszéljen.
Hősei egyáltalán nem hasonlítanak a hagyományos sci-fi irodalom megszokott hőseihez, akik minden esetben a helyzet magaslatán állnak. Éppen ellenkezőleg, csetlő-botló, jámbor emberek, akik mindig elszalasztják a kedvező lehetőségeket ahhoz, hogy igazi hőssé váljanak (mivel nem is akarnak azzá válni). Ezzel felveti azt a fontos kérdést is, hogy vajon a hős kudarca és sikere mennyiben függ az egyéniségétől? A „szerencsétlen flótás” mellett a művekben megtalálhatjuk a sikerhajhász jellemeket is, és az ő esetükben a siker pont hogy negatív értelmet nyer, ellentétben a központi alakok kudarcaival, amelyek által a karakter éppen pozitívabbá, és ezáltal maga a kudarc egy pozitív tényezővé válik. A kudarc tehát nem jelent feltétlenül rossz dolgot, sőt hasznos, ha ez jelenti tulajdonképpen a kisregények fő alakjai számára a kulcsot a boldogsághoz, illetve a nagyobb, súlyosabb sorscsapások bekövetkezésének elkerülését.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Magyarul
[szerkesztés]- A szerény zseni. Tudományos fantasztikus elbeszélések / Az ember, aki maga az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása / A gömbölyű titok / Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai; ford. Apostol András, utószó A. Lipelis; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976
Források
[szerkesztés]- Vagyim Sefner: A szerény zseni; Móra , Bp., 1976; ford. Soproni András (Kozmosz Fantasztikus Könyvek) ISBN 9632111486
- Könyvajánló
