„Abarisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: lt:Abaris (mitologija) |
szuda lexikon link |
||
(40 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Orbis Herodoti.jpg|right|300px|thumb|Hüperboreia az ókorban ismert világ északi peremén, Hérodotosz leírása szerint]] |
|||
'''Abbarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz", vagyis északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló -feltehetőleg [[mítosz|mítikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. |
|||
'''Abarisz Hüperboreiosz''' (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt. Az i. e. 6. században élt, és valószínűleg a Délkelet-Európában honos trák–szkíták, azaz a [[géták]] közül származott. A [[Szuda-lexikon]] atyja nevét (Szeuthész) is feljegyezte.{{refhely|Suda On Line (Abaris)}} A Szeuthész (Σευθης), avagy Zoltész (Ζολτης) címet a Keleti-Balkánon letelepedett trák–szkíták több főembere viselte. |
|||
Abarisz neve először [[Pindarosz]] művében szerepel. Nevezett szerző szerint Abarisz a lüdök királyának, [[Kroiszosz]]nak volt kortársa.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
⚫ | |||
Abarisz a görögök hagyományai szerint [[Apollón]] – a [[szkíták]] hite szerint Goitoszürosz (Γοιτοσυρος) – azaz a Nap megszemélyesítőjének felkentje volt. (Lásd: [[Királyi szkíták#Szkíta istenségek|Szkíta istenségek]].) Mai fogalmaink szerint vallási vezetőnek is nevezhetnénk. A neki tulajdonított cselekedetek némelyike nagyjában-egészében hihető, többségük azonban, bár lehet valóságos alapjuk, félig-meddig mesének tűnik. |
|||
{{pecz}} |
|||
Abariszt gyakorta [[Szamolxisz]] társaságában említik. Utóbbi szkíta hitújító volt, az Erdélyi-medencében élő trák–szkíták, azaz a [[dákok]] vallási vezetője; kortársa [[Püthagorasz]]nak, Abarisznak és [[Anakharszisz]]nak is. |
|||
== Cselekedetei == |
|||
[[Hérodotosz]], görög elbeszélőkre hivatkozva, ekként nyilatkozik Abarisz személyéről ''Hisztoriai'' című munkájában: Nyílra kapaszkodva körbejárta a világot, és közben nem vett ételt magához.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
[[Platón]], ''Kharmidész'' című művében azon trák orvosok közé sorolta Abariszt, akik a lélek és a test gyógyítását ráolvasás által gyakorolják.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
[[Sztrabón]] ''Geógraphika hüpomnémata'' című könyve szerint ''„Abarisz és más hasonló férfiak tisztességes hírnévnek örvendtek a görögök körében, mert olyan magatartást tanúsítottak, melyet az elégedettség, a takarékosság és az igazságosság jellemez.”''{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
[[Pauszaniasz Periégétész]] fő műve ''(Helladosz periégészisz)'' szerint Abarisz Kóré Szóteira, avagy [[Perszephoné]] tiszteletére [[Spárta|Spártában]] szentélyt emelt.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
[[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] is megemlékezik Abarisz személyéről, illetve varázslatos nyiláról ''Sztrómata'' című alkotásában.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
[[Iamblikhosz]] ''Peri tou Püthagorikou Biou'' című írása szerint Abarisz többek között megtisztította [[Spárta|Spártát]] és [[Knósszosz]]t a [[Pestis|dögvésztől]]. Nevezett szerző Abarisznak [[Haruspex|béljóslásban]] különös jártasságot tulajdonít.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
A szóban forgó műben Abarisz – [[Püthagorasz]] mellett – kulcsszerepben jelenik meg a szicíliai zsarnok, [[Akragaszi Fálarisz|Akragaszi Phálarisz]] udvarában. A két bölcs isteni ügyekkel foglalkozik, és a csökönyös zsarnokot erkölcsi tisztaságra oktatja.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
A [[Szuda-lexikon]] több művet tulajdonít Abarisznak: ''Szkíta jóslatok'', ''A [[Marica (folyó)|Hébrosz]] folyó házassága'', ''Megtisztulások'', az ''Istenek származásáról folyóbeszédben'', ''Apollón látogatásáról Hüperboreia lakóinál ütemversben''.{{refhely|Sandin 2014}} |
|||
== Északon túl országa == |
|||
[[Hüperborea|Hüperboreia]] a görögöknek eleinte a [[trákok]] országának északi tájait jelentette, és az azon túl elterülő ismeretlen vidéket. [[Kallimakhosz]] szerint például a [[Balkán-hegység]] egyik barlangjában lakik [[Boreasz]], a tél és az északi szelek ura. Ám ahogyan gyarapodtak a földrajzi ismeretek, úgy került e mesés ország mind távolabbra, az ismert világ ködbe burkolózó északi pereméhez.{{refhely|Schmitz 1870''b''}} |
|||
[[Ariszteasz]] ''Arimaszpea'' című hőskölteményében Hüperboreia az [[isszédok]] és az egyszemű [[arimaszpok]] országán túl található. Az isszédok az [[Urál (hegység)|Urál]] hegység keleti oldalán, az arimaszpok pedig – mesébe illő nevük dacára hús-vér emberek – valószínűleg az [[Altaj]] hegység vidékén laktak. |
|||
A mondottak ellenére [[Publius Ovidius Naso]], a római aranykor költője – élve az alkotó képzelet szabadságával – „Kaukázuson született” jelzővel illeti Abariszt ''Metamorphoses'' című költeményében.{{refhely|Publius Ovidius Naso ''in'' Devecseri 1982}} |
|||
== Hivatkozások == |
|||
{{hivatkozások|oszlopok=3}} |
|||
⚫ | |||
* [https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/Pauly-Wissowa_I%2C1%2C_0015.jpg {{aut|Bethe, E.}} (1894): Abaris 1. Col. 16. ''In'' {{aut|Wissowa, G.}} (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Erster Halbband. Aal–Alexandros. Stuttgart.] |
|||
* [https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/31/Pauly-Wissowa_I%2C1%2C_0017.jpg {{aut|Bethe, E.}} (1894): Abaris 1. Col. 17. ''In'' {{aut|Wissowa, G.}} (Hrsg.): ''Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft''. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Erster Halbband. Aal–Alexandros. Stuttgart.] |
|||
* [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0064%3Aalphabetic+letter%3DH%3Aentry+group%3D7%3Aentry%3Dhyperborei-geo {{aut|James, E. B.}} (1854): Hyperbore’i. Pp. 1104–1105. ''In'' {{aut|Smith, W.}} (ed.): ''Dictionary of Greek and Roman Geography''. In two volumes. Vol. I. Abacaenum–Hytanis. London.] |
|||
* [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf6858.pdf {{aut|László Gyula}} (1946): A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. ''Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve'' 1943 (2): 63–105.] |
|||
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/9.html {{aut|Latkóczy Mihály}} (2001): Abaris. ''In'' {{aut|Pecz Vilmos}} (szerk.): ''Ókori lexikon.'' (Elektronikus dokumentum.) Budapest.] |
|||
* {{aut|Moravcsik Gyula}} (1936): Abaris, Priester von Apollo. ''Körösi Csoma-Archivum'' I. kiegészítő kötet (1935–1939): 104–118. |
|||
* [http://mek.oszk.hu/03600/03690/ {{aut|Publius Ovidius Naso}} ''in'' {{aut|Devecseri Gábor}} (ford.) (1982): ''Átváltozások (Metamorphoses)''. Budapest.] |
|||
* [http://septentrio.uit.no/index.php/nordlit/article/viewFile/3175/3044 {{aut|Sandin, P.}} (2014): Famous Hyperboreans. ''Nordlit'' '''33''': 205–221.] |
|||
* [https://archive.org/details/dictionaryofgre01smituoft {{aut|Schmitz, L.}} (1870''a''). ''A’baris''. P. 1. ''In'' {{aut|Smith, W.}} (ed.): ''A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.'' In three volumes. Vol. I. Boston.] |
|||
* [https://archive.org/details/dictionaryofgre01smituoft {{aut|Schmitz, L.}} (1870''b''): Boreas. P. 501. ''In'' {{aut|Smith, W.}} (ed.): ''A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.'' In three volumes. Vol. I. Boston.] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20190114215455/http://www.stoa.org/sol-bin/search.pl?searchstr=Abaris&field=hw_eng {{aut|Suda On Line}}: Byzantine Lexicography. ''Abaris''.] |
|||
* http://www.institutarheologie-istoriaarteicj.ro/Articole/eph-XIV-XV-03.pdf {{Wayback|url=http://www.institutarheologie-istoriaarteicj.ro/Articole/eph-XIV-XV-03.pdf |date=20161019144951 }} |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Anakharszisz]] |
|||
* [[Arimaszpok]] |
|||
* [[Dákok]] |
|||
* [[Géták]] |
|||
* [[Hüperborea|Hüperboreia]] |
|||
* [[Illuminátus rend]] |
|||
* [[Isszédok]] |
|||
* [[Királyi szkíták]] |
|||
* [[Szamolxisz]] |
|||
* [[Szkíták]] |
|||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
||
[[Kategória:Magyar őstörténet]] |
|||
[[Kategória:Ókori személyek]] |
[[Kategória:Ókori személyek]] |
||
[[Kategória:Szkíta hírességek]] |
|||
[[en:Abaris the Hyperborean]] |
|||
[[ar:أباريس]] |
|||
[[br:Abaris Hyperboreos]] |
|||
[[de:Abaris]] |
|||
[[es:Abaris]] |
|||
[[fi:Abaris Hyperborealainen]] |
|||
[[fr:Abaris le Scythe]] |
|||
[[it:Abari]] |
|||
[[ka:აბარისი]] |
|||
[[lt:Abaris (mitologija)]] |
|||
[[nl:Abaris]] |
|||
[[pl:Abaris (Hiperboread)]] |
|||
[[pt:Ábaris]] |
|||
[[ro:Abaris Hiperboreanul]] |
|||
[[ru:Абарис]] |
|||
[[sr:Abarid (prorok)]] |
|||
[[sv:Abaris]] |
|||
[[tr:Abaris]] |
|||
[[zh:阿巴里斯]] |
A lap jelenlegi, 2023. szeptember 27., 00:30-kori változata
Abarisz Hüperboreiosz (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt. Az i. e. 6. században élt, és valószínűleg a Délkelet-Európában honos trák–szkíták, azaz a géták közül származott. A Szuda-lexikon atyja nevét (Szeuthész) is feljegyezte.[1] A Szeuthész (Σευθης), avagy Zoltész (Ζολτης) címet a Keleti-Balkánon letelepedett trák–szkíták több főembere viselte.
Abarisz neve először Pindarosz művében szerepel. Nevezett szerző szerint Abarisz a lüdök királyának, Kroiszosznak volt kortársa.[2]
Abarisz a görögök hagyományai szerint Apollón – a szkíták hite szerint Goitoszürosz (Γοιτοσυρος) – azaz a Nap megszemélyesítőjének felkentje volt. (Lásd: Szkíta istenségek.) Mai fogalmaink szerint vallási vezetőnek is nevezhetnénk. A neki tulajdonított cselekedetek némelyike nagyjában-egészében hihető, többségük azonban, bár lehet valóságos alapjuk, félig-meddig mesének tűnik.
Abariszt gyakorta Szamolxisz társaságában említik. Utóbbi szkíta hitújító volt, az Erdélyi-medencében élő trák–szkíták, azaz a dákok vallási vezetője; kortársa Püthagorasznak, Abarisznak és Anakharszisznak is.
Cselekedetei[szerkesztés]
Hérodotosz, görög elbeszélőkre hivatkozva, ekként nyilatkozik Abarisz személyéről Hisztoriai című munkájában: Nyílra kapaszkodva körbejárta a világot, és közben nem vett ételt magához.[2]
Platón, Kharmidész című művében azon trák orvosok közé sorolta Abariszt, akik a lélek és a test gyógyítását ráolvasás által gyakorolják.[2]
Sztrabón Geógraphika hüpomnémata című könyve szerint „Abarisz és más hasonló férfiak tisztességes hírnévnek örvendtek a görögök körében, mert olyan magatartást tanúsítottak, melyet az elégedettség, a takarékosság és az igazságosság jellemez.”[2]
Pauszaniasz Periégétész fő műve (Helladosz periégészisz) szerint Abarisz Kóré Szóteira, avagy Perszephoné tiszteletére Spártában szentélyt emelt.[2]
Órigenész is megemlékezik Abarisz személyéről, illetve varázslatos nyiláról Sztrómata című alkotásában.[2]
Iamblikhosz Peri tou Püthagorikou Biou című írása szerint Abarisz többek között megtisztította Spártát és Knósszoszt a dögvésztől. Nevezett szerző Abarisznak béljóslásban különös jártasságot tulajdonít.[2]
A szóban forgó műben Abarisz – Püthagorasz mellett – kulcsszerepben jelenik meg a szicíliai zsarnok, Akragaszi Phálarisz udvarában. A két bölcs isteni ügyekkel foglalkozik, és a csökönyös zsarnokot erkölcsi tisztaságra oktatja.[2]
A Szuda-lexikon több művet tulajdonít Abarisznak: Szkíta jóslatok, A Hébrosz folyó házassága, Megtisztulások, az Istenek származásáról folyóbeszédben, Apollón látogatásáról Hüperboreia lakóinál ütemversben.[2]
Északon túl országa[szerkesztés]
Hüperboreia a görögöknek eleinte a trákok országának északi tájait jelentette, és az azon túl elterülő ismeretlen vidéket. Kallimakhosz szerint például a Balkán-hegység egyik barlangjában lakik Boreasz, a tél és az északi szelek ura. Ám ahogyan gyarapodtak a földrajzi ismeretek, úgy került e mesés ország mind távolabbra, az ismert világ ködbe burkolózó északi pereméhez.[3]
Ariszteasz Arimaszpea című hőskölteményében Hüperboreia az isszédok és az egyszemű arimaszpok országán túl található. Az isszédok az Urál hegység keleti oldalán, az arimaszpok pedig – mesébe illő nevük dacára hús-vér emberek – valószínűleg az Altaj hegység vidékén laktak.
A mondottak ellenére Publius Ovidius Naso, a római aranykor költője – élve az alkotó képzelet szabadságával – „Kaukázuson született” jelzővel illeti Abariszt Metamorphoses című költeményében.[4]
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bethe, E. (1894): Abaris 1. Col. 16. In Wissowa, G. (Hrsg.): Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Erster Halbband. Aal–Alexandros. Stuttgart.
- Bethe, E. (1894): Abaris 1. Col. 17. In Wissowa, G. (Hrsg.): Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Neue Bearbeitung. Erster Band. Aal–Apollokrates. Erster Halbband. Aal–Alexandros. Stuttgart.
- James, E. B. (1854): Hyperbore’i. Pp. 1104–1105. In Smith, W. (ed.): Dictionary of Greek and Roman Geography. In two volumes. Vol. I. Abacaenum–Hytanis. London.
- László Gyula (1946): A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943 (2): 63–105.
- Latkóczy Mihály (2001): Abaris. In Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon. (Elektronikus dokumentum.) Budapest.
- Moravcsik Gyula (1936): Abaris, Priester von Apollo. Körösi Csoma-Archivum I. kiegészítő kötet (1935–1939): 104–118.
- Publius Ovidius Naso in Devecseri Gábor (ford.) (1982): Átváltozások (Metamorphoses). Budapest.
- Sandin, P. (2014): Famous Hyperboreans. Nordlit 33: 205–221.
- Schmitz, L. (1870a). A’baris. P. 1. In Smith, W. (ed.): A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. In three volumes. Vol. I. Boston.
- Schmitz, L. (1870b): Boreas. P. 501. In Smith, W. (ed.): A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. In three volumes. Vol. I. Boston.
- Suda On Line: Byzantine Lexicography. Abaris.
- http://www.institutarheologie-istoriaarteicj.ro/Articole/eph-XIV-XV-03.pdf Archiválva 2016. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben