„Abarisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: et:Abaris |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (hegység) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Abarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz" [[latin nyelv|latinul: ''hyperboraeus'']], vagyis "északon túli", északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló -feltehetőleg [[mítosz|mítikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. [[Iamblikhosz]] szerint [[Apollón]]tól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. [[Hérodotosz]] szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának [[Spárta|Spártában]] templomot épített. |
'''Abarisz''' ([[4. század]]), „hüperboreusz" [[latin nyelv|latinul: ''hyperboraeus'']], vagyis "északon túli", északi mágus. [[Kharmondasz]], [[Damigeron]], [[Eudoxosz (csillagász)|Eudoxosz]] és hasonló -feltehetőleg [[mítosz|mítikus]] bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, [[Szamolxisz]] követőjét. Először [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később [[Giovanni Pico de Mirandola]] említi a „De dignitate hominis"-ban. [[Iamblikhosz]] szerint [[Apollón]]tól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. [[Hérodotosz]] szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának [[Spárta|Spártában]] templomot épített. |
||
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szólőföldjének. [[Publius Ovidius Naso]] a római aranykor költője például a [[Kaukázus]] |
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szólőföldjének. [[Publius Ovidius Naso]] a római aranykor költője például a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázust]] említi ''Metamorphoses'' című művében "Caucasuson született Abaris"<ref>[http://mek.niif.hu/03600/03690/03690.htm Publius Ovidius Naso: Metamorphoses fordította: Devecsery Gábor]</ref> [[Aristeausz]] az [[Altaj|Altáj-hegység]] vidékén kereste ''Hyperboreát'' és „Boreas mögötti terület” értelmet tulajdonított a ''hüperboreusz'' névnek és Abariszt ''Hyperboreából'' származtatja. Görög történetírók Abariszt szittyának mondták és a [[Püthagoreusok|Püthagoreusi]] iskola alapításával kapcsolták össze. Későbbi görög írók a Duna felső folyása helyét hívták Hyperboreának.<ref>[http://www.magtudin.org/Arturlegenda%202.htm Tomory Zsuzsa: Istentiszteleti helyek]</ref> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2012. augusztus 2., 21:46-kori változata
Abarisz (4. század), „hüperboreusz" latinul: hyperboraeus, vagyis "északon túli", északi mágus. Kharmondasz, Damigeron, Eudoxosz és hasonló -feltehetőleg mítikus bölcsek között szokták emlegetni, mint az ősmágus, Szamolxisz követőjét. Először Órigenész tesz említést róla „Sztrómata" című művében, később Giovanni Pico de Mirandola említi a „De dignitate hominis"-ban. Iamblikhosz szerint Apollóntól egy arany nyilvesszőt kapott ajándékba, amire ráülve képes volt a levegőben repülni (aithrobatész). Orvosi és másféle csodatettei voltak jóslatok, puszta szóval történő gyógyítás, ráolvasások és varázsigék költése. Hérodotosz szerint képes volt evés nélkül élni. Kóré Szóteirának Spártában templomot épített.
Sokféle forrás más-más helyet említ Abarisz szólőföldjének. Publius Ovidius Naso a római aranykor költője például a Kaukázust említi Metamorphoses című művében "Caucasuson született Abaris"[1] Aristeausz az Altáj-hegység vidékén kereste Hyperboreát és „Boreas mögötti terület” értelmet tulajdonított a hüperboreusz névnek és Abariszt Hyperboreából származtatja. Görög történetírók Abariszt szittyának mondták és a Püthagoreusi iskola alapításával kapcsolták össze. Későbbi görög írók a Duna felső folyása helyét hívták Hyperboreának.[2]
Jegyzetek
- ↑ Publius Ovidius Naso: Metamorphoses fordította: Devecsery Gábor
- ↑ Tomory Zsuzsa: Istentiszteleti helyek
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
