„Bánk (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Történelme: Itt van a nyaralónk, ismerjük a környéket. A kisvasút évek óta nem működik, harangöntő sincs a faluban. |
|||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
Az [[1970-es évek]]ben a [[Bánki-tó]] kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az [[1990-es évek]] elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta. |
Az [[1970-es évek]]ben a [[Bánki-tó]] kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az [[1990-es évek]] elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta. |
||
Bánk és [[Felsőpetény]] között |
Bánk és [[Felsőpetény]] között működött a [[Felsőpetényi Kisvasút]], mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút jelenleg nem üzemel.. |
||
=== Népcsoportok === |
=== Népcsoportok === |
||
[[2001]]-ben a település lakosságának 66%-a [[Magyarok|magyar]], 34%-a [[Szlovákok|szlovák]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> |
[[2001]]-ben a település lakosságának 66%-a [[Magyarok|magyar]], 34%-a [[Szlovákok|szlovák]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
* Evangélikus templom (késő barokk, 1791) |
* Evangélikus templom (késő barokk, 1791) |
||
* Szlovák tájház |
* Szlovák tájház |
||
* Szlezák Péter harangöntő mester |
|||
* [[Bánki-tó]] |
* [[Bánki-tó]] |
||
* [[Felsőpetényi Kisvasút]] |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2014. május 24., 16:37-kori változata
| Bánk | |||
 | |||
| Bánk a levegőből, előtérben a Bánki-tó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Kistérség | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ivanics András[1] | ||
| Irányítószám | 2653 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 728 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 69,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.924490°N 19.175350°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 19° 10′ 31″47.924490°N 19.175350°E | |||
 Bánk
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Bánk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bánk (szlovákul: Banka) község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Fekvése
Bánk Nógrád megye délnyugati részén található község. Fekvését, a táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. A település csak közúton közelíthető meg: a 2. számú főútról Rétság után kell letérni a Bánkra vezető útra. Budapesttől való távolsága 60 km, Balassagyarmat 25 km, Rétság 4 km, Salgótarján 68 km ill. Vác város pedig 27 km távolságra fekszik.
Vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől megszüntették rajta a személyforgalmat. A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.
Történelme
A terület ősidők óta lakott ezt bizonyítja a környéken talált több régészeti lelet is. Első irásos említése 1405-ben volt. 1506-ban Terjényi Radnóti György volt a birtokosa.
A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek le ide, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A 18. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek a helység földesurai. 1826-ban már báró Andreánszky István nyugalmazott államtitkár a helység legnagyobb birtokosa.
Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A templom mögötti dűlőn a helyi szájhagyomány szerint eredetileg egy református templom állt, ami a török hódoltság alatt pusztult el a körülötte lévő településsel együtt.
Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.
Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút jelenleg nem üzemel..
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók
- Evangélikus templom (késő barokk, 1791)
- Szlovák tájház
- Bánki-tó
Jegyzetek
- ↑ Bánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye, Budapest, 1911
További információk
- A vasútállomás, vasutallomasok.hu
- Légifotók Bánkról, civertan.hu
- Az evangélikus templom honlapja
- Bánki-tó fesztivál
- A Cserhátban (videó), Főtér, Magyar Televízió, 2005. május 15.