„Balkán (térség)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
a vessző |
||
(3 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
14. sor: | 14. sor: | ||
A [[nagy egyházszakadás]] után a balkáni keresztények az [[Ortodox kereszténység|ortodox keleti egyház]] részévé váltak, ahol egy idő után [[autokefália|autokefál egyházakká]] váltak. |
A [[nagy egyházszakadás]] után a balkáni keresztények az [[Ortodox kereszténység|ortodox keleti egyház]] részévé váltak, ahol egy idő után [[autokefália|autokefál egyházakká]] váltak. |
||
[[Konstantinápoly eleste]] után Délkelet-Európa az [[Oszmán Birodalom]] részévé vált. Hosszú évszázadokon keresztül fennmaradt a szultán uralma, és csak a [[görög szabadságharc]] kezdetekor indult meg a balkáni országok szuverénné válása, elszakadása [[Isztambul]]tól. Ez a folyamat teljes egészében csak az [[első világháború]] idején fejeződött be. |
[[Konstantinápoly ostroma (1453)|Konstantinápoly eleste]] után Délkelet-Európa az [[Oszmán Birodalom]] részévé vált. Hosszú évszázadokon keresztül fennmaradt a szultán uralma, és csak a [[görög szabadságharc]] kezdetekor indult meg a balkáni országok szuverénné válása, elszakadása [[Isztambul]]tól. Ez a folyamat teljes egészében csak az [[első világháború]] idején fejeződött be. |
||
A Balkán államainak határai háborúk sorozatában változtak. Ezen háborúk közül a legutóbbiak az [[1990-es évek]]ben zajlott [[délszláv háború]]k voltak. Ezek következményei még ma sem véglegesek. A Balkánon még ma is léteznek gyenge kohéziójú ([[Bosznia-Hercegovina]]) és újonnan születő ([[Koszovó]]) államok. |
A Balkán államainak határai háborúk sorozatában változtak. Ezen háborúk közül a legutóbbiak az [[1990-es évek]]ben zajlott [[délszláv háború]]k voltak. Ezek következményei még ma sem véglegesek. A Balkánon még ma is léteznek gyenge kohéziójú ([[Bosznia-Hercegovina]]) és újonnan születő ([[Koszovó]]) államok. |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
== A Balkán színes kultúrája == |
== A Balkán színes kultúrája == |
||
A balkáni térség soknemzetiségű egyvelege és hányattatott történelme okán rendkívül színes kulturális örökséggel rendelkezik. Nyelvileg a [[nyelv|görög]], az [[újlatin nyelvek]] ([[ |
A balkáni térség soknemzetiségű egyvelege és hányattatott történelme okán rendkívül színes kulturális örökséggel rendelkezik. Nyelvileg a [[nyelv|görög]], az [[újlatin nyelvek]] ([[Aromán nyelv|aromán]], [[román nyelv|román]]), a [[szláv nyelvek]] ([[szerb nyelv|szerb]], [[bolgár nyelv|bolgár]], [[macedón nyelv|macedón]], [[bosnyák nyelv|bosnyák]], [[horvát nyelv|horvát]]), a [[török nyelv|török]], az [[albán nyelv|albán]] vannak jelen a térségben, illetve kisebbségi nyelvekként a [[Cigányok|romák]] által beszélt [[dialektus]]ok, valamint a [[cserkesz nyelv|cserkesz]], a [[jiddis nyelv|jiddis]]. Annak ellenére, hogy ennyire sokféle a térség nyelvileg, érdekes módon mégis létezik e nyelveknek egy közös, látens alaprétege amelyet a nyelvészet [[balkáni nyelvi unió]]nak nevez. |
||
Vallásilag a meghatározó emlékek az [[ortodox kereszténység]]hez és az [[iszlám]]hoz kötődnek. Az ortodox kolostorok közül kiemelkedik a bulgáriai [[rilai kolostor|Rila]], a [[koszovó]]i szerb [[Peć]], illetve a romániai [[Humori kolostor|Humor]] és [[ |
Vallásilag a meghatározó emlékek az [[ortodox kereszténység]]hez és az [[iszlám]]hoz kötődnek. Az ortodox kolostorok közül kiemelkedik a bulgáriai [[rilai kolostor|Rila]], a [[koszovó]]i szerb [[Peć patriarchális kolostor|Peć]], illetve a romániai [[Humori kolostor|Humor]] és [[Voroneți kolostor|Voroneţ]]. Kisebbségekként jelen vannak a katolikusok és a zsidók is. |
||
Épített örökség tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a Balkánon az ókori görög és római városmaradványok; az oszmán időkből pedig [[Szarajevó]] és [[Mostar]] városai. „Szláv Jeruzsálem”-nek is nevezték, a [[ |
Épített örökség tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a Balkánon az ókori görög és római városmaradványok; az oszmán időkből pedig [[Szarajevó]] és [[Mostar]] városai. „Szláv Jeruzsálem”-nek is nevezték, a [[Észak-Macedónia|macedóniai]] [[Ohrid]]ot, amely az [[Ohridi-tó]] partján fekszik, és jelentős [[ortodox kereszténység|ortodox]] épített örökséggel rendelkezik. Sajátos a 19. századi bolgár „újjászületés” építészete, a [[Plovdiv]], [[Veliko Tarnovo]], illetve [[Neszebar]], [[Szozopol]] városokban megmaradt régi városközpontok. |
||
Irodalmi alkotások területén megemlítendő a román költő [[Mihai Eminescu]]; a boszniai származású Nobel-díjas író, [[Ivo Andrić]], a szintén Nobel-díjas török [[Orhan Pamuk]], a bolgár [[Hriszto Botev]], az albán [[Ismail Kadare]] vagy a görög [[ |
Irodalmi alkotások területén megemlítendő a román költő [[Mihai Eminescu]]; a boszniai származású Nobel-díjas író, [[Ivo Andrić]], a szintén Nobel-díjas török [[Orhan Pamuk]], a bolgár [[Hriszto Botev]], az albán [[Ismail Kadare]] vagy a görög [[Níkosz Kazandzákisz]]. |
||
Zeneileg a Balkánra legjellemzőbb a népi zenében megtalálható páratlan ütemek. A mai kor meghatározó műfaja a népi alapokat a modern elektronikus zenével ötvöző [[turbofolk]], [[manele]] és [[csalga]]. Görögország ismert stílusa a [[ |
Zeneileg a Balkánra legjellemzőbb a népi zenében megtalálható páratlan ütemek. A mai kor meghatározó műfaja a népi alapokat a modern elektronikus zenével ötvöző [[turbofolk]], [[manele]] és [[csalga]]. Görögország ismert stílusa a [[rembétiko]], a török és bosnyák muszlimok körében pedig elterjedt az érzelmes, lassú [[szevdah]]. Magyarországon is népszerű a főként szerb és román cigány zenészek által játszott, katonai eredetű rezes muzsika, a [[csocsek]] (lásd [[Boban Marković]], [[Goran Bregović]], [[Taraf de Haiduks]]). |
||
Tipikus balkáni tánc a kör alakban vagy sorokban táncolt [[kóló]] és horó. |
Tipikus balkáni tánc a kör alakban vagy sorokban táncolt [[kóló]] és horó. |
||
A balkáni konyha a törökkel mutat erős hasonlatosságot. Alapelemei a birka- és kecskehús, a zöldségek (sopszka és görög saláta) és a tejtermékek (joghurt, fehér sajtok). Tipikus főétele a [[ |
A balkáni konyha a törökkel mutat erős hasonlatosságot. Alapelemei a birka- és kecskehús, a zöldségek (sopszka és görög saláta) és a tejtermékek (joghurt, fehér sajtok). Tipikus főétele a [[csevap]] (kebab, kebapcse, [[mititei]]), illetve a különböző töltött zöldségek (gyuvecs, töltött padlizsán, szőlőlevél). A sütemények rendkívül édesek, általában mézzel készülnek, mint például a [[baklava]]. Tipikus és kedvelt balkáni csemege a [[halva]] és a [[lokum]]. |
||
Az italok közül kiemelkedik az erős, sűrű, zaccos [[török kávé]], valamint az elmúlt évtizedekben Görögországból sikeresen elterjesztett [[frappé]]. |
Az italok közül kiemelkedik az erős, sűrű, zaccos [[török kávé]], valamint az elmúlt évtizedekben Görögországból sikeresen elterjesztett [[frappé]]. |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
A vörösborok között kiemelkedik a testes görög mavrodafné, a bolgár gamza és mavrud, a montenegroi vranac, illetve a román murfatlar. A fehérborok között fontos a gyantával készülő görög recina. |
A vörösborok között kiemelkedik a testes görög mavrodafné, a bolgár gamza és mavrud, a montenegroi vranac, illetve a román murfatlar. A fehérborok között fontos a gyantával készülő görög recina. |
||
Az égetett szeszek között tipikus, és minden területen ismert, a magyar pálinkához hasonló [[raki]]a (rakija, raki, rachiu). Görög területen kapható még az [[ouzo]] nevű ánizspálinka (bolgár rokona [[masztika]] néven ismeretes), illetve a |
Az égetett szeszek között tipikus, és minden területen ismert, a magyar pálinkához hasonló [[raki]]a (rakija, raki, rachiu). Görög területen kapható még az [[Úzó|ouzo]] nevű ánizspálinka (bolgár rokona [[masztika]] néven ismeretes), illetve a cipúró. |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap jelenlegi, 2024. január 25., 23:29-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni. A Balkán elnevezés a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik.
Történelme / Egyházi múltja[szerkesztés]
A Balkánt Európa puskaporos hordójának is szokás nevezni. Az ókori Rómától kezdődően a világháborúkon át a közelmúltban befejezett, az egykori Jugoszlávia területén lezajlott háborúkig folyamatosan zavargások, etnikai villongások, harcok dúltak, a nagyhatalmak ütközőzónája volt.
A Balkán több ősi kultúra szülőhelye. Ilyen volt az égei-tengeri minószi civilizáció, a peloponnészoszi mükénéi kultúra, illetve a Makedóniából kisugárzó hellén civilizáció, amelynek meghatározó alakja Nagy Sándor volt. A görög városállamok korának kiemelkedő központjai Athén és Spárta, illetve Délosz szigete.
A hellén kor bukása után a Balkán római fennhatóság alá került. Miután Nagy Konstantin megalapította Konstantinápoly városát, ez önálló hatalmi központtá kezdett kinőni. A Balkán a Római Birodalom kettészakadása után, Keletrómai Birodalom részeként Bizánc fennhatósága alá tartozott.
A nagy egyházszakadás után a balkáni keresztények az ortodox keleti egyház részévé váltak, ahol egy idő után autokefál egyházakká váltak.
Konstantinápoly eleste után Délkelet-Európa az Oszmán Birodalom részévé vált. Hosszú évszázadokon keresztül fennmaradt a szultán uralma, és csak a görög szabadságharc kezdetekor indult meg a balkáni országok szuverénné válása, elszakadása Isztambultól. Ez a folyamat teljes egészében csak az első világháború idején fejeződött be.
A Balkán államainak határai háborúk sorozatában változtak. Ezen háborúk közül a legutóbbiak az 1990-es években zajlott délszláv háborúk voltak. Ezek következményei még ma sem véglegesek. A Balkánon még ma is léteznek gyenge kohéziójú (Bosznia-Hercegovina) és újonnan születő (Koszovó) államok.
A Balkán színes kultúrája[szerkesztés]
A balkáni térség soknemzetiségű egyvelege és hányattatott történelme okán rendkívül színes kulturális örökséggel rendelkezik. Nyelvileg a görög, az újlatin nyelvek (aromán, román), a szláv nyelvek (szerb, bolgár, macedón, bosnyák, horvát), a török, az albán vannak jelen a térségben, illetve kisebbségi nyelvekként a romák által beszélt dialektusok, valamint a cserkesz, a jiddis. Annak ellenére, hogy ennyire sokféle a térség nyelvileg, érdekes módon mégis létezik e nyelveknek egy közös, látens alaprétege amelyet a nyelvészet balkáni nyelvi uniónak nevez.
Vallásilag a meghatározó emlékek az ortodox kereszténységhez és az iszlámhoz kötődnek. Az ortodox kolostorok közül kiemelkedik a bulgáriai Rila, a koszovói szerb Peć, illetve a romániai Humor és Voroneţ. Kisebbségekként jelen vannak a katolikusok és a zsidók is.
Épített örökség tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a Balkánon az ókori görög és római városmaradványok; az oszmán időkből pedig Szarajevó és Mostar városai. „Szláv Jeruzsálem”-nek is nevezték, a macedóniai Ohridot, amely az Ohridi-tó partján fekszik, és jelentős ortodox épített örökséggel rendelkezik. Sajátos a 19. századi bolgár „újjászületés” építészete, a Plovdiv, Veliko Tarnovo, illetve Neszebar, Szozopol városokban megmaradt régi városközpontok.
Irodalmi alkotások területén megemlítendő a román költő Mihai Eminescu; a boszniai származású Nobel-díjas író, Ivo Andrić, a szintén Nobel-díjas török Orhan Pamuk, a bolgár Hriszto Botev, az albán Ismail Kadare vagy a görög Níkosz Kazandzákisz.
Zeneileg a Balkánra legjellemzőbb a népi zenében megtalálható páratlan ütemek. A mai kor meghatározó műfaja a népi alapokat a modern elektronikus zenével ötvöző turbofolk, manele és csalga. Görögország ismert stílusa a rembétiko, a török és bosnyák muszlimok körében pedig elterjedt az érzelmes, lassú szevdah. Magyarországon is népszerű a főként szerb és román cigány zenészek által játszott, katonai eredetű rezes muzsika, a csocsek (lásd Boban Marković, Goran Bregović, Taraf de Haiduks).
Tipikus balkáni tánc a kör alakban vagy sorokban táncolt kóló és horó.
A balkáni konyha a törökkel mutat erős hasonlatosságot. Alapelemei a birka- és kecskehús, a zöldségek (sopszka és görög saláta) és a tejtermékek (joghurt, fehér sajtok). Tipikus főétele a csevap (kebab, kebapcse, mititei), illetve a különböző töltött zöldségek (gyuvecs, töltött padlizsán, szőlőlevél). A sütemények rendkívül édesek, általában mézzel készülnek, mint például a baklava. Tipikus és kedvelt balkáni csemege a halva és a lokum.
Az italok közül kiemelkedik az erős, sűrű, zaccos török kávé, valamint az elmúlt évtizedekben Görögországból sikeresen elterjesztett frappé.
A vörösborok között kiemelkedik a testes görög mavrodafné, a bolgár gamza és mavrud, a montenegroi vranac, illetve a román murfatlar. A fehérborok között fontos a gyantával készülő görög recina.
Az égetett szeszek között tipikus, és minden területen ismert, a magyar pálinkához hasonló rakia (rakija, raki, rachiu). Görög területen kapható még az ouzo nevű ánizspálinka (bolgár rokona masztika néven ismeretes), illetve a cipúró.
További információk[szerkesztés]
- Hírek, tudnivalók, információk a Balkánról
- Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja Archiválva 2012. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben