Baranya vármegye

BARANYA MEGYE
Sablon:Magyar megyék lokátor imagemap Baranya
Régió	Dél-Dunántúl
Megyeszékhely	Pécs
Terület	4429,51 km2
Népesség	402 700 fő
Népsűrűség	89,76 fő/km2
Települések száma	301

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.

Földrajz

Domborzat

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő.

Éghajlat

Jellegzetes baranyai táj

Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.

Geológia

A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.

Vízrajz

Nagyobb folyóvizei:

• Duna
• Dráva

Nagyobb állóvizei:

• Orfűi-tó

Élővilág, természetvédelem

Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsaróza. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Lásd még: Baranya megye védett természeti értékeinek listája

Történelem

Fájl:Pecs(hungary)101.jpg

A török kort idéző pécsi Dzsámi

Baranya megye kialakítása 1950-ben (1 Somogy megyétől Baranyához, 2 Bács-Bodrog megye, 3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 4 Baranya megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1922 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranyai Köztársaságot (Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság). A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza.

Önkormányzat és közigazgatás

Kistérségek

Baranya megye kistérségei

Baranya megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.):

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Komlói kistérség	Komló	314,60	40 602	19
Mohácsi kistérség	Mohács	846,29	50 884	43
Pécsi kistérség	Pécs	570,83	184 936	39
Pécsváradi kistérség	Pécsvárad	258,49	12 849	19
Sásdi kistérség	Sásd	383,87	14 731	27
Sellyei kistérség	Sellye	463,33	14 072	35
Siklósi kistérség	Siklós	652,99	37 632	53
Szentlőrinci kistérség	Szentlőrinc	270,29	15 447	20
Szigetvári kistérség	Szigetvár	668,91	27 062	46

Népesség

A megye lakosság: 397 600 fő (2006 II. negyedév végén) Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.

Gazdaság

Ipar

Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.

• bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
• dohányfeldolgozás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
• porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
• sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
• cipőgyártás (Szigetvár)
• cementgyártás (Beremend)
• elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
• tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)

Mezőgazdaság

A villányi borvidék

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi Borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Kultúra

Lásd:

• Baranya megyei múzeumok listája
• Baranya megyei kulturális programok listája

Turizmus

Püspökszentlászló: arborétum

Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Keleti-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Lásd még:

• Baranya megye turisztikai látnivalóinak listája

Települései

A pécsi megyeháza

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.

Megyei jogú városok

• Pécs (megyeszékhely)

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)

• Komló (27 462)
• Mohács (19 085)
• Szigetvár (11 492)
• Siklós (10 384)
• Szentlőrinc (7265)
• Kozármisleny (4247)
• Pécsvárad (4104)
• Bóly (3715)
• Sásd (3570)
• Harkány (3519)
• Sellye (3248)
• Villány (2793)

Községek, nagyközségek

Abaliget Adorjás Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Ág Áta Babarc Babarcszőlős Bakonya Bakóca Baksa Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Bánfa Bár Belvárdgyula Beremend Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csarnóta Csányoszró Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs

Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Hirics Himesháza Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Katádfa Kákics Kárász Kásád Kátoly Kemse Keszü Kékesd Kémes Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér

Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kovácshida Kovácsszénája Kórós Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lapáncsa Lánycsók Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Maráza Markóc Marócsa Martonfa Matty Mágocs Mánfa Márfa Máriakéménd Márok Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér

Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Óbánya Ócsárd Ófalu Ózdfalu Palé Palkonya Palotabozsok Patapoklosi Páprád Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pogány Pócsa Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhatvan Somogyhárságy Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szava Szágy

Szárász Szászvár Szebény Szederkény Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Székelyszabar Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény |Szulimán Szűr Tarrós Teklafalu Tengeri Tékes Tésenfa Téseny Tormás Tófű Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Vajszló Varga Várad Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Velény Versend Vékény Véménd Villánykövesd Vokány Zaláta Zádor Zengővárkony Zók

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Baranya Portál
• Startlap linkgyűjtemény
• Régiós szálláskereső
• Baranya megye várható időjárása

Források

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006