Kepes Gyula

Fájl:Kepes Gyula.jpg

Dr. Kepes Gyula

Kepes Gyula portréja a Vasárnapi Újságban

Kepes Gyula, dr. (Vári, 1847. december 7. – Budapest, 1924. október 26.) orvos, az osztrák-magyar északi-sarki expedíció egyetlen magyar tagja.

Tanulmányai

Apja földbirtokos volt, a fiatal Kepes Gyula Ungváron és Budapesten tanult, majd beiratkozott a bécsi orvosi egyetemre. 1870. augusztus 3-án avatták orvosdoktorrá. A bécsi Rudolf-kórházban kezdett dolgozni Drasche és Weine professzorok mellett.

Az expedíció szervezése

Amikor 1872-ben Bécsben szervezni kezdték az osztrák-magyar északi-sarki expedíciót, a Rudolf-kórház egyik professzora – Drasche – Kepes Gyulát ajánlotta a vállalkozás orvosának. Az expedíció legénysége 24 tagból állt, ő volt közülük az egyetlen magyar. Az expedíció megszervezésében szervesen részt vett, megvizsgálta a kijelölt személyek fizikai-egészségügyi állapotát, az expedíció élelmét az akkori orvosi ismereteknek megfelelően összeállította. Az ő tanácsának is köszönhető, hogy nagy mennyiségű tokaji aszút és citromlevet vittek magukkal, hogy a skorbutot elkerüljék. A két italt keverve, fagyottan fogyasztották.

1872-ben Bréma városából indultak el észak felé a Tegetthoff gőzössel, amikor a norvégiai Tromsø-ben kikötöttek, a tanácsára a készleteket további vitamindús élelemmel egészítették ki - Skandináviában honos szederfajta (Sarki szeder) tartósított gyümölcséből vásároltak nagyobb mennyiséget.

Munkája az expedíció alatt

Kepes Gyula a jég fogságában

Az utazás alatt jórészt neki volt köszönhető, hogy a nagy nélkülözések ellenére csupán a legénység egyik tagja halt meg. Kepes feladatai ellátása mellett rendszeresen végzett növény- és állatgyűjtést, de amikor a hajót el kellett hagyniuk, a gyűjtemény ott maradt és elpusztult. Tromsøbe visszaérkezve elsőként értesítette a magyarországi sajtót az expedíció sikeréről. Hazatérése után törzsorvossá léptették elő, a Vaskoronarend III. fokozatával tüntették ki, több város díszpolgárává, tudományos egyesület tiszteletbeli tagjává választották. 1882-ben másodosztályú, 1895-ben pedig első osztályú honvéd-főtörzsorvossá nevezték ki. Különböző helyőrségeknél szolgált, majd 1904-ben megbízták a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetésével. 1924. október 26-án halt meg Budapesten.

Írása

• Eredeti levél az északi-sarki expedícióról. Tromsø, 1872. júl. 13. (Vasárnapi Újság, 1872, 31.)

Érdekesség

• Kepes András műsorvezető Dr. Kepes Gyula leszármazottja, aki felmenője emlékét követve Frei Tamással és Fábry Sándorral együtt látogatást tett a Ferenc József-földön.

Irodalom

• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
• Csillag István: Egy magyar az Északi-sarkon. (Népszabadság, 43. 1985. 275. 11.)
• Nemerkényi Antal: Koszorúzás és megemlékezés dr. Kepes Gyula sírjánál. (Földrajzi Közlemények, 122. 1998. 1-2. 75-76.)
• Szállási Árpád: A fagyvilág magyar orvosvándora. (Orvosi hetilap, 125. 1984. 14. 835-837.)
• Szállási Árpád: Kepes Gyula, az Arktisz magyar orvosvándora. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1985. 1. 51-54.)

Külső hivatkozások

• Kepes Gyula élete
• Honlap Kepes Gyuláról
• Részletek Kepes Gyula útibeszámolójából
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés