„Kerka-vidék” változatai közötti eltérés

	Kerka-vidék
	A Kerka-vidék elhelyezkedése
Elhelyezkedés	Zalai-dombság
Besorolás	kistáj
Fontosabb települések	Lenti
	Népesség
Népesség	18 558 fő (2001)
Népsűrűség	38,9 fő/km² (2001)
Városi népesség	45,8% (2001)
Községek átlagos népességszáma	265 fő (2001)
Településsűrűség	10,5 / 100 km²
	Földrajzi adatok
Terület	477 km²
Legmagasabb pont	Nagy-Tenke (332 m)
Folyóvizek	Kerka
Résztájegységek	Lenti-medence, Szentgyörgyvölgyi-rög, Lendvai-hegy

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. március 10., 11:40-kori változata

Ez a szócikk a földrajzi kistájról szól. Hasonló címmel lásd még: Hetés (néprajz).

A Kerka-vidék vagy Hetés a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas vármegyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található, ahol Lendva-hegy (Lendavske gorice) a neve, és délnyugati lejtői az ország egyik ismert borvidékét alkotják. A magyarországi részét tekintve 477 km²-es területű vidék a Kerka teraszos völgymedencéjét övező dombsági táj. Északról a Felső-Zala-völgy, keletről a Göcsej és az Egerszeg–Letenyei-dombság, délről a Mura bal parti sík határolja. Nyugati-délnyugati kiterjedését az Alsó-Mura-síknak a magyar–szlovén államhatárral nagyjából párhuzamos völgyválla jelöli ki.

Hetés szűkebb értelemben csak egy kisebb néprajzi táj a magyar-szlovén határ két oldalán.

Földtan és domborzat[szerkesztés]

A Kerka-vidék 3–3,5 km-es mélységben található, változatos összetételű alaphegységét jellemzően mezozóos képződmények alkotják. Az alapkőzetre az Ős-Mura és a Kerka hordalékkúpja épült fel a pleisztocén során, amelyre folyóvízi üledéksor (kavics, homok stb.) rétegződött. A későbbi földtörténeti korok szerkezeti mozgásai és az erózió eltérő intenzitással alakította a Kerka-vidék felszínalaktani képét. A kistáj északi és déli részén ma is féloldalasan megbillent tanúhegyek, pannon kori kavicstakarós rögök emelkednek: északon a Szentgyörgyvölgyi-rög (257 m) és a Haricsa-hegy (187 m), a déli Lendvai-hegyben a Nagy-Tenke (332 m) és a Lenti-hegy (262 m). A Lendvai-hegy egyúttal a Lispe–Lovászi-boltozatot lezáró rög, a 20. század második felében feltárt szénhidrogénkészletekkel, s itt metszi a Kerka-vidéket a Balaton-vonal néven ismert tektonikai törésvonal is. A kistáj központi részét mintegy 130 km²-en a Kerka süllyedékes völgymedencéje foglalja el. A medencealjzatot az Ős-Mura pleisztocén hordalékkúpjából származó, vastag üledéksor fedi, amelyre a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak holocén üledékei rétegződtek, teraszos szerkezetűvé alakítva a völgyet.

Az eróziós dombsági részek felszíne horizontálisan és vertikálisan egyaránt tagolatlan, a völgysűrűség és az átlagos relatív relief (26 m/km²) egyaránt alacsony. A Lenti-medence süllyedéke tökéletes síkság, átlagos relatív szintkülönbsége 5 m/km². A Kerka-vidék legmagasabb pontja a Lendvai-hegyben található Nagy-Tenke rögje (332 m), a legalacsonyabb tengerszint feletti magasság a kistáj déli végpontján, a Kerka völgyében mérhető (152 m).

A Kerka-vidék nagyobbik, északkeleti része a tájat északnyugat–délkeleti irányban átszelő Kerka közvetlen vízgyűjtőterületéhez tartozik, jelentősebb kistáji mellékágai a Kis-Kerka és a Cupi-patak. Bő vízfelesleggel rendelkező terület, ennek tudható be, hogy a Kerka Lentinél mért 2,2 m³/s-os középvízhozama pár kilométerrel lejjebb, Tormaföldénél már 4,8 m³/s-ra nő. A vidék délnyugati részének lefolyásait a Magyarország területén csak alig 6 km-es szakaszon folyó Lendva-patak veszi fel, amelynek Kerka-vidéki mellékvizei a Kebele-patak és a Szentgyörgyvölgyi-patak. A Lendva a kistáj határain kívül egyesül a Kerkával. A Kerka-vidék jelentős állóvízzel nem rendelkezik.

Éghajlat[szerkesztés]

A mérsékelten hűvös kistáj évi középhőmérséklete 9,2–9,8 °C között alakul. A határértékek jelentős különbségének hátterében a hűvösebb északnyugati és az enyhébb délkeleti peremvidékek különbözősége áll. A nyári félév 16,0–16,2 °C körüli átlaghőmérsékletében kevésbé mutathatóak ki a területi különbségek. A napsütéses órák száma évenként 1850 és 1900 közé esik. A kistáj a mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán terül el, ahol az évi átlagos csapadék 760–780 mm. A szélirányok eloszlása kiegyenlített.

Talaj és növényzet[szerkesztés]

A leggyakoribb talajtípusok:

pszeudoglejes barna erdőtalaj,
agyagbemosódásos barna erdőtalaj,
réti öntéstalaj,
réti erdőtalaj – ezek mindegyike a mészmentes, savanyú talajok közé tartozik.

Területhasznosítás	Terület	Területarány
Lakott terület	1 844,8 ha	3,9%
Szántó	19 512,8 ha	40,9%
Kert	1 140,0 ha	2,4%
Szőlő	86,9 ha	0,2%
Rét, legelő	5 766,3 ha	12,1%
Erdő	19 172,3 ha	40,2%
Vízfelszín	160,0 ha	0,3%

A Kerka-völgy és a völgyet határoló dombok növényzete erősen különbözik. A völgy legjellemzőbb növénytársulásai a sík- és dombvidéki kaszálórétek (Arrhenatherion), a mészkerülő láprétek (Junco–Molinietum) és a patak menti magaskórósok (Angelico-Cirsietum oleracei).

Bővebben: A Kerka-völgy növényzete

A völgyet kísérő dombokon gyertyános–kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), elegyes erdei fenyvesek és bükkösök (Fagio medio-europaeum) nőnek.

Az erdőkben sok a gomba. Ismertebb, ehető nagygombák:

vargánya (Boletus spp.),
rókagomba ((Cantharellus cibarius)),
császárgalóca (úri gomba, Amanita caesarea) Védett!

Állatvilág[szerkesztés]

A természetes fauna fajösszetételében (akárcsak a növényzetében) egyaránt felismerhető az Alpok közelsége és a mediterrán hatás.

Ízeltlábúak[szerkesztés]

A gerinctelenek között a patakok mentén több ritka, természetvédelmileg értékes rovarfaj él:

csermely szitakötő (Onychogomphus forcipatus),
karéliai kérész (Eurylophella karelica).

A Kerkában biztató ütemben szaporodik a 2008-ban védetté nyilvánított folyami rák (Astacus astacus).

A kaszálóréteken él néhány különleges életmódú nappali lepke:

vérfűboglárka (Maculinea teleius),
zanótboglárka (Maculinea nausithous).

A nedves réteken és a vízpartokon él a szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus), a szárazabb réteken és az erdőszéleken a fehérsávos keresztespók (Aculepeira sp.).

A domboldalak ízeltlábúit a közelmúltban kezdték részletesebben tanulmányozni; azóta ritka

futóbogarak (Carabidae),
százlábúak (Chilopoda) és
pókok (Araneae)

kerültek elő.

Körszájúak[szerkesztés]

A Kerka (és mellékvize, a Kerca a fokozottan védett dunai ingola (Eudontomyzon mariae) kiemelten fontos élő- és szaporodó helye.

Halak[szerkesztés]

Védett halfajok:

fürge cselle (Phoxinus phoxinus),
kövi csík (Barbatula barbatula),
vágó csík (Cobitis elongatoides),
sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus);

a leggyakoribb hal a fejes domolykó (Squalius cephalus, Leuciscus cephalus).

Kétéltűek[szerkesztés]

A kétéltűek közül a hegyvidék közelségére utaló fajok:

gyepi béka (Rana temporaria),
sárga hasú unka (Bombina variegata),

Hüllők[szerkesztés]

A leggyakoribb hüllőfajok:

fürge gyík (Lacerta agilis),
vízisikló (Natrix natrix),
rézsikló (Coronella austriaca);

a területen mérgeskígyók nem élnek.

Madarak[szerkesztés]

Barbácsy Zoltán ornitológus Bajánsenyéhez közel, az egykori Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetből 11 madárfajt írt le, ezek közül 80 fészkelő.

Gyakoribb gázlómadarak:

fehér gólya (Ciconia ciconia),
szürke gém (Ardea cinerea),
fekete gólya (Ciconia nigra).

A fenyőelegyes erdőkben itt fészkel is a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), amit az ország más részein csak téli vendégként ismerünk.

Az idősebb bükkösökben költ:

kék galamb (Columba oenas),
fekete harkály (Dryocopus martius).

Ragadozó madarak:

héja (Accipiter gentilis),
darázsölyv (Pernis apivorus),
egerészölyv (Buteo buteo),
karvaly (Accipiter nisus),
fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla).

Népesség[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Néprajz[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a szomszédos Göcsejhez. A terület nagyobb része néprajzi szempontból Göcsejhez tartozik, egy kisebb része pedig a szűkebb értelemben vett hagyományos Hetés néprajzi tája, amely Szlovénia területére is átnyúlik.

Források[szerkesztés]

Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
Szőke Béla Miklós: A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez], Zalai Múzeum, 2004. 13. sz. 177. old. [1]
Kovács Tibor – Ambrus András: Lárva adatok az Őrség és a Kerka-vidék (Hetés) kérész, szitakötő és álkérész faunájához (Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera), Praenorica folia historico-naturalia, 2002. 6. sz. 23-40. old.
Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: Bajánsenye. A történelmi Őrségben. Bajánsenye önkormányzata, év nélkül. 28 old.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{egyért2|a földrajzi tájegységről|Hetés (néprajz)}}
+{{egyért2|a földrajzi kistájról|Hetés (néprajz)}}
+{{Tájegység infobox
-A '''Kerka-vidék''' vagy '''Hetés''' [[Magyarország]] délnyugati részén elterülő [[kistáj]], amely a [[Zalai-dombság]] részét képezi. A Kerka-vidék központja [[Lenti]].
+ | név = Kerka-vidék<br/ ><small>Hetés</small>
+ | kép = Kerka-vidék_kistáj.png
+ | képméret = 300px
+ | képaláírás = A Kerka-vidék elhelyezkedése
+ | elhelyezkedés = [[Zalai-dombság]]
+ | besorolás = [[Magyarország földrajzi kistájai|kistáj]]
+ | fontosabb települések = [[Lenti]]
+ | kistérségek =
+ | népesség = 18 558 fő (2001)
+ | népsűrűség = 38,9 fő/km² (2001)
+ | népesség alakulása =
+ | városi népesség = 45,8% (2001)
+ | átlagos népességszám = 265 fő (2001)
+ | településsűrűség = 10,5 / 100 km²
+ | vallási megoszlás =
+ | etnikai megoszlás =
+ | terület = 477
+ | lakott terület =
+ | lakatlan terület =
+ | vízterület =
+ | legmagasabb pont = Nagy-Tenke (332 m)
+ | folyóvizek = [[Kerka]]
+ | állóvizek =
+ | időzóna =
+ | résztájegységek = Lenti-medence, Szentgyörgyvölgyi-rög, Lendvai-hegy
+ | térkép =
+ | térképméret = 300px
+ | térképaláírás =
+}}
+A '''Kerka-vidék''' vagy '''Hetés''' a [[Zalai-dombság]] legnyugatibb kistája [[Zala vármegye|Zala]] és részben [[Vas vármegye|Vas vármegyében]], kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már [[Szlovénia]] területén található, ahol [[Lendva-hegy]] ''(Lendavske gorice)'' a neve, és délnyugati lejtői az ország egyik ismert borvidékét alkotják. A magyarországi részét tekintve 477&nbsp;km²-es területű vidék a [[Kerka]] teraszos völgymedencéjét övező dombsági táj. Északról a [[Felső-Zala-völgy]], keletről a [[Göcsej]] és az [[Egerszeg–Letenyei-dombság]], délről a [[Mura bal parti sík]] határolja. Nyugati-délnyugati kiterjedését az [[Alsó-Mura-sík]]nak a magyar–szlovén államhatárral nagyjából párhuzamos völgyválla jelöli ki.
 ''[[Hetés (néprajz)|Hetés]]'' szűkebb értelemben csak egy kisebb néprajzi táj a magyar-szlovén határ két oldalán.
+== Földtan és domborzat ==
-==Földrajz==
+[[Fájl:Szentgyörgyvölgyi patak - (1).JPG|thumb|Szentgyörgyvölgyi patak]]
-A Kerka-vidék három alkörzetre osztható tovább, északra a Lenti-medencétől három különböző irányba kibillent [[pannon rög]] található. A terület központi része a síksági jellegű [[Lenti-medence]]. Nagy vastagságban található itt az Ős-[[Mura]] hordaléka, erre a mai vízfolyások (pl. Kerka) hordalékkúpjai települnek. A medencétől délre a [[Tenke-hegy]] északnyugat felé megbillent röge található.
+A Kerka-vidék 3–3,5&nbsp;km-es mélységben található, változatos összetételű alaphegységét jellemzően [[mezozoikum|mezozóos]] képződmények alkotják. Az alapkőzetre az [[Mura (Dráva)|Ős-Mura]] és a [[Kerka]] [[hordalékkúp]]ja épült fel a [[pleisztocén]] során, amelyre folyóvízi üledéksor (kavics, homok stb.) rétegződött. A későbbi földtörténeti korok szerkezeti mozgásai és az erózió eltérő intenzitással alakította a Kerka-vidék felszínalaktani képét. A kistáj északi és déli részén ma is féloldalasan megbillent tanúhegyek, [[Pannon-tenger|pannon kori]] kavicstakarós rögök emelkednek: északon a Szentgyörgyvölgyi-rög (257 m) és a Haricsa-hegy (187 m), a déli Lendvai-hegyben a Nagy-Tenke (332 m) és a Lenti-hegy (262 m). A Lendvai-hegy egyúttal a Lispe–Lovászi-boltozatot lezáró rög, a 20. század második felében feltárt [[szénhidrogének|szénhidrogénkészletekkel]], s itt metszi a Kerka-vidéket a [[Balaton-vonal]] néven ismert tektonikai törésvonal is. A kistáj központi részét mintegy 130&nbsp;km²-en a Kerka süllyedékes völgymedencéje foglalja el. A medencealjzatot az Ős-Mura pleisztocén hordalékkúpjából származó, vastag üledéksor fedi, amelyre a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak [[holocén]] üledékei rétegződtek, teraszos szerkezetűvé alakítva a völgyet.
+Az eróziós dombsági részek felszíne horizontálisan és vertikálisan egyaránt tagolatlan, a völgysűrűség és az átlagos [[relatív relief]] (26 m/km²) egyaránt alacsony. A Lenti-medence süllyedéke tökéletes síkság, átlagos relatív szintkülönbsége 5 m/km². A Kerka-vidék legmagasabb pontja a Lendvai-hegyben található Nagy-Tenke rögje (332 m), a legalacsonyabb tengerszint feletti magasság a kistáj déli végpontján, a Kerka völgyében mérhető (152 m).
-A területet elsősorban alacsony dombság jellemzi, emiatt leginkább apró falvak alakultak itt ki, kevés a szántó terület, több a rét, a mocsár, a mezőgazdaságot inkább a legeltetés mintsem a földművelés jellemzi.
+A Kerka-vidék nagyobbik, északkeleti része a tájat északnyugat–délkeleti irányban átszelő [[Kerka]] közvetlen vízgyűjtőterületéhez tartozik, jelentősebb kistáji mellékágai a Kis-Kerka és a Cupi-patak. Bő vízfelesleggel rendelkező terület, ennek tudható be, hogy a Kerka [[Lenti]]nél mért 2,2 m³/s-os középvízhozama pár kilométerrel lejjebb, [[Tormafölde|Tormaföldénél]] már 4,8 m³/s-ra nő. A vidék délnyugati részének lefolyásait a Magyarország területén csak alig 6&nbsp;km-es szakaszon folyó [[Lendva-patak]] veszi fel, amelynek Kerka-vidéki mellékvizei a [[Kebele (patak)|Kebele-patak]] és a Szentgyörgyvölgyi-patak. A Lendva a kistáj határain kívül egyesül a Kerkával. A Kerka-vidék jelentős állóvízzel nem rendelkezik.
-==Története==
+== Éghajlat ==
+A mérsékelten hűvös kistáj évi középhőmérséklete 9,2–9,8&nbsp;°C között alakul. A határértékek jelentős különbségének hátterében a hűvösebb északnyugati és az enyhébb délkeleti peremvidékek különbözősége áll. A nyári félév 16,0–16,2&nbsp;°C körüli átlaghőmérsékletében kevésbé mutathatóak ki a területi különbségek. A napsütéses órák száma évenként 1850 és 1900 közé esik. A kistáj a mérsékelten nedves és a nedves éghajlati zóna határán terül el, ahol az évi átlagos csapadék 760–780&nbsp;mm. A szélirányok eloszlása kiegyenlített.
+== Talaj és növényzet ==
+A leggyakoribb talajtípusok:
+* pszeudoglejes [[barna erdőtalaj]],
+* agyagbemosódásos barna erdőtalaj,
+* [[réti öntéstalaj]],
+* [[réti erdőtalaj]] – ezek mindegyike a mészmentes, savanyú talajok közé tartozik.
+{| class="wikitable"
+|-
+! Területhasznosítás !! Terület !! Területarány
+|-
+| Lakott terület || align="right"| 1 844,8 ha || align="right"| 3,9%
+|-
+| Szántó || align="right"| 19 512,8 ha || align="right"| 40,9%
+|-
+| Kert || align="right"| 1 140,0 ha || align="right"| 2,4%
+|-
+| Szőlő || align="right"| 86,9 ha || align="right"| 0,2%
+|-
+| Rét, legelő || align="right"| 5 766,3 ha || align="right"| 12,1%
+|-
+| Erdő || align="right"| 19 172,3 ha || align="right"| 40,2%
+|-
+| Vízfelszín || align="right"| 160,0 ha || align="right"| 0,3%
+|}
+A Kerka-völgy és a völgyet határoló dombok növényzete erősen különbözik. A völgy legjellemzőbb növénytársulásai a [[sík- és dombvidéki kaszálórétek]] ''(Arrhenatherion)'', a [[mészkerülő láprétek]] ''(Junco–Molinietum)'' és a [[patak menti magaskórós]]ok ''(Angelico-Cirsietum oleracei)''.
+{{fő|A Kerka-völgy növényzete}}
+A völgyet kísérő dombokon [[gyertyános–kocsányos tölgyes]]ek ''(Querco robori-Carpinetum)'', elegyes erdei fenyvesek és [[bükkösök]] ''(Fagio medio-europaeum)'' nőnek.
+Az erdőkben sok a gomba. Ismertebb, ehető nagygombák:
+* [[vargánya]] ''(Boletus spp.)'',
+* [[rókagomba]] ''((Cantharellus cibarius))'',
+* [[császárgalóca]] (úri gomba, ''Amanita caesarea'') Védett!
+== Állatvilág ==
+A természetes fauna fajösszetételében (akárcsak a növényzetében) egyaránt felismerhető az [[Alpok]] közelsége és a mediterrán hatás.
+=== Ízeltlábúak ===
+A gerinctelenek között a patakok mentén több ritka, természetvédelmileg értékes rovarfaj él:
+* [[csermely szitakötő]] ''(Onychogomphus forcipatus)'',
+* [[karéliai kérész]] ''(Eurylophella karelica)''.
+A Kerkában biztató ütemben szaporodik a 2008-ban védetté nyilvánított [[folyami rák]] ''(Astacus astacus)''.
+A kaszálóréteken él néhány különleges életmódú nappali lepke:
+* [[vérfűboglárka]] ''(Maculinea teleius)'',
+* [[zanótboglárka]] ''(Maculinea nausithous)''.
+A nedves réteken és a vízpartokon él a [[szegélyes vidrapók]] ''(Dolomedes fimbriatus)'', a szárazabb réteken és az erdőszéleken a [[fehérsávos keresztespók]] ''(Aculepeira sp.)''.
+A domboldalak ízeltlábúit a közelmúltban kezdték részletesebben tanulmányozni; azóta ritka
+* [[futrinkafélék|futóbogarak]] ''(Carabidae)'',
+* [[százlábúak]] ''(Chilopoda)'' és
+* [[pókok]] ''(Araneae)''
+kerültek elő.
+=== Körszájúak ===
+A [[Kerka]] (és mellékvize, a [[Kerca]] a fokozottan védett [[dunai ingola]] ''(Eudontomyzon mariae)'' kiemelten fontos élő- és szaporodó helye.
+=== Halak ===
+Védett halfajok:
+* [[fürge cselle]] ''(Phoxinus phoxinus)'',
+* [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'',
+* [[vágó csík]] ''(Cobitis elongatoides)'',
+* [[sujtásos küsz]] ''(Alburnoides bipunctatus)'';
+a leggyakoribb hal a [[fejes domolykó]] ''(Squalius cephalus, Leuciscus cephalus)''.
+=== Kétéltűek ===
+A [[kétéltűek]] közül a hegyvidék közelségére utaló fajok:
+* [[gyepi béka]] ''(Rana temporaria)'',
+* [[sárga hasú unka]] ''(Bombina variegata)'',
+=== Hüllők ===
+A leggyakoribb [[hüllők|hüllőfajok]]:
+* [[fürge gyík]] ''(Lacerta agilis)'',
+* [[vízisikló]] ''(Natrix natrix)'',
+* [[rézsikló]] ''(Coronella austriaca)'';
+a területen mérgeskígyók nem élnek.
+=== Madarak ===
+[[Barbácsy Zoltán]] ornitológus [[Bajánsenye|Bajánsenyéhez]] közel, az egykori [[Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet]]ből 11 madárfajt írt le, ezek közül 80 fészkelő.
+Gyakoribb [[gázlómadarak]]:
+* [[fehér gólya]] ''(Ciconia ciconia)'',
+* [[szürke gém]] ''(Ardea cinerea)'',
+* [[fekete gólya]] ''(Ciconia nigra)''.
+A fenyőelegyes erdőkben itt fészkel is a [[süvöltő]] ''(Pyrrhula pyrrhula)'', amit az ország más részein csak téli vendégként ismerünk.
+Az idősebb [[bükkösök]]ben költ:
+* [[kék galamb]] ''(Columba oenas)'',
+* [[fekete harkály]] ''(Dryocopus martius)''.
+Ragadozó madarak:
+* [[héja]] ''(Accipiter gentilis)'',
+* [[darázsölyv]] ''(Pernis apivorus)'',
+* [[egerészölyv]] ''(Buteo buteo)'',
+* [[Karvaly (madár)|karvaly]] ''(Accipiter nisus)'',
+* [[fehérfarkú rétisas]] ''(Haliaeetus albicilla)''.
+== Népesség ==
 {{csonk-szakasz}}
-==Néprajz==
+== Néprajz ==
 {{csonk-szakasz}}
 A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a szomszédos [[Göcsej]]hez. A terület nagyobb része néprajzi szempontból Göcsejhez tartozik, egy kisebb része pedig a szűkebb értelemben vett hagyományos [[Hetés (néprajz)|Hetés]] néprajzi tája, amely [[Szlovénia]] területére is átnyúlik.
+== Források ==
-{{csonk-föld}}
+* Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. {{ISBN|978-963-9545-29-8}}
+* Szőke Béla Miklós: ''A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez]'', Zalai Múzeum, 2004. 13. sz. 177. old. [http://epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_177-192.pdf]
+* Kovács Tibor – [[Ambrus András (ökológus)|Ambrus András]]: ''Lárva adatok az Őrség és a Kerka-vidék (Hetés) kérész, szitakötő és álkérész faunájához '' (Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera), Praenorica folia historico-naturalia, 2002. 6. sz. 23-40. old.
+* Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: Bajánsenye. A történelmi Őrségben. Bajánsenye önkormányzata, év nélkül. 28 old.
+{{Magyarország tájai}}
+{{Portál|földrajz|}}
+{{DEFAULTSORT:Kerkavidek}}
-[[Kategória:Magyarország tájegységei]]
-[[Kategória:Szlovénia földrajza]]
+[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]
+[[Kategória:Szlovénia történelmi-földrajzi tájai]]
+[[Kategória:Zala megye földrajza]]
+[[Kategória:Vas megye földrajza]]
+[[Kategória:Zalai-dombság]]